Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937 június 1-én, kedden. 69 a tényezők együtt fognak munkálkodni, akkor a mozgalom eredményre is fog veeztni. Visszatérek azonban a címmel kapcsolatban az új erdőtörvényre. Amint az előbb - rámutattam, a helyes és helytelen talajminősítés lesz a kulcsa erdőgazdaságunk fejlődésének. Ha a minősítés helyes lesz, akkor szép erdők fogják hazánkat díszíteni, ha azonban helytelen lesz, akkor ez katasztrofális pusztulást fog jelenteni. Kívánságunk mindenesetre csak laz lehet, hogy helyes talajminősítéssel és erdőgazdálkodással szép legelők és erdők díszítsék hazánkat és gazdagítsák a föld népét. Mivel én a helyes talajminősítés előfeltételeit kívánom biztosítani, — bár tudom, hogy ennek kihatása csak évtizedek múlva fog megnyilatkozni — arra kérem az igen t. miniszter urat, méltóztassék központi szerveit — értem ezek alatt az erdőfelügyelőségeket és a gazdasági felügyelőségeket — rendeleti úton kiegészíteni ennél az eljárásnál az érdekeltségekkel. Ezek a szervek együttesen határozzák meg, melyik a feltétlen és melyik a nem feltétlen erdő, együtt végezzék el a talaj minősítést. Meg vagyok róla győződve, hogy az ehhez szükséges költségtöbblet az ország nehéz anyagi viszonyai mellett is a jövőben bőségesen meg fog térülni. Ugyanennek az alapeljárásnak elrendelését kérem az új legeltetési társulatok megalakításánál. Az új erdőtörvény rendelkezése szerint a magántulajdonos 20 katasztrális holdon aluli erdőjének kivételével minden erdőről erdőgazdasági üzemtervet kell készíteni. Ezeknek az üzemterveknek elkészítése meglehetősen hosszadalmas és bonyolult. Az erdőbirtokösságnak tengersok apró-cseprő ügyes-bajos dolgában kell a megyei székhelyen székelő erdőfelügyelősséggel állandó érintkezést fenntartania és ez az erdőfelügyelőség a vármegyei albizottság, valamint az erdőigazgátóság kettős köve közé van szorítva. Legtöbb esetben, ha az erdőbirtokos ehhez a fórumhoz fordul, egyebet nem kap, mint biztosítékot arra, hogy ügyéti jóindulatúlag

1 fogják kezelni, azonban végeredményben mindig az erdőigazgatóság és az albizottság intézkedik. Tisztelettel bátor vagyok indítványozni, hogy állíttassék vissza rendeleti, vagy novelláig, úton a járási erdőhivatal és különösképp azt kérem, bogy ez megfelelő hatáskörrel .ruháztassák fel. (vitéz Várady László: Nagyon helyes!) Ez nemcsak az erdőbirtokosság érdeke, hanem az agyonterhelt állami erdőmérnöki karnak ugyancsak érdeke. Az erdőfelügyélet teendőit ebben az esetben elvégezné a jelenleg működő erdőigazgatóság, hiszen kívánatos volna, hogy egyöntetűen járjon el azokban a vármegyékben, amelyek az ő rajonjába tartoznak. Erdőgazdaságunk jövendő fejlődését biztosítják az üzemtervek és itt szeretnék rámutatni különösen arra, hogy már ezeknek az üzemterveknek megalkotásánál mint elsőfokú fórum, vagy mondjuk: megindító közeg ez az általam javasolt járási állami erdőhivatal működhetnék. Hiszen ő érintkezik elsősorban is a járásban lévő erdőbirtokossággal, legyen az, nagy-, közép- vagy kisbirtiokosság. így azt hiszem, nyitott szemmel ő fogja legelőször is megállapítani tudni a szükséges teendőket és azok méreteit. Szükségesnek tartanám azonban ezt az erdőmérnöki kar szukreszeenciája miatt is, hiszen innen pótoltatnék azután úgy a felügyelőségeknél, valamint! az erdőigazgatóságnál és a köz pontban, a minisztériumban is az erdőmérnö kar. Eendkívül leegyszerűeíttetnék ezizel az eljárással ez a jelenleg fennálló bonyolult törvényes intézkedés és azért kérem a miniszter urat, szíveskedjék ezt ttnegfointoláls itárgyává tenni és rendeleti úton elrendelni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Kertész Miklós Elnök: Kertész Miklós képviselő urat illeti a szó. Kertész Miklós: T. Ház! A földmívelésügyi tárca 2. címével kapcsolatosan kívánom felhívni a t. Ház és a t. miniszter úr szíves figyelmét egy olyan kérdésre, amely egyre nagyobb nyugtalanságot kelt a főváros főleg szegény lakossága körében és ez a tűzifakérdés. A Faforgalmi rt. koncessziója tudvalevőleg július végén lejár és ennek a vállalatnak elmúlása, amit különben senki nem sajnál, természetesen megindította a harcokat és marakodásokat a zsíros üzletért. Különböző sajtóhíradások, harctéri jelentések nap-nap után beszámoltak arról, hogy melyik 'bankérdekeltség került pozícióelőnybe a másikkal szemben, hogy melyik erdőbirtokosérdekeltség jutott előnybe vagy került hátrányba, közben pedig a tűzifa ára vágtat felfelé (Ügy van! a $zélsőbaloldalon.) és a főváros szegény lakossága rettegve gondol a télre, mert hiszen most nyár elején imár 7 pengő körül van a tűzifa kicsinybeni ára (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ha a dolgok így mennek tovább és semmiféle beavatkozás nem történik a fogyasztórétegek érdekeinek megóvása érdekében, mi lesz télre, amikorra az áralakulás tudvalevően még fokozottabban növekedik? Igen t. Ház! Rá kell mutatnom arra, hogy a tűzifa tekintetében s az egész tűzifaár- és import-politika tekintetében a helyzet ma merőben más, mint 1934 előtt volt. Akkor a piacon igen sók volt az eladatlan belföldi fa, az árak nyomottak voltak, a 'hazai termelés védelme és a valutárls okok egyaránt bizonyos mértékig indokolttá tették annak a tűzifapolitikának a megkezdését, amely azóta kialakult. A beavatkozás módja is elég drákói volt, hiszen a külföldi fa fuvardíját 25%-kai emelték fel, az addig vámmentesen beérkezett külföldi tűzifának 10 tonnánkénti, vagónonkénti 58 pengős vámját léptették életbe s ez a túlságos védelem és ez a túlhajtott protekcionizmus azt eredményezte, hogy az új tűzifapolitika túljól sikerült az erdőbirtokosok és a nagy gőzfűrésztelepek számára, de egyre katasztrofálisabb, egyre veszedelmesebb méreteket ölt a fogyasztóközönség szempontjából. (Ügy van! a szélsőbaloldalan.) Az import leesett és ez bizonyos mértékig helyes is, megnyugtató is, de az árszabályozó és versenyt jelentő külföldi tűzifa behozatalának mértéken túl való leszorítása r viszont már kezdi éreztetni hátrányos hatását. Nem tartja senki sem helyesnek az 1927—1930-as éveknek állapotát, amikor 170.000 vágón volt az import, de azt sem lehet helyesnek tartani, hogy 14—15—16.000 vágón most már az importált fa mennyisége, mert ennek kihatásai azután az árak alakulásában mutatkoznak, mint ahogy mutatkoztak is. A Faforgalmi felvette meglehetősen jó árakon a belföldi termelést, a fakitermelők Viszont éppen az árak emelkedésének hatása alatt kezdték egyre inkább sutbadobni azokat az üzemamelyekről előttem szólott t. képviäam is beszélt és amely üzemterveket én,