Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1937. évi június hó 1-én, kedden, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai: Elnök kegyeletes megemlékezése Veres Zoltán elhunytáról. — Elnöki előterjesztések. — A földmívelésügyi tárca 1937/38. évi költségvetése és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIIL, XXIV. és XXV. fejezete (részletes tárgyalás). Hozzászóltak: Tóth Pál, Dulin Jenő, Farkasfalvi Farkas Géza, vitéz CsehSzombathy László, Csoór Lajos, Darányi Kálmán a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, Nirnsee Pál, Kertész Miklós, Bánó Iván, ifj. Balogh István, Szeder János, Lázár Imre, gr. Széchenyi György, Hertelendy Miklós, Farkas István, Fricke Valér, Rakovszky Tibor, Marschall Ferenc államtitkár, Pintér László, Meizler Károly, Mándy Sándor. Dinnyés Lajos, vitéz Somogyváry Gyula, Malasits Géza, Haám Artúr, Mózes Sándor, Reibel Mihály, gr. Károlyi Viktor, Petro Kálmán, Alföldy Béla, Baross Endre. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődök d. e. 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Esztergályos János jegyző urakat kérem fel. T. Ház! Mélységes fájdalommal és bánatos magyar lélekkel bejelentem Veres Zoltán képviselőtársunknak, a salgótarjáni választókerület volt képviselőjének elhunytát, (A Ház tagjai felállattak.) Vármegyéje és Csonkamagyarország egyik legnehezebb járásának volt közel másfél évtizeden keresztül képviselői megbizatását megelőzőleg vezető foszolgabiraja, amely kötelessége teljesítésében példát mutató lelkiismeretességgel, embertársait szerető meleg szívvel, éber lelkiismerettel és önfeláldozóan járt el. Később, mint volt járása országgyűlési képviselője, választókerületében folytatta a gyengék védelmét, a rászorultak istápolását zajtalan és mindenkinek példát mutató eredménnyel. Itt a Házban szerénységével, képviselőtársait és közvetlen munkatársait a Ház jegyzői karát megbecsülő lovagiasságával mindannyiunk szeretetét szerezte meg. Sorainkból való távozása lelkünkből az őszinte és mély emberi részvétet váltja ki, mert hiszen élete delén, amikor meleg szíve annyi jót tehetett volna, annyiszor segíthetett volna még elesett embertársain, ragadta őt el a halál és esett el az életküzdelemben. Az igaz és jó ember, a hu KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. bajtárs, aki mint katona is példásan teljesítette kötelességét négy esztendőn át a haza védelmében, legyen emlékében áldott és nemes emléke legyen jegyzőkönyvünkben megörökítve, Holnap déli 1 órakor történő végtisztességéii a t. Ház képviseletében magam veszek részt. (Helyeslés.) A Ház az elnök bejelentését és javaslatát magáévá teszi. Bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a földmívelésügyi tárca költségvetésének és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XXIIL, XXIV. és XXV. fejezetének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa az 1. címet.) Elnök: Szólásra következik Tóth Pál képviselő úr. Tóth Pál: Mélyen t. Képviselőház! A földmívelésügyi tárca költségvetésének általános vitája során az igen t. földmívelésügyi miniszter úr beszédének végén nagyszabású bejelentést tett. Bejelentése nyomán egy fogalom születik meg a magyar föld ezeréves történtében. Ez a bejelentése arról szólt, hogy a törpebirtokos és nincstelen földmunkás öregkori biztosítását rövid időn belül törvényesen kívánja biztosítani. 65 évén túl nem lesz többé elaggott földmunkás, aki csak mint nyűg jelentkezik még az Őt szerető kis családja körében is. (Egy hang a középen: Sajnos, úgy van!) Azt hiszem, hogy 10