Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

58 Az országgyűlés képviselőházának négyszer átírták azt a birtokot a telekkönyvben j adásvétel folytán, de adó szempontjából még [ mindig a 40 év előtti tulajdonoson van, amikor a kataszteri felvétel megtörtént. (Rakovszky Tibor: Es az Ofb.-eljárás után felemelték a kataszteri tiszta jövedelmet!) Eégebben minden 15 évben volt új kataszteri felvétel. Természetesen akkor új kataszteri lapot kapott minden tulajdonos, egyszerű volt az adókezelés s olyan eladási bonyodalmak sem voltak, mint az utóbbi közös birtokokkal. Itt semmiféle akadály nincs, mert ez a legnyugodtabb és legegyszerűbb eljárás akár az adó terén, akár más téren. Arra kívánom felhívni a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét, hogy a jövő költségvetésbe bizonyos öszszeget állítson be a kataszteri mérések céljaira. Kívánatosnak tartanám, hogy a földbirtokrendezés során földhöz juttatott kisbirtokosok birtokánál is ilyen rendezés hajtassék végre az új kataszteri becslés alapján. A kataszteri tiszta jövedelmet a legutóbbi becslésnél felemelték és ezért kívánatosnak tartanám» hogy a szomszédos birtokoknál a kataszteri tiszta jövedelem párhuzamosan egyformán állapíttassák meg. Tarthatatlan állapot az, hogy például az egyik birtok mellett közvetlenül (Rakovszky Tibor: A barázdás szomszédnál!) a barázdás szomszédnak 10 koronában van megállapítva a kataszteri tiszta jövedelme, annál pedig aki a földbirtokrendezés során jutott földhöz, 17, sőt sok esetben 20 pengőt is meghalad. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ez ia legkirívóbb dolog s ha nem is visszaélésnek, de nagy igazságtalanságnak minősíthető GLZÀ ci helyzet,, amelybe a földbirtokrendezés során jutottak ezek a földtulajdonosok. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Felhívni kívánom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a szíktalajjavítás kérdésére. Erre a célra a múlt esztendőben 8000 pengő volt beállítva, most pedig ez az összeg valamivel emelkedett. Ez olyan csekély összeg, hogy ezzel kísérletezni sem lehet. A szíktalajjavítás pedig nemzetgazdasági szempontból egyike a legelőnyösebb eljárásoknak. Amikor mezőgazdasági, nemzetgazdasági szempontból is igen kívánatos, hogy a legutolsó talpalatnyi föld is ki legyen használva, akkor igen fontos, hogy a szíktalajjavítással ne csak kísérletezzünk, hanem azt tényleg végre is hajtsuk. Bizonyos összeget kell beállítani erre a célra, hogy azok, akiknek szíkestalajú földjük van, azt bizonyos összegű kölesönnel megjavíthassák. Ennél a kölcsönnél kamatozóbbat, jövedelmezőbbet nem is lehet elképzelni, mert hiszen ez nemzetgazdasági szempontból is igen előnyös volna, viszont a következő tíz esztendőben már a kataszteri becslés is felemelkedne. Kívánatosnak tartom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét felhívni a vízsujtotta vidékek vetőmagellátásra. Vannak egyes területek az országban, amelyeknek 50%-át, ha be akarták vetni, csak 30%-át tudták bevetni és 15% megmaradt. Az egész birtoknak 50%-át rendszerint őszi vetéssel szokták bevetni. Semmi szín alatt sem jut már az illető^ ibirtoktulajdonosnak gabonája arra,, hogy még vetőmagja is legyen és hogy a szükséges kiadásokat is tudja fedezni. Ezzel kapcsolatban felhívni kívánom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a^kisbérlők helyzetére. A Ikisbérlők szempontjából különösen a káptalani birtokoknál egyoldalúlag van a szerződés megkötve, mégpedig olyan 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. formában, hogy ha a bérlő nem tesz eleget a folyó esztendőben fizetési kötelezettségének, akkor módjában áll a tulajdonosnak a szerződést felbontani és a kisbérletből őt kimozdítani. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék rendeletileg intézkedni a tekintetben^ hogy a vízsujtotta vidékeken, ott, ahol egyáltalában nem tudtak vetni, necsak adókedvezményben részesüljenek a kisbérlők, hanem tegye lehetővé azt is, hogy ne mozdíthassák ki őket bérletükből. Szükségesnek tartom szóvátenni az oltóanyagok fontosságát járványos betegség esetén. Előfordult különösen az Alföldön, hogy a járványos betegségek folytán egész falvak sertésállománya kipusztult, amiatt, hogy a kisgazdák, a kisemberek nem bírták az oltóanyagokat megvásárolni.^ Ezért kívánatos volna, hogy a minisztérium járványos területeken gondoskodjék ingyenes oltóanyagról, mert nemcsak az illető kisgazdának ' a ' kára, hanem kára a nemzetnek is, ha a jószágok elpusztulnak. T. Ház! A folyó év első felében, január hónapban a földmívelésügyi kormány újabb rendeletet bocsátott ki a falusi kislakásépítési kölcsönre vonatkozólag^ ezt a földmívelésügyi miniszter úr most szíves volt a Ház színe előtt ismertetni. Ez a rendelet még részben sem kielégítő. Elismerjük, hogy a kormány segtíeni akar azokon, akik az országos falusi kislakásépítő szövetkezet által kölcsönhöz jutottak, de az eredmény mégsem, kielégítő azért, mert b törlesztési időt 40 félévről 60 félévre emelték fel, nincs meg az egyharmados különbözet. Ha a kölcsönvevő felvett, — .mondjuk — 1400 pengő tőkét, 40 féléves törlesztés mellett, félévenként 55 pengő 50 fillért volt köteles törleszteni, most a 60 féléves törlesztési idő mellett 43 pengő 75 fillért köteles fizetni. Ehhez azonban még hozzájön 15 pengő 44 fillér hátralék, úgyhogy 59 pengő 19 fillért kell az újabb rendelet szerint fizetnie, ami tehát még súlyosabb, mint az előző részlet volt. Ennélfogva kívánatos volna ezt a dolgot más alapon rendezni, újabb rendeletet kellene kibocsátani, vagy a mostani rendeletet módosítani. Erre nézve bátor vagyok a következő módosító indítványt a képviselőház^ asztalára letenni. (Olvassa): »A magyar királyi kormány a^ folyó év első hónapjaiban új rendelettel kívánta ' szabályozni az országos falusi kislakásépítő szövetkezet útján juttatott kölcsönöket, amelyeket kishikásépítés céljaira vettek igénybe az arra rászorultak. De ez a mai kereseti viszonyokra 'meg nem felel, r azért tisztelettel beterjesztem módosító indítványom: 1. A fennálló tőketartozásból 40%-ot törölni kell, mert ez felel meg mai ikereseti viszonyoknak. Amikor ugyanis a kölcsönt felvették, átlagban 5 pengős napszám volt a mostani 1 pengő 20 fillér helyett. Amikor a kölcsönt felvették, nem okozott gondot a munkában elhelyezkedés, ellenben az utóbbi években ' egész hónapokon keresztül munka és kenyér nélkül vannak az emberek, ezért indokolt a 40% kedvezmény. 2. A hátralévő tartozásra a kamatokat 2%-ra kell leszállítani. 3. A hadirokkantaknál külön még rokkantságuk százaléka szerint a tőkéből olyan összeget kell törölni, mint amilyen százalékú az illető rokkantsága. Ez a kedvezmény kiterjesztendő a hadiözvegyekre is. 4. A háború esetén hadbavonult családfő családtagjai ne legyenek kötelesek a kölcsönrészlet fizetésére és e részletek törlesztésére. Ha a családfő hősi