Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 37 a földeket* most pedig 530 pengőért vásárolta meg a földmívelésügyi minisztériumi, holott kétségtelen, hogy ma sem ér többet 260 pengőnél. Szerencsére nincsen nagyobb területről szó, — azt hiszem, csak 90—100 holdról van szó mindössze — de azokban a kisemberekben, akik annakidején igyekeztek ebből venni és felverték az árát, amennyire csak tudták, viszszás ítélet alakul majd ki telepítési politikánkról mert azt fogják gondolni, hogy nem anynyira őket akarják földhözjuttatni, mint inkább bizonyom összeget akarnak juttatni annak a középbirtokosoknak. (Fricke Valér: Mennyi azoknak a földeknek kataszteri tiszta jövedelme?) Az erre vonatkozó adatokat igen t. képviselőtársamnak szívesen rendelkezésére bocsátom. (Fricke Valér: Érdekes volna tudni a kataszteri tiszta jövedelmét, mert akkor mindjárt látnók az értékét! — Zaj.) Nem akarok ezzel sokáig foglalkozni, csak azt akarom megemlíteni, hogy a földmívelésügyi minisztérium ezt vitézek számára akarja juttatni. Eddig 12—14 vitéz nézte meg, de egyik sem tartott rá igényt. Ez természetes dolog, mert ilyen vételár mellett nem tudják ezt a földet megvásárolni. Ezzel a birtokpolitikával szemben, amelyet én végeredményben luxusbirtokpolitikának tartok, — bár hangsúlyozom, hogy erre szükség van — sokkal helyesebbnek és okosabbnak tartom a kisbérleti rendszert, okosabbnak tartom, ha bérlőszövetkezeteket igyekszik a kormány alakítani s ezek révén juttatja a földet az embereknek. Azért tartom ezt helyesebbnek, mert ebben az esetben nagyobb befektetésre egyáltalában nincsen szükség. Tudott dolog, hogy ahol megalakulnak ezek a bérlőszövetkezetek, nagyobb részben eredményesen el tudják végezni feladatukat és nagyon sok közép- és nagybérlő csődbe juit addig, míg a kisbérlő élni és prosperálni tud. Nagy előnye a bérlőszövetkezetnek és a kisbérleti rendszernek az, hogy e mellett nem kell új ház, új telek, neon kell új állatokat, instrukciót beszerezni, mert az a gazda a már meglévő két-háromiholdas birtokának instrukciójával még további két-három hold földöt tud megművelni, s ezáltal második, harmadik vagy negyedik gyermekét is iskolába tudja küldeni, Ihogy annak ne kelljen iparosnak vagy városi napszámosnak mennie. Éppen ezzel a rendszerrel lehet a munkanélküliséget már a kezdeténél, a gyökerénél, magában a faluban lekötni, úgyszólván fillér nélkül szaporíthatjuk ezáltal a megmunkálandó területet és az ipari munkanélküliségnek, általában a munkanélküliségnek ezáltal elejét tudjuk venni. Szükséges volna 'továbbá, hogy egyszer már rendeztessék a bérlők jogviszonya is, úgy, mint a külföldön, ihogy a Ikisbérlők ne legyenek állandó zaklatásnak, alaptalan perlekedésnek, kereskedésnek kitéve, ami ezeket az embereket elkeseríti és anyagilag is lehetetlen helyzetbe hozza. Szükséges volna az is,— tudom, ihogy erre a telepítési törvény leheítőséget ad — hogy ezeket a földeket később örökbérlet formájában kaphassák meg az emberek. Ez volna a rendes módja és útja a birtokhoz való juttatásnak. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy az a telepes, aki talán egészen ismeretlen vidékre megy át és ott a helyi viszonyokkal, a klímával és a földdel nincs tisztában, könnyű helyzetben van; sőt, a lehető legsúlyosabb helyzetbe kerül és így nem csoda, ha a telepesek később nem tudnak prosperálni. Van azután az úgynevezett városvégi telepítés, amit szintén nem^ helyeselhetek, mert az ilyen városvégi telepítés telephelyenként 5000 pengőbe kerül. (Meskó Rudolf: Nagyon jól sikerült!) Nem vonom kétségbe, hogy helyes és okos dolog, azonban 5000 pengőbe kerül. (Meskó Rudolf: Havi részletekben fizetik!) Méltóztassék kiszámítani, hogy így a széles társadalmi rétegeket valaha is le tudjuk-e telepíteni, ilyen hatalmas földárak mellett bozzá tudjuk-e juttatni földhöz az embereket. Ha most általában a földkérdéssel akarok foglalkozni és madártávlatból akarom vizsgálni a kérdést, azt kell mondanom, hogy ha összehasonlítom a törpebirtokát a mammutbirtokokkal, akkor az a megállapítás a helyes, hogy ezen a téren 40 év alatt sem fogunk úgyszólván semmivel sem előbbre jutni, mert a középbirtokból elvettek ugyan, de a nagybirtok, a mammutbirtok, s a kisbirtok és törpebirtok között fennálló kiáltó ellentét mind a mai napig fennmaradt. Megdöbbentőek azok az adatok, amelyek most kerültek napvilágra. Megállapíthatjuk, hogy egymillió kisbirtokosnak van 5 holdnál kisebb birtoka, ezzel szemben ugyanakkor 1560 birtokosnak • 4 millió hold földbirtoka van. Látjuk tehát, hogy a szélsőségek teljes mértékben fennállanak. Az egymillió kisbirtokos birtoka nem tesz ki többet 1,820.000 katasztrális holdat, ami azt jelenti, hogy egy-egy birtokosra^ átlagban még két hold sem esik és az összes birtokok 60%-ái teszi ki ez az 1 millió hold törpebirtok, amiről most említést teszek! (Mozgás a jobboldalon) Ezzel kell szembehelyeznünk az igen t. kormány eddigi jelentéseit arról, hogy 2730 tulajdonszerzés történt és 1400-an jutottak haszonbérlethez. Ne vegye az igen t. földmívelésügyi miniszter úr megjegyzéseimet szemé; lye iránti támadásnak, hiszen pártunk tagjai tisztán tárgyi alapon keveslik ezeket a birtokpolitikai intézkedéseket. Mi természetesen tudjuk azt, hogy most. indult meg a telepítési akció, de ezt nekünk állandóan szóvá kell tennünk és sürgetnünk kell, mert kétségtelen, hogy ez a 2700 tulajdonszerzés és 1400 bérletszerzés tulajdonképpen nem valamely nagyobb szociálpolitikai beavatkozásnak, nem a minisztérium intézkedésének eredménye, (Meskó Rudolf: A kezdet kezdetén vagyu nk 0 hánem ezt az ídők folyamán beállt normális elaprózódásnak kell tekintenünk. (Zaj.) Helyes volna, ha teljes kimutatást kapnánk arról, hogy a nagybérletek és a kisbérletek hogyan oszlanak meg. (Gr. Festetics Domonkos: Most legutóbb jelent meg egy statisztika!) Nagyjában vannak ugyan adataink, hogy az ország megművelt területének 20%-a, 28 millió katasztrális hold van bérbeadva. Ebből azonban a 100 holdon aluli birtokokra mindössze 1 millió hold, a 100—1000 holdig terjedő birtokokra 800.000 hold, az 1000 holdon felüliekre ismét 1 millió hold esik. Az volna a tiszteletteljes kérésem az igen t. földmívelésügyi miniszter úrhoz, próbáljon ezen a téren valamit csinálni és amennyiben az 1928. évi és a telepítési törvény rendelkezései nem bizonyulnának elegendőnek, jöjjön a képviselőház elé egy idevonatkozó revíziós törvényjavaslattal és így adjunk lehetőséget arra. hogy minél több bérlőszövetkezet alakuljon, hogy minél több kisember juthasson hozzá bérlethez. Ezen a, téren nem lehetünk megelégedve a minisztérium eddigi tevékenységével. Ennek