Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-224
240 Az országgyűlés képviselöházúnak %2U. ülése 1937 június 3-án, csütörtökön. szag jövő sorsát (általában is eldöntik, amelyektől sok olyan részprobléma is függ, amely•lyel a költségvetési vitában és a politikai életben foglalkoztuin'k és amelyek a 'költségvetési vitának — ihogy úgy mondjam — bizonyos mértékig az alaphangját alkották. Ez az alapihang a múlt napokban kicsendült éppen Bethlen István t. képviselő úr egyik beszédéből is és ott is kifejezésre jiutott abban a formuláiban, hogy legfontosabbnak tartja ,a harcot a szélsőségek ellen s ugyanilyen fontosnak 'tartja, már az elkövetkezendő titkos választótjog szempontjából is, a polgára pártok összefogását. Magyarország ezidőszerint egészen speciális, egészen sajátos politikai 'helyzetben van. Ezt a helyzetet szem előtt tartva, mi szociáldemokraták azt a két szempontot, amely ebiben a bethleni beszédben is kifejezésre jutott, tehát a harcot a szélsőségek ellen, valamint a polgári pártok összefogását is, szükségesnek és helyesnek tartjuk, mi ebben a helyzetben ezt a két követelést igenis, megértjük. Ami a szélsőségek elleni küzdelmet illeti, azt hiszem, amennyiben rólunk, szociáldemokratákról van szó, ezt mi a magunk területén is gyakoroljuk. A polgári pártok összefogását — mint mondottam — főként a választójogi reform megalkotása szempontjából tartanok igen helyesnek és igen szükségesnek, (vi téz Kő József : Meglesz! — Farkas István: Lássuk már!) Végre is a polgári pártoknak kötelessége lett volna eddig is ezt a választójogi reformot megalkotni, a polgári pártoknak kötelessége lett volna már régen ezt a tartozást kiegyenlíteni. (Farkas István: Ezelőtt 60—70 esztendővel!) Gróf Bethlen Istvánnak még külön is tapsolnánk, ha feltehetnŐk azt, hogy a polgári pártok összefogását ő is speciel a választójogi reform megalkotása céljából tartja szükségesnek. Ez legalább részben felismerését jelentené annak, hogy mit vétett Bethlen akkor, amikor a választójog titkosságát visszacsinálta. (Farkas István: Ebben ő a ibűnös, ennek ő az oka!) Ezt a hibát jóvátenni sürgős, igen nagy feladat. Állítom, hogy ennek a hibának elkövetése nélkül Magyarország közállapotai nem volnának olyan siralmasak, mint amilyen siralmasak ezidőszerint. (vitéz Kő József: Menjen Szovjetoroszországba! — Farkas István: Miért nem megy uraságod Szovjetoroszországba? Miért nem megy Németországba?! Ki kell jelentenem, hogy amennyire helyesnek tartjuk a polgári pártok összefogását ebben a pillanatban, amennyire helyesnek tartjuk, mint mondottam, a 'szélsőségek elleni küzdelmet is, annyira nem volna lojális, ha a szélsőségek elleni küzdelmek jogcímén holmi kereszteshadjáratot gondolnának a szociáldemokrácia ellen is; annyira illó j álig volna, ha a horogkeresztet, vagy a bolsevista mozgalmat a szociáldemokráciával egy fazékba dobnák, ha holmi szűk párt- vagy osztályérdekből ezeket valamennyit összeboronálnák, ha a polgárság fogalma megbélyegzést akarna jelenteni a szociáldemokráciával, a munkássággal szemben. Mindez illojális volna, igazságtalanságot jelentene és helytelen is volna, mert az európai politikai fejlődés is egészen más irányzatokat nratat s egészen anas irányzatok jogosultságát és érvényesítését mutatja. A dolog egyszerűen úgy áll» a mi igénytelen véleményünk 'szerint, hogy szélsőségek ott yannak ? ahol a demokratikus és szociális törekvéseket elnyomják, elhanyagolják, vagy megbélyegzik. Ahol ezt teszik, ott igenis szemben állnak a korszellemmel, szemben állnak az egész mostani európai fejlődéssel, szemben állnak a legutóbbi 20 esztendő politikai történésével, politikai tényeivel és politika fejlődésével is. * ! , : T. Ház! Ezt a fejlődést, amiről én beszelek, száz és száz példa bizonyítja és igazolja. Itt van például Anglia, a világ leghatalmasabb birodalma és itt van Franciaország. Ebben a két országban a háború alatt, vagy közvetlen a háború után milliós tömegeket ruháztak fel a választójoggal. Ennek a nagy, széleskörű, igazán alapos és igazán gyökeres választójogi reformnak hatása és következménye volt az, hogy ezekben az országokban sikerült megrázkódtatás nélkül megnyitni az igazi szociális reformok legális útját. Ugyanez történt közismerten nagyjából a skandináv államokban, ugyanez Belgiumban, sőt ugyanez történt még Csehszlovákiában is. De mindezekben az országokban azt is látjuk, hogy amennyiben ott bizonyos koncentrációk, hizonyos koalíciók, bizonyos összefogások jöttek létre, ezek nem a demkratikusan szociális törekvésekkel telitett munkásság ellen, nem a szociáldemokratapárt ellen jöttek létre, ellenkezőleg megmutatkozott, hogy a megoldandó feladatok ezekben a mai időkben olyan nagyok, hogy a társadalomnak olyan keskeny rétegéről, mint amilyen tulajdonképpen a szó szoros értelemben vett polgárság, ennek a keskeny társadalmi rétegnek vállairól át kellett hárítani a szükséges átalakulások munkáját a szélesebb, a nagy tömegek vállaira, az erős, építő, teherbíró osztályokra, elsősorban a dolgozó tömegekre, a munkásokra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ma délelőtt nagyon érdekes fejtegetéseket hallottunk az egységespárt vezető szónokától. A magam részéről ezekből a fejtegetésekből egy adatot figyeltem meg, amely valóban érdemes arra, hogy megragadja figyelmünket és érdeklődésünket. Bud János mélyen t. képviselőtársunk volt az, aki arról beszélt, hogy a termelés mennyisége csak az 1913-as esztendő keretében és mértékében mozog. Nagyon helyesen meg is jegyezte Bud képviselőtársunk, hogy ebben az egyetlen adatban bennfoglaltatik Európának egész mai tragikus helyzete, minden tragikuma, minden baja és minden szomorúsága. En ezt a kommentárt egy mondattal kibővíteném és azt mondanám, hogy ez az adat bizonyítja és mutatja éppen az európai tömegek mai elszegényedését és amellett igenis bizonyítja a kapitalista termelési rend bűnét és mulasztásait. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyancsak Bud képviselőtársunk volt az, aki ezzel kapcsolatban megemlékezett arról, milyen hallatlan nagy méretekben fejlődik, s milyen óriási tempót vett a fegyverkezés. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a nagytőke, amely a termelést elhanyagolta, amely a termelést csak az 1913-as volumen mértékéig tudja felvinni, akkor, amikor éhes tömegek vannak minden országiban a földkerekségén, a produktív területekről elvonul, miután ott haszna nem elég nagy és igenis menekül a fegyverkezési ipar ágaihoz, a halálba menekül az^ életből, (vitéz Kő József — kezét a sz&me elé tartva' A szovjet adta a példát!) Tessék várni, a függönyt mindjárt odébb húzzák s akkor kevesebb zavarral, kevesebb megerőltetéssel tud t. képviselőtársam közbebeszélni, (derültség a szédsöbalol^alon, —