Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

186 Àz országgyűlés képviselőházának ügyvitelébe, aiki'k belelátnának a kártyákba, már eleve eltávolítják az autonómiából. A po­litika megfertőzte a községi autonómia életét, azoniban a hatalomnak rosszul kezelt politi­kája fertőzte meg., Tisztelettel viseltetem azok iránt a főszolgabíróik és főispánok iránt, akik tisztességesen és becsületesen választatnak, — mert ilyenek is vannak — ismerek viszont olyan főszolgáMrákat, akik politikai célokra használják fel a községi elöljáróságokat. Ennek eredménye az, hogy viszont az ellenőrzés te­rén kénytelenek viszonozni ezeket a szívessé­geket és ezáltal az ellenőrzés meglazul. ; így egyrészről az adózó polgár nem tudja érvé­nyesíteni az autonómiákban az ellenőrzést, más­részről pedig felülről lazul meg az ellenőrzés. T. Ház! Sok nyilatkozatot (hallottunk itt — ezzel ibe is fejezem interpelláoióniiat — a tekin­tetben, hogy a kormányzat is és a ibelügymi­niszter úr is 'az autonómiák barátja. Mi nem nyilatkozatokat akarunk hallani, hanem tette­ket szeretnénk látni. (Ügy van! Ügy van! bal­felől.) Azt szeretnék, ha nem »álau'tonómiák« lennének ebiben az országiban, ami talán eléggé stílszerű a mi álparlameoi tárizmusunkhoz, de éppen olyan veszedelmes, mint az álparlamen­tárizmus. A kornnányzat itt a parlanientben békülékeny, itt hajlik a megegyezésre és békés atmoszférát akar teremteni. Kérdem azonban, hogy a vidéki kiskirályok^ tudnak-e erről a bér kés atmoszféráról. TJgy látszik, ők nem akar­nak erről tudni. Éppen ezért azt kérjük a belügyminiszter úrtól éppen ennek a békés atmoszférának az érdekében, méltóztassék megszüntetni ezeket a választási visszaéléseket, mert addig nem lehet szó arról, hogy béke legyen, amíg a vidéken a mii pártszervezeteinket így akarják törvényte­len eszközökkel letörni. Azt kérjük a belügymi­niiszter úrtól, hogy a fair-play elvét szívesked­jék a községi válsztások terén is érvényesí­te„i. (Helyeslés a baloldWon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván vála­szolni. Széll József belügyminiszter: T. Képvise­lőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, az ob­jektív igazságosság; útján járok, amikor r a kérdést, mint szorosan vett közigazgatási kér­dést, a jelenleg érvényben lévő tételes szabá­lyok szempontjából világítom meg. Alaptör­vény jellegével bíró törvényünk a magyar •közigazgatási bíráskodásról szóló 1896: XXVI. te. Az 1896:XXViI. te. 20. §-a a * következőket onondja (olvassa): »A jelen törvény hatályba­léptével a II. fejezet alatt felsorolt ügyekben keletkező vitás kérdésekben a miniszterek fel­ügyeleti jog címén sem intézkedhetnek«. A szóbanforgó' választási aktus olyan kér­dés, amely ennek a törvénynek hatálya alá esik, ennekfolytán nekem nincs hivatalos ha­tásköröm arra, hogy ennek a választásnak szabályszerűen és törvényesen történt lefoly­tatását megvizsgálhassam; abban tehát véle­ményt sem mondhatok és abban állást sem foglalhatok. Ennek alapján tudomásom sem lehet arról, hogy ezen a választási aktuson állítólag törvénytelenségek, visszaélések tör­téntek volna, következőleg mégkevésibé van hivatalos hatásköröm annak a kérdésnek ér­demi megyázolására, amelyet Tauffer Gábor képviselő úr először intézett hozzám, hogy in­tézkedjem aziránt,. hogy a szerinte szabálysze­rűtlenül és törvénytelenül lefolytatott válasz­tás- hatályon kívül helyeztessék és új válasz­tás folytattassék lé. 2È3. ülése 1937 június E-án, szerdán. Egyébiránt szíves % tájékozásul idézem a többi érvényben levő jogszabályjokat is. Az 1886 : XXII. te. 50. §-a és az 1929 : XXX. te. 45. §. 2. bekezdésében foglaltak értelmében a városi igazoló választmánynak a képviselőtes­tületi tagválasztás ellen tett észrevételek ügyében hozandó határozata ellen a törvény­hatósági kisgyűléshez lehet fellebbezni, (Meiz­ier Károly: Ezt mi tudjuk, miniszter, úr!), a törvényhatósági kisgyűlés határozatát pedig a közigazgatási bíróság előtt panasszal lehet megtámadni. Ennekfolytán, azt hiszem, a kér­dés nagyon egyszerű: méltóztassék a jogaik­ban megsért elteknek és az érdelkelteknek a törvény rendelkezése útján a létező jogorvos­latokat igénybe venni. Kérem válaszom, tudomásulvétellét. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen, — Zaj a baloldalon.) Elnök: Tauffer Gábor képviselő urat a vi­szonyálasz joga megilleti! Tauffer Gábor: T., Képviselőház! Ezzel a kérdéssel nem is hozakodtam volna elő, ha a politikai atmoszféra nem volna olyan, amely­ben remélhettem azt, hogy az ilyen kérdések érdemileg el lesznek intézve. Emlékszem arra, hogy éveken keresztül panaszoltuk itt a vá­lasztási visszaéléseket hiába, minden eredmény nélkül, de a miniszterelnök úrnak többször ki­fejtett programja felébresztette az ellenzékben azt a hitet és reményt, hogy a jövőben ilyen dolgok nem fognak történni. Ezzel a témával azért jöttem elő, mert hi­szek és bízom abban, hogy Darányi miniszter­elnök úr kormánya az ilyen visszaélésekkel szemben a megtorlás módját meg fogja találni. A belügyminiszter úr arra hivatkozik, hogy ez közigazgatás jogi kérdés. En ezzel teljesen tisztában vagyok. Nem akarom azt, hogy a belügyminiszter úr a központi választmányok, vagy a közigazgatási bíróság hatáskörét magá­hoz vegye, vagy azt gyakorolja, de ez másik oldalról politikai kérdés is. Ugyanazok az okok, amelyek annakidején fenforogtak és amelyek alapján Kozma volt belügyminiszter úr feloszlatta azt a képviselőtestületet, ma is fennállanak. Ezzel az új, de mégis személyileg ugyanazokból összeállított képviselőtestülettel szemben, amelyre nézve az akkori belügymi­niszter úr megállapította, hogy nem gyako­rolta az ellenőrzés kötelességét s ebből kifolyó­lag Szolnok város vagyonának egy részét el­vesztette, Kozma volt belügyminiszter úr azt az ígéretet tette, hogy az biztosítékot fog ta­lálni, hogy ilyen visszaélések ne történhesse­nek. Ugyanezek^ az indokok állanak fenn most -is, ennek alapján ezt az álau'tonómiát, illetőleg ezt a képviselőtestületet a jelenlegi belügymi­çniszter úrnak is jogában áll feloszlatni, annál in­kább, mert ez politikailag indokolt és -mert Szol­nok közvéleményének megnyugtatása ez úton yolna lehetséges, ez^megnyugtatná az ellenzéket ésaz ország közvéleményét is, amely közvéle­mény bízik abban, hogy a miniszterelnök úr­nak az a kijelentése, hogy itt tiszta választá­sok lesznek, tényleg meg is fog valósulni. Ennek alapján <nem vagyok abban a hely­zetben, hogy a miniszter úr válaszát tudomá­sul vegyem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Meizler Károly képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Meizler Károly: T. Képviselőház! Én cso­dálkozom az igen t. belügyminiszter úr vála­szán. (Vitéz Árpád: En nem!) "Ogy látszik, job­ban ismeri az igen t. képviselő úr, mint én, azonban azt gondoltam, hogy a belügyminisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom