Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-221
8 Az országgyűlés képviselőházának kentésének keresztülvitele pedig a mai viszo- j nyok mellett lehetetlen. Hiába jelentik be egyes mezőgazdasági üzemek változását a községi elöljáróságoknál, hosszú idők, évek múlnak el, j míg az a kataszterben valóban keresztülvihető, j tehát az a statisztikai adat, amelyet erre vonatkozólag az esetleg kidolgozandó törvényjavaslatnál a miniszter úr felhasználni fog, figyelmeztetem, hogy téves, mert sokkal több, legalább 400—420.000 katasztrális hold szőlőterülettel kell számolnia. A magam részéről nagy általánosságban elfogadom azokat a koncepciókat és azokat a kibontakozási terveket, amelyeket a magyar szőlősgazdák egyesülete dolgozott fel egy memorandumában, amelyekben különböző terveket vetett fel. Ilyen elsősorban a borfogyasztási adó kérdésének rendezése. A borfogyasztási adó a legigazságtalanabb adónem, mert semmi tekintetben nem alkalmazkodik az adótárgy értékéhez. Egyforma magas akár 10 filléres, akár 80 filléres borról van szó. Ugyancsak bátor vagyok felhívni az igen t. kormái-iy figyelmét arra a módra, ahogyan végrehajtják. A legutóbbi megyei közgyűlésen is szóvátettem ezt, mert hittem és reméltem, hogy a községek háztartását illetőleg ebben a tekintetben lehet valamire menni. Megtörténik a községben a kiegyezés: az átalány ozás. Az átalányozás ellenére, amidőn az ilyen gazda abban a hitben és reményben van, hogy az átalány ozás révén mindenféle vexatúnától meg fog szabadulni, a kiegyezés után is ki van téve állandó zaklatásnak, állandó készletfelvételnek, mert a központi hatóság azt mondja, hogy neki szüksége van arra, bogy a községek háztartásában a borfogyasztási adót minél jobban kimunkálják. Ez egy újabb metódus. (Zaj.) Ezenfelül a saját tapasztalatomból hozok fel valamit abból az időből, amikoir annakidején még nem mint ellenzéki képviselő, tagja voltam az adófelszólamilási bizottságnak. (Baross Endre: Voltál te kormánypárti is!) Amióta ellenzéki vagyok, nem vagyok tagja. (Farkasfalvi Farkas Gém: Mindenesetre érdekes!) Abban az időben, amikor még tagja voltam ennek a bizottságnak, a következőket ta- | pasztaltam ott. Egy középbirtokos 500 ka- i tasztrális holdjánál a jövedelmiadót katasztrális holdanként egy mázsa búzában állapították meg. Ez volt az alap — helyesen — és az illető ezt el is fogajdta. Ugyanakkor, egy 16—18 katasztrális holdnyi szőlőbirtokkal rendelkező özvegyasszony jövedelmiadó elleni fellebbezését tárgyalva, megállapíthattuk azt, hogy, ezt a 18 katasztrális hold szőlőt, melynek tulajdonosa semmi mással nem rendelkezett,, ugyanolyan jövedelmiadóval sújtották, mint az 500 katasztrális hold szántóföldet. (Czirják Antal: Ez gyönyörű!) Ez így van, ki tudnám mutatni. Felvették, hogy mennyi bor termett (Gr. Sigray Antal: Összegszerüleg!) — összegszerüleg — felvették, hogy egy holdon átlag mennyi termett, így a 18 holdon termett 3—400 hektoliter bor, à 21 fillérjével kitesz enynyit és ennyit, ebből engedtek levonni, ha jól emlékszem, 150—160 pengőt rezsiköltség címén és a fennmaradó összeg képezte az adókivetés alapját. (Horváth Zoltán: Abszurdum!) Sajnos, nem tudom mindezeket a dolgokat itt előadni, csak annyit jelentek ki, hogy teljesen akceptálom a Szőlősgazdák Egyesülete által felhozott indokokat. {Horváth Zoltán: Hallod, Baross!) A borkérdés megoldásához tartozik a pincehálózat kiépítése, a hordóállománynak megfelelő időben való biztosítása, az exportlehető221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. s égek előmozdítása, a tárolás, amelyre az új törvény lehetőséget nyújt. Azt hiszem, hogy ha a kormánynak mindezen szempontok figyelembevételével valóban lehetséges lesz ezeket a törvényjavaslatokat együttesen letárgyaltatni, úgy közmegnyugvásra fog ez a kérdés rendeztetni, nem véglegesen megoldatni, mert végleges megoldás semmi tekintetben nem lehetséges, de legalább közmegnyugvásra rendeztetni s akkor az a sok ígéret, amelynek most már 17 év óta állandóan tanúi vagyunk, végre megoldást nyerve, a probléma nyugvópontra fog jutni. Még egy kérdést vagyok bátor az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani. A vízügyi politikáról szólva, voltam bátor már tavaly felhozni a Siónak a tolnamegyei részen való hajózhatóvá tételét. Erre vonatkozólag a földművelésügyi miniszter úr annakidején azt a választ adta, hogy erre megfelelő fedezetet nem tud előteremteni a költségvetésben. Ennek a kérdésnek a magunk részéről való állandóan szőnyegentartása feltétlenül szükséges a csak arra kérjük az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy ennek a tervnek kidolgozása képezze gondoskodása tárgyát és ha megfelelő fedezet lesz reá, úgy ebben a tekintetben mielőbb intézkedés történjék. Ezzel kapcsolatban vagyok bátor felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét egy súlyos anomáliára, amely az idén tavasszal is bekövetkezett, amelyre vonatkozólag éppen Tolna vármegye egyik legutóbbi közgyűlésén indítványt terjesztett elő Apponyi gróf, a közgyűlés el is fogadta és ebben a tárgyban fel is írtunk a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Ez a felirat az idei tavasszal is bekövetkezett súlyos vízkárosodást tárgyalta. Ebben a kérdésben a Sió-menti gazdaságoknak és a balatoni villáknak, hogy úgy mondjam, a harcáról van szó. Hiábavaló volt a vármegye alispánjának minden vészkiáltása, távirati kérése, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett, hogy méltóztassék a balatoni kikötőt elzáratni, hogy ez a Balaton felesleges vizét ne zúdítsa reá a gazdák ezer és tízezer holdjaira. Hiábavaló volt minden segélykérés, a földmívelésügyi miniszter úr ezt a kérdést a balatoni kikötő felügyelőhatóságára bízván, az egyszerűen akként intézkedett, hogy a vizet kiengedte, rázúdította a földekre, s úgy tudom, Uzd községtől kezdve egészen le ^a Dunáig, sokezer katasztrális hold került víz alá. Ezzel kapcsolatban az én véleményem az, hogy itt két hatóságnak összeütközéséről vagy hatásköri dolgáról lévén szó, mindaddig,, amíg a Sió zsilipjének kezelése a balatoni kikötők felügyelőhatóságához tartozik és nem a kultúrmérnökséghez, ebben a kérdésben tervszerűen, az igényeknek és az időjárási viszonyoknak megfelelően intézkedni nem lesz lehetséges. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni! Klein Antal: Akkor majd a részletes tárgyalás során, amennyiben módom nyílik rá, bátor leszek a Sióval kapcsolatos erre vonatkozó előterjesztésemet megtenni. Ugyancsak a második agrárpolitikai célkitűzésre vonatkozólag» midőn a földmívelésügyi miniszter úr a szociális igények kielégítésére . vonatkozólag tesz célzást, azt a kérelmet terjesztem elő, hogy a földmívelésügyi miniszter úr méltóztatnék a mezőgazdasági kamaráknak bizonyos jogkört biztosítani. Elnök: Méltóztassék befejezni a beszédét. Klein Antal: Ennélfogva ezeket a kérdéseket majd a részletes vita során leszek bátor