Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának A helyes birtokmegoszlás érdekében arra kell törekednünk, hogy az életképes kisüzem minél kisebb területátlagon állhasson elő. Van ugyanis egy kisbirtoki üzemtípus, amelynek nagyságát egy oldalról a parasztcsalád munkateljesítménye, más oldalról pedig az a jövedelem határozza meg, amelyből meg tud élni. Ehhez képest az erdőgazdaság területén egy életképes kisüzemnek 100—120 holdra van szüksége, a szemtermelő kisüzemnek, a szentesvidéki búzatermelő üzemnek 20 katasztrális holdnyi területre, a makói hagymakertésznek már csak 2—3 holdnyi, a fővároskörnyékebeli zöldségeskertésznek pedig még kisebb területre van szüksége ahhoz, hogy benne legyen az életképes kisüzemi kategóriában. Ehhez képest oda kell törekednünk, hogy életképes kisüzem minél kisebb területátlagon állhasson elő, mert a föld csak meghatározott mennyiségben áll rendelkezésre. Ezt a gazdasági politikát tervszerűen és eredményesen szolgálja a földmívelésügyi kormányzatnak az a politikája, amely mellett minden eszközzel az intenzívebb kultúráknak a meghonosítására törekszik. Ugyanekkor azonban gondoskodni 'kellett az értékesítés lehetővé tételéről és elősegítéséről is. Ezért a mezőgazdasági termelés értékesítésének előmozdítására 5,300.000 pengő vétetett fel, amely összeg 20.000 pengővel több a múlt évinél. Hogy ez az akció különösen az export irányában mennyire sikeres volt, mutatják a leg- ! utóbbi évek exportadatai, s feltűnő ebben az, hogy fokozatosan azok a termények jönnelk előtérbe, amelyek a kisbirtoki termelésnek tipikus I terményei. Idecsatlakozik a hűtőházak létesítésének kérdése is, mert ezek egyik leglényegesebb eszközét képezik a magasabbrendű minőségben való értékesítés lehetővé tételének. E célra a beruházási javaslatban 300.000 pengő van felvéve kölcsönök alakjában való segélyezések érdekéből, a borértékesítés céljaira pedig ugyancsak a beruházási javaslatban 500.000 pengő biztosíttatott. A falu kulturális haladásának elősegítsére új népházak létesítése érdekében 40.000 pengővel több vétetett fel. (Egy hang a baloldalon: Ez kevés!) Ismétlem, ez az összeg mint többlet vétetett fel. A földmívelésügyi tárca alá tartozik három tizem költségvetése, nevezetesen az állami er. dőgazdaság és mezőgazdasági birtokok, valamint a selyemtenyésztés összesen 1,069.000 pengő bevétellel, végeredményben a múlt évivel ízemben 31.000 pengő bevételi többlet vitetett teivbe. A falusi népesség mai kedvezőtlen gazda sági és — tegyük hozzá — népegészségügyi viszonyai egy, az eddigieknél is erélyesebb agrárizmust követelnek meg. Ez az erélyesebb agrárizmus, miként a mellékelt költségvetésből is kitűnik, az állami beavatkozások oldaláról kétségtelenül minden lehetőséggel támogatva van. Maga a magyar gazdaközönség -ezt el kell ismerni — minden igyekezettel megfelelni kíván termelésbeli hivatásának. Mutál ják ezt főként azok az adatok, amelyek az egységesítésbe bevont magasabb rendű termények elterjedéséről szólnak, továbbá az, hogy az intenzívebb és magasabb munkabefogadó képességű kultúrák új telepítésének a hajlandósága mindenütt mutatkozik. Ez jelenti egyúttal azt, hogy a régi atomizálódás helyett a kooperáló összefüggésnek a jelentőség© már átment a i köztudatba s jelenti egyúttal azt is, hogy a > •1. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 3 magyar gazdaközönség szívesen helyezkedik el abban a keretben, amelyet a földmívelésügyi kormányzatnak a termelés átalakítására, eióbb; revitelére, organizálágára vonatkozó intenciói és tervei töltenek ki. A földmívelésügyi kormányzat eme politikája a következő főbb irányelveket tartalmazza: Előbbreviendő a magyar mezőgazdaság azért, hogy magasabb minőségi és mennyiségi nívót érhessünk el, mert hiszen a közjólét elsődleges alapja Magyarországon ma is a mezőgazdaság. Szükséges, hogy kereskedelmi mérlegünk kedvező alakulásának megfelelő irányt vegyen termelésünk azért, hogy az exportban keresett és jól értékesülő árut vigyünk külföldre, azonkívül iparunkat magánk lássuk el a lehetőség határáig nyersanyaggal, sőt az ipari nyersanyagok beszerzéséhez alkalmas kompenzációs anyagot ig, szolgáltassunk, és főként, hogy a termelő tájak közötti összefüggő munkamegosztás, tehát a termelő tájak helyes kialakulásának rendje minél hamarabb bekövetkezzék, hogy minél szélesebb körben, nagytömegű, kiegyenlített típusáru tömegével vehessük fel a versenyt. Gazdáközöuségümk .alkalmazkodott a termelési remd eme racionális politikájához. Nom a szocialista Planwirtschaft körül mozgó ideákhoz csatlakozott (Malasits Géza: Meg is látszik! 80 filléiresi napszámok!) ellenben a kormányzat segítő és vezető kezét ragadta meg és az államilag befolyásolt egyéni gazdasági rend organisait formáját, tehát a felvilágosítással {megelőzött [közigazgatási utat fogadta el, mint amilyenek a szállítási, értékesítési és termelési kedvezésiek, (Prtopper Sándor: 80 filléres napszámok, azonkívül mint a tenyészanyagnak, a vetőmagvaknak bizonyos meghatározott speciesekre való kötelező szorítása, stb. (Propper Sándor: Azért van hárommillió koldus!) Az idők szükségletei... (Malasits Géza: Dániái utánozzák! — Elnök csenget.) Kérem, a magyar gazdák özönség jobban tudjiar, imiit kell csinálni, mint a t. képviselő úr. A szocialista Planwirtschaft jónéhány helyen már nagyon szomorú eredménnyel járt a termelésre. (Malasits Géza: Svédország, Norvégia, Dánia!) A termelés érdekében nem lehet elképzelni Magyarországon mást, mint az egyéni gazdálkodási rendnek egy olyan organizált formáját, amelyet nagyon helyes érzékkel fogadott el amagyar nezőgaadaság. A modern új időkre nehezedő agrárizmuisnak van azonban egy lényegesebb feladata is, ez pedig az, hogy a magyar gtaizdaközönség vegye erélyes, de egyúttal objektív kritika alá közgazdasági életünk egésizi konstrukcióját és félretolihatatKam közvéleményt teremtsen. Mert a magyar gazda hiába tenmel bármilyen nagyiszerűt és bármilyen sóikat, ha magángazdasági bilansza rossz, s mert drágán termel, ez annyit jelent, hoigy befektetett tőkéit éli fel, termelési energiája devalválódott és munkája inefficienssé válik. Folyik ez főként a magyar ímezőgiatzdaság mai árazituációjából, ahol a békebeli harmonikus állapottal szemben lényietges eltolódások észlelhetők. A mezőgazdasági termények ára aizi 1913-as esztendő bázisadataival szemben ma 80% körül mozog. Ugyancsak az 1913-aa esztendei ^bázissal szelmlben azoknak az ipara terményeknek ára, amelyeket a mezőgazdaság használ, 115% fölött van. A szállítási tarifának jelentékeny resize lényegesen inagasahb a békebelinél, sőt vian több tarifális tétel, amely többszörösen