Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 1937. évi május hó 31-én, hétfőn, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések, — A fölclmívelésügyi tárca 1937/38. évi költségvetése és ezzel kapcsolatban az állami költségvetés XXIII., XXIV. és XXV. fejezeteinek tárgyalása. Hozzászóltak : Krúdy Ferenc előadó, Klein Antal, Schandl Károly, Petro Kálmán, Farkasfalvi Farkas Géza, Takács Ferenc, lossonczy István, Rakovszky Tibor, vitéz br. Roszner István, Mizsey György, Melczer Lilla, Meizler Károly, gr. Teleki Mihály, Matolcsy Mátyás, Csikvándi Ernő, Darányi Kálmán a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, Lázár Imre, Kolossváry László, Mózes Sándor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.A kormány részéről jelen vannak : Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Széll József (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó jegyző urat, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János jegyző urat, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy a földmivelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr a földmivelésügyi tárca költségvetése tárgyalásának tartamára a házszabályok 142. §-ának rendelkezésére való utalással báró Vay László államtitkár urat és dr. Viezenik Ferenc miniszteri osztálytanácsos urat miniszteri megbízottakul bejelentette. A Ház a, bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következeik a földmivelésügyi tárca és vele kapcsolatban az állami költségvetés XXIII., XXIV. és XXV. fejezeteinek: tárgyalása. Krúdy Ferenc előadó urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Kétségtelen, hogy a gazdasági életben beállott valamelyes javulás dacára, a viszonyok ma is a legnagyobb takarékosságot írják elő. Ez a szempont érvényesült a földmivelésügyi tárca költségvetésének egybeállításánál is, bár a költségvetési tételek legnagyobb része gyümölcsöző befektetés karakterével bír, végeredményben tehát egyúttal az adózóképességet is növeli. A kormányzat a földmivelésügyi tárca dotálására a múlt évinél 2 millióval többet preliminált azért, hogy ezzel az anyagi erővel is teljes energiával folytatható legyen az az átalakító, átszervező munka, amelyet a megelőző esztendőkben kezdeményeztek a földmivelésügyi kormányhatóságok és amelyet az új KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XTV. időkre nehezedő agrárpolitika és a gazdasági válságból kiemelkedő ország szükségletei írnak parancs olólag elő. Mindezekre a feladatokra vonatkozó kiemelkedőbb költségvetési tételek a következők : közel egymillió pengő a termelés minőségi fejlesztésére, a vetőmagvak szaporítására, népszerűsítésére, s az ezekkel járó adminisztráció munkaköltségeinek viselésére. Itt említendő meg, hogy a múlt esztendőkben az elemi csapások sújtotta vidékeken ugyancsak az egységesítésbe ibevont anagasalbb értékű vetőmagvak osztattak ki. A termelés egységesítése terén az utóbbi években nagyot haladtunk. AH ez főként a búzára. Kétségtelen megállapítás, hogy búzánknak külföldön kedvezőbb viszonyok közt való értékesítését lényegesen elősegítette és szolgálta az, hogy az utóbbi években a magasabb belértékű búzák rohamosan terjedtek el Magyarországon, tehát a földmívelésügyi kormányzatnak a búza egységesítésére való törekvése és akciója a kívánt eredménnyel járt. A magyar gazdaközönség nemcsak a termelés biztonsága, a rozsdamentesség, hanem a termelés minősége és mennyisége szempontjából is a hozzáfűzött várakozásait elérte. A mai viszonyok közt ott állunk, hogy búzakészleteinknek hozzávetőleg 30%-a már olyan kitűnő minőségű, amely más, gyengébb minőségek feljavítására alkalmas s esszencbúzaként kiváló értéket képvisel az exportnál; 60%-a olyan, amely önmagában is kiváló sütési értékkel rendelkezik, feljavításra nem szerül és csak 10% olyan, amely magasabb rendű búzák hozzákeverését kívánja meg. Ehhez képest ott tartunk, hogy most már kiegyenlített és nagyobb tömegáruk kiajánlásával vehetjük fel a versenyt, ami időszerűvé teszi a raktári hálózat felállítását és kiszélesítését is. A megelőző évek óta propagált gümölcs1