Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-222
104 Az országgyűlés képviselőházának csak nemes gyümölcsfát termesszenek, hanem egyéb csemetéket is. Ennyit kívántam itt előadni. Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nem!) Ma szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földm ívelés ügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök úr kíván szólni! Darányi Kálmán, a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Haám Artúr képviselőtársamnak teljesen igaza van abban* hogy helyes volna a kertészeti tanintézetet jelenlegi helyéről elhelyezni, méltóztassék azonban megengedni, hogy a telek helyére vonatkozólag ne nyilatkozzam, mert akkor rögtön megindulna a spekuláció. Csoór Lajos képviselőtársam és más képviselőtársaim is felhívták a figyelmemet a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kérdésekre és sok megszívlelendőt mondottak. A méhészeti tanfolyamok közül a gödöllői tnfolyamra mondottakra vonatkozólag helyre kell igazítanom t. képviselőtársam megállapítását, mert nem hat, hanem húsz tanuló van ott. Egyébként pedig Reibel képviselőtársam részben már megfelelt azokra a kifogásokra, amiket méltóztatott ezzel kapcsolatban felhozni, hogy tudniillik mi az oka annak, hogy nem lehet másutt tanfolyamokat rendezni, illetőleg legfeljebb csak vándortanfolyamokat: azért, mert itt égy teljesen felszerelt intézeti apparátus áll rendelkezésre, amelynek nemcsak tanítás a célja, hanem az is; hogy megfelelő tudományos kísérleteket is folytasson és tudományos eredményeket tudjon megállapítani. (Mózes Sándor: Legalább ingyenessé kellene tenni a tanfolyamot!) Mózes Sándor képviselőtársam a bolgárkertészet fontosságára mutatott rá. Teljesen osztom felfogását, csak arra kell t. képviselőtársam figyelmét felhívni, hogy igen csekély lehetősége van a bolgár-kertészet fejlődésének, mert hiszen elsősorban is piacokra, fogyasztókra van szüksége e tekintetben. Ami a paprikarendelettel kapcsolatban több képviselőtársam által felhozottakat illeti. a paprikaérdekeltségeknek most a legköze•ebbi időben lesz ismét alkalmuk megnyilatkozni és állástfoglalni mindazokban a kérdésekben, amelyekben változtatásokat óhajtanak és az érdekeltségi ülésekről beérkező jelentések után lesz majd hivatva a földmívelésügyi miniszter is állástfoglalni. (Mózes Sándor: A termelők azt kérik, hogy a termelői érdekeltségeket is tessék meghallgatni!) Legyen megnyugodva, tisztelt képviselőtársam, hogy úgy, mint eddig, mosfis elsősorban a termelői érdekek figyelembe vételét fogjuk szem előtt tartani. (Élénk helyeslés.) Az egyes helyeken felállítandó pa'prikamalmokkal kapcsolatosan csak a konkrét esetek megvizsgálása után tudnék nyilatkozni. Reibel Mihály képviselőtársam igen behatóan foglalkozott a méhészeti kérdésekkel és nagyon sok figyelemreméltóit mondott. Amikei ő itt konkrété előadott, azokat meç; kell vizsgálni és az illetékes tényezőkkel letárgyalni. Meizler Károly képviselőtársam a Balaton melletti gyümölcskúrákra hívta fel a figyelmet. Sok tekintetben igaza van és az is bizonyos, hogy a Balaton partjain igen is nagy szükség van a gyümölcskultúra emelésére. Balogh István képviselőtársam a községi faiskolák szükségességére mutatott rá. Ezeket nem én szüntettem meg, hanem élődöm, de úgy 222. ülése 1937 június l-én, kedden. tudom, meglehetősen sok indok szólít a mellett, hogy megszüntessék ezeket a községi faiskolákat. Ezek között volt olyan szempont is, amely azt bizonyítja, hogy talán a gyümölcsösöknek nem megfelelő kezelése is okul szolgált erre, hiszen sok helyen éppen ezek voltak a fészkei a betegségeknek, (Mózes Sándor: Tele voltak kaliforniai tetűvel!) Kérem, méltóztassék elfogadni a címet. '(Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak a 8. címet elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, hogy a 9. címet 'méltóztassék felolvasni. Esztergályos János jegyző (felolvassa a 9. címet): Gróf Károlyi Viktor! Gr. Károlyi Viktor: T. Ház! Tegnap az ál* talános vita folyamán Petro Kálmán t. képr viselőtársunk szerintem igen helyesen 'mutatott rá, hogy a bor értékesítése, kérdésének problémáját a szeszértékesítéssel nem lehet megoldani, de éppen annyira áll az is, amit ugyancsak nagyon helyesen # állapított meg, hogy a horkérdest a szeszkérdés nélkül szintén nem lehet megoldani. A bor kellő áron való értékesítése, illetőleg a szőlőtermelés rentabilitásának biztosítása, véleményem szerint, egy ezzel szorosan összefüggő kérdésnek, a szesztermelés kérdésének helyes, méltányos és^ az őstermelő érdekeltségek érdekeit^ szem előtt tartó, azt honoráló megoldása nélkül. En most már csak a rendelkezésre álló idő rövidségére való tekintettel is, nem a mezőgazdasági szeszipar és a szőlőbirtokosok^ a bortermelők közötti ^ellentétek áthidalásáról akarok szólni, annál kevésbé, mert véleményem szerint ez a két érdekeltség úgyis meg fog tudni^ egyezni annál is inkább, mert e két érdekeltség érdekei közötti netáni ellentétek áthidalására annyiféle imód és lehetőség van, hogy meggyőződésem szerint a mindkét felet kielégítő megoldási módot nem lesz túlságosan nehéz megtalálni. A kérdés súlypontja, s a probléma helyes megoldásának legnehezebb része azonban nem itt van, Az ipari szeszgyáraknak adott nemzeti ajándékok megszüntetése érdekében kell felkészülnünk a legnehezebb harcokra. (Ügy van! Ügy van! a haloldalon.) Tudatosain, mondom, hogy e kérdés körül elkeseredett harcokra van kilátás, mert látom azt, hogy a múltban pár ipari szeszgyár tulajdonosa milyen ügyesen építette ki az Összeköttetések hálózatát, amelyeknek igénybevételéveil igen eredményesen tudta megvédeni az r érdekeit mindenkor, mégpedig nem egyszer és nem ritkán a mezőgazdaság érdekeinek sérelmére. (Ügy van! — Csoór Lajos: Reméljük, ma nincs összeköttetésük. 1 T. Ház! Csiak egészen röviden kívánok kitérni az 1921 :XLI. tc.-t megelőző törvényeinkre és talán elég. ha hivatkozom az 1888:XXIV.,, az 1899 : XXII., az 1913 : XXIV., az 1921 : VIII. tc.-re, valamint a világháború kitörése miatt törvényerőre nem emelkedett 1914. évi kerettörvényjavaslatra. Az 1888 : XXIV. te. kimondotta, hogy csak a mezőgazdasági szeszfőzdék kaphatnak kontingenst s ezek számára 9000 hektoliternyi kontingensnek az ipari szeszgyárak kontingenséből való kihasítását írta. elő. Az 1899 : XXII. te. indokolása szerint pedig a kisebbik adótételt alá eső szeszmennyiségből kizárólag a mezőgazdasági szeszipar részesülhet, még ne dig- mindig nagyobb mennyiségben. Az 1913: XXIV. te, indokolása szerint pedig
