Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-218

Az országgyűlés képviselőházának 2.1.8. ülése 1937 május 24-én, hétfőn. 577 kevés, mert az kartelen kívül közvetlenül a kis­emberek érdekeit szolgálja és olcsóbban adja, minőségileg époly jó, mint a többi. A többi vállalat drágább is, mindjárt készpénzfizetést követel és nagyobb utat is kell megtenni a petróleumért. Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Méltóztassa­nak megengedni, miután felszólalási időm úgy­szólván centiméterrel van kiszámítva, hogy rö­viden szóvátegyem kerületemnek két tisztelet­teljes kérését. Az egyik a következő. Tavasz folyamán, mikor az igen t. pénzügyminiszter úr lent járt a kerületben Pécsett, megígérte a kerületnek, hogy az Államvasutak igazgató­sága bé fog állítani egy sínautót. Nagy volt az öröm. Meglett, látjuk, hogy menetrendsze­rűen június 15-étől kezdve indul. Az öröm azonban abban a pillanatban csökkent, amikor a menetrendet megláttuk. Ugyanis azért volt nagy az öröm, mert a Budapestre járó keres­kedők, ügyvédek, akik itt a budapesti bírósá­goknál peres ügyet kénytelenek tárgyalni, ki vannak téve annak, hogy aznap nem igen jö­hetnek haza, hacsak éjszaka nem akarnak ott­maradni. Azt remélték, hogy ennek a sínautónak be­állításával a reggeli órákban felmennek, a kereskedő és az ügyvéd elintézheti a dolgát és délután, estefelé már visszajön a családjá­hoz. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a sínautó Budapestről Pécsre, azt hiszem, 12 óra 50 perc­kor indul, viszont Pécsről vissza Budapestre 8 órakor. (Gr. Festetics Domonkos: Megy a reg­geli gyors!) A sínautóról van szó. A sínautók beállítása tehát nem szolgálja Pécs kereske­dőinek és közönségének érdekét, éppen ezért mély tisztelettel arra kérem az illetékes ura­kat, méltóztassanak megfontolás tárgyává tenni, hogy nem lehetne-e még az elindítás előtt akként módosítani az indítást, hogy az Pécs érdekeinek megfeleljen. (Helyeslés a bal­oldalon.) A másik kérés Pécs kereskedelmi életének egy régebbi kérése. Nevezetesen a trianoni kényszerszerződés elvágta a pécsi kereskede­lemnek egész hinterland ját, elvitte mindazokat a területeket, melyek főpiacai voltak. Miként már a múltkor említettem egyik felszólalá­somban, ennek következménye az, hogy a pécsi kereskedelem irtózatos küzdelmet folytat fenn­maradásáért. Segítség volna a pécsi kereske­dők súlyos helyzetén az is, ha méltányosság szempontjából azt a patkóalakú vágányformát, amely Dombóvártól indul ki, Pécsig, ismétlem, méltányossági szempontokból is megokolt lenne, ha ezt a 20 kilométeres utat egy új csök­kentett tarifaskálába állítanák be. (Farkas István: Bemélem, a miniszter úr teljesíti ezt.) Mélyen t. Ház! Azt nem kérjük és nem is kérheti senki, hogy ezt a 20 kilométeres utat megrövidítsék, hiszen Dombóvár és Pécs kö­zött úgyszólván egész üres területen fut a vo­nat, mivel azonban a pécsi kereskedelem, amint az előbb említettem, elveszítette a hinterland­ját, méltányos volna, ha ezt a 20 kilométeres utat olcsó tarifaskálába osztanák be. Ez nagy segítség volna a pécsi kereskedők részére. Na­gyon kérem a miniszter urat, méltóztassék ezt megfontolni. Elnök: Ifjabb Balogh István képviselő úr következik szólásra. Ifj. Balogh István: T. Ház! Annyira ki van már merítve a kereskedelmi tárca anyaga, (Ügy van! Ügy van!) hogy osalk egy speciális debreceni kérdést hozok fel, amelyet a felszó­laló urak figyelmen kívül hagytak. Idegen­forgalmi szempontból igen fontos dolog volna a Hortobágyot felkarolni és felhívom a keres­kedelemügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy ez egy rendkívül fontos kérdés. A deb­receni erdőség vadászat szempontjából euró­pai viszonylatban is első helyet foglal el és a híres európai vadászok nagyon jól tudják, hogy Magyarországon nem találnak vadászat szempontjából Debrecen környékénél alkalma­sabb helyet. A baj azonban az, hogy nincse­nek megfelelő utak, azonkívül az igényesebb vadász nem juthat megfelelő ellátáshoz. Arra kérem ezért a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy ezt az igen fontos kérdést karolja fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésé­nek XIX. és XX. fejezetét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 ? (Igen!) Ha igen, úgy kimondom, hogy a Ház a keres­kedelem- és közlekedésügyi tárca költségveté­sét és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fejezetét^ álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felol­vasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a ke­reskedelem- és közlekedésügyi tárca 1—5. cí­mét, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfo­gad). Elnök: Kérem az állami üzemek költség­vetése XIX. fejezetének felolvasását. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fefézetét, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésé­nek XIX. és XX. fejezetét részleteiben is le­tárgyalta. (Élénk éljenzés és taps a jobbolda­lon és a középen.) Következik a belügyi tárca költségvetésé­! nek tárgyalása. Molnár Imre előadó urat il­leti a szó. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! A belügyminisztérium reszortjainak széles me­zőkre kiterjedő és látszólag divergáló ágazatai minden egyes tételével- való részletes foglal­kozás olyan sok időt venne ^igénybe, amennyi­vel nem- kívánnám a t. Ház szíves türelmét próbára tenni s ezért csak a főcsoportoknál fogok a költségvetés általános ismertetése cél­jából időzni. Amikor a múlt években, szerencsés lehettem a tárca költségvetéseit ismertetni, minden eset­ben azok szociálpolitikai jelentőségét dombo­rítottam ki s ezzel kapcsolatban azokat a hiányokat, azt a különböző okokra visz­szavezethető elmaradottságot igyekeztem ki­mutatni, melyeket még a gazdasági aka­dályok leküzdésével is, erosebb tempóval kell helyrehoznunk. Rámutattam azon in­tézkedésekre, amelyek ez irányban már tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom