Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-218
Az országgyűlés képviselőházának 2.1.8. ülése 1937 május 24-én, hétfőn. 577 kevés, mert az kartelen kívül közvetlenül a kisemberek érdekeit szolgálja és olcsóbban adja, minőségileg époly jó, mint a többi. A többi vállalat drágább is, mindjárt készpénzfizetést követel és nagyobb utat is kell megtenni a petróleumért. Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, miután felszólalási időm úgyszólván centiméterrel van kiszámítva, hogy röviden szóvátegyem kerületemnek két tiszteletteljes kérését. Az egyik a következő. Tavasz folyamán, mikor az igen t. pénzügyminiszter úr lent járt a kerületben Pécsett, megígérte a kerületnek, hogy az Államvasutak igazgatósága bé fog állítani egy sínautót. Nagy volt az öröm. Meglett, látjuk, hogy menetrendszerűen június 15-étől kezdve indul. Az öröm azonban abban a pillanatban csökkent, amikor a menetrendet megláttuk. Ugyanis azért volt nagy az öröm, mert a Budapestre járó kereskedők, ügyvédek, akik itt a budapesti bíróságoknál peres ügyet kénytelenek tárgyalni, ki vannak téve annak, hogy aznap nem igen jöhetnek haza, hacsak éjszaka nem akarnak ottmaradni. Azt remélték, hogy ennek a sínautónak beállításával a reggeli órákban felmennek, a kereskedő és az ügyvéd elintézheti a dolgát és délután, estefelé már visszajön a családjához. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a sínautó Budapestről Pécsre, azt hiszem, 12 óra 50 perckor indul, viszont Pécsről vissza Budapestre 8 órakor. (Gr. Festetics Domonkos: Megy a reggeli gyors!) A sínautóról van szó. A sínautók beállítása tehát nem szolgálja Pécs kereskedőinek és közönségének érdekét, éppen ezért mély tisztelettel arra kérem az illetékes urakat, méltóztassanak megfontolás tárgyává tenni, hogy nem lehetne-e még az elindítás előtt akként módosítani az indítást, hogy az Pécs érdekeinek megfeleljen. (Helyeslés a baloldalon.) A másik kérés Pécs kereskedelmi életének egy régebbi kérése. Nevezetesen a trianoni kényszerszerződés elvágta a pécsi kereskedelemnek egész hinterland ját, elvitte mindazokat a területeket, melyek főpiacai voltak. Miként már a múltkor említettem egyik felszólalásomban, ennek következménye az, hogy a pécsi kereskedelem irtózatos küzdelmet folytat fennmaradásáért. Segítség volna a pécsi kereskedők súlyos helyzetén az is, ha méltányosság szempontjából azt a patkóalakú vágányformát, amely Dombóvártól indul ki, Pécsig, ismétlem, méltányossági szempontokból is megokolt lenne, ha ezt a 20 kilométeres utat egy új csökkentett tarifaskálába állítanák be. (Farkas István: Bemélem, a miniszter úr teljesíti ezt.) Mélyen t. Ház! Azt nem kérjük és nem is kérheti senki, hogy ezt a 20 kilométeres utat megrövidítsék, hiszen Dombóvár és Pécs között úgyszólván egész üres területen fut a vonat, mivel azonban a pécsi kereskedelem, amint az előbb említettem, elveszítette a hinterlandját, méltányos volna, ha ezt a 20 kilométeres utat olcsó tarifaskálába osztanák be. Ez nagy segítség volna a pécsi kereskedők részére. Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék ezt megfontolni. Elnök: Ifjabb Balogh István képviselő úr következik szólásra. Ifj. Balogh István: T. Ház! Annyira ki van már merítve a kereskedelmi tárca anyaga, (Ügy van! Ügy van!) hogy osalk egy speciális debreceni kérdést hozok fel, amelyet a felszólaló urak figyelmen kívül hagytak. Idegenforgalmi szempontból igen fontos dolog volna a Hortobágyot felkarolni és felhívom a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy ez egy rendkívül fontos kérdés. A debreceni erdőség vadászat szempontjából európai viszonylatban is első helyet foglal el és a híres európai vadászok nagyon jól tudják, hogy Magyarországon nem találnak vadászat szempontjából Debrecen környékénél alkalmasabb helyet. A baj azonban az, hogy nincsenek megfelelő utak, azonkívül az igényesebb vadász nem juthat megfelelő ellátáshoz. Arra kérem ezért a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy ezt az igen fontos kérdést karolja fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fejezetét általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 ? (Igen!) Ha igen, úgy kimondom, hogy a Ház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fejezetét^ általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca 1—5. címét, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Kérem az állami üzemek költségvetése XIX. fejezetének felolvasását. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fefézetét, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fejezetét részleteiben is letárgyalta. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Következik a belügyi tárca költségvetésé! nek tárgyalása. Molnár Imre előadó urat illeti a szó. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! A belügyminisztérium reszortjainak széles mezőkre kiterjedő és látszólag divergáló ágazatai minden egyes tételével- való részletes foglalkozás olyan sok időt venne ^igénybe, amennyivel nem- kívánnám a t. Ház szíves türelmét próbára tenni s ezért csak a főcsoportoknál fogok a költségvetés általános ismertetése céljából időzni. Amikor a múlt években, szerencsés lehettem a tárca költségvetéseit ismertetni, minden esetben azok szociálpolitikai jelentőségét domborítottam ki s ezzel kapcsolatban azokat a hiányokat, azt a különböző okokra viszszavezethető elmaradottságot igyekeztem kimutatni, melyeket még a gazdasági akadályok leküzdésével is, erosebb tempóval kell helyrehoznunk. Rámutattam azon intézkedésekre, amelyek ez irányban már tör-
