Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 1937 május 26~án, szerdán. 667 nek. (Propper Sándor: TTgy van!) Ha a munkásnak nincs joga altihoz, hogy a mágia egyesületében például a munkabér-rendeletekkel foglalkozzék, a'kereseti és fogyasztási adó kérdését s a hasonló kérdéseiket tárgyalja, akkor tulajdonképpen mivel foglalkozzék? Az bizonyos, hogy például a vadászati jog szabályozásával a vasmunkás-szövetség sohasem fog foglalkozni, mert ez nem tartozik: az érdekkörébe, de viszont, ha nem tárgyalhatják meg például a kivitel szabályozását, vagy azt, hogy egy külföldi szállítást helyesen vagy helytelenül bonyolítottak-e le, amely kérdés a (munkások foglalkoztatása szempontjából rendkívül fontos, akkor szembekerülünk ezeknek az egyesületeknek hivatásával, hiszen éppen ezeknek a kérdéseknek megtárgyalására alakították ezeket az egyesülebeket és ez tartozik hatáskörükbe. Mondom, ha ilyen módon méltóztatik értelmezni a politika kiűzését, akkor attól tartok, el fognak szaporodni azok a főszolgabírói végzések, amelyeknek egy-két példányát bátor voltam a tegnapi napon itt bemutatni és amelyek arra hivatkoznak, hogy az egyesületek politikai kérdéseket tárgyalnak. Egyáltalában nagyon nehéz a határt meghúzni a tekintetben, hogy hol kezdődik és hol szűnik meg a politika. Azt természetesen nem tartanám helyesnek, hogy ezek az egyesületek pártpolitikát folytassanak, de ezt akkor a túlsó oldalon sem szabad megtenni, már pedig a Nemzeti Munkaközpont például mást sem csinálj csak pártpolitikát és semmiféle más tevékenységet nem fejt ki. Az sem lehet aw egyesületek célja, hogy olyan működést fejtsenek ki, mint amilyent például Dorogon tapasztaltam, — erre már rámutattam — amikor tudniillik ipari vállalatok házilag csinálnak egyesületeket, ezeket támogatják, s megtöltik a saját mentalitásukkal, a saját vezetőikkel, saját embereikkel. Rámutattam arra is, hogy azok, akik ezt ma csinálják, valamikor a forradalmi időkben egészen mást csináltak, más szerepet töltöttek be. Ezeknek az uraknak egyike az a Schmidt Sándor, a. dorogi bányaigazgató^ aki, amint egy lapból értesülök, Esztergom vármegye törvényhatósági közgyűlésén felelt az ón felszólalásomra és ebben nem átallotta azt, hogy engem támadjon. (Derültség a jobboldalon. — Megay-Meissner Károly: Borzasztó!) Ne tessék félreérteni, én a támadásokat már olyan régen megszoktam, hogy egy ilyen támadás t egyáltalában nem érint. Csak magát a tényt állapátom meg, hogy támadott és azt mondotta, hogy a forradalom alatt egészen más helyen ültem és más szerepet töltöttem be; már pedig ő egyáltalában nem illetékes ennek elbírálására. Vannak itt más tényezők, mint például Papanek miniszteri tanácsos, aki ennek az osztálynak felszámolását végezte, de itt van a (Salgótarjáni Kőszénhánya Rt. elnökvezérigazgatója is, akinél információt szerezhet arra nézve, hogy hol voltam abban az időben. Az igazság az, hogy ez az úr a kommün alatti időben nemcsak saját bányájának termel őbiztosa volt, hanem a Magyar Általános Kőszénbánya szomszédos tokodi telepének is, azonkívül a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári és pilisszentiváni bányatelepén is termelőbiztos volt, (Propper Sándor: Akkor is álláshalmozó volt!) tehát nem állíthatja, hogy kényszerítették arra, hogy ezt a tisztséget elfoglalja, vagy (közérdekből szükségesnek tartotta, mert valószínűleg ezt fogja mondani erre. Semmi szükség nem volt arra, hogy Tokodon, Piliisvörösváron és Pilisszentivánon ehhez hasonló tevékenységet fejtsen ki.. (Propper Sándor: Akkor is álláshalmozó volt! — Mocsáry Dániel: Akkor is volt már álláshalmozás? — Fábián Béla: Volt! Egy kutya!) Nem fontos az a kijelentés, amit az ő háztartási alkalmazottja mond. Amiket ez az úr mond, olyan legendák, amelyek felett, aki ismeri a tényállást, nyugodtan napirendre térhet. • •;,•',;«. j , De azt az egyet még meg kell mondanom, hogy őt sohasem fenyegette az a veszély, hogy felakasszák. Olyan embernek, laiki a saját igazgatóihelyettesét, igaagatótársát a bolsevista munkástanács segítségével a bolsevizmus alatt 24 óra alatt eltávolította az iparetelepről, a vállalattól és nem engedte meg, hogy többé a lábát oda betegye, nincs jogcíme arra, hogy ezek ellen a tények ellen egyáltalán még csak védekezzék is. Ne védekezzék azzal, hogy a levelet talán látatlanul írta alá. Tudta ő, hogy mit ír alá és az ő ténykedései közismertek, Efcek azok, akilk a közre veszélyesek. Ezek azok, akik abban aa időben nyakig belemásztak mindenbe, mert laktkoir azt (hitték, hogy örökké fog tartani az az állapot és atmdJkoir azután megváltoztak a viszonyok, odaállamalk és ők a.zok. akik fehér palástban tündökölnek és a többiek közül, akik velük együtt voltak ott annakidején, (Megay-Meissner Károly: Mi köze ennek a tárca első címéhez?) egyrészét lecsukatják, másik részét pedig máshová helyezik iel. (Felkiáltásuk a jobboldalon: Ez nem tartozik ide!) Idetartozik, mert ezeknek az egyesületeknek alapszabályaiban olyan rendelkezések vannak, amelyekre majdnem azt lehet mondani, hogy a törvénnyel ellenkeznek, a törvényes redeletekbe ütköznek. Ahol jogot adnak olyan embereknek, akik előzőleg az állásukban kötelességüket nem teljesítették, ahol megválasztanak a munkások egyesületébe díszelnöknek vagy dísztagokmak, vezetőknek olyanokat, akik nem odavalók, ahol beleveszik az egyesület alapszabályaiba, hogy a® egyesület elnöke pedig a mindenkori bányaigazgató, telkiintet nélkül a személyre: ott miféle egyesületi működés lehet? Havi 2-50 pengőt fizetnek be a tagok és ha eltávoznak, — nem on aguktól, hanem elbocsátják Őket — például 10—15—20 évi szolgálat után, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kötelékéből, akkor a befizetett járulékok mind elvesznek és semimáféle igényt nem tarthatnak a befizetett összegekre. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék közeledni a tárgyhoz, Peyer Károly: Ezek azok az egyesületek, amelyeknek működése szigorú ellenőrzést kíván, mert itt nincs siemaniféle ellenőrzési lehetőség, mert itt korlátlan uralom van, amelyet a bányaigazgató igyakorol azok felett a pénzeik felett, amelyeket a munkásoktól kényszerrel szednek be. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: Engedje meg a t. Ház, hogy a hosszas, mésfélnapi vita után olyan kérdéssel foglalkozzam, amellyel a Házban e másfél nap alatt nem foglalkoztak és ez a nép, főként a dolgozó nép mulatságának és szórakozásának a kérdése. (Halljuk!) Európában mindenütt, különösen szomorú nehéz időkben, gazdaságilag válságos időkben minden országban előmozdítják a nép szórako-