Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

644 Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1937 május 25-én, kedden. gyár anyaság szentségére építenők fel azt a szebb jövőt, amelyben a napközi otthon helyett, a kismama helyett a családban adják meg azoknak a kis magyar lelkeknek, azoknak a kis magyar gyermekeknek a nevelést, akik majd erős, oszlopos és komoly tagjai lesznek ennek az országnak, hogy ne legyenek kapha­tók szélsőségekre, még jobboldali szélsőségekre sem, amelyeket egy nagyon felkapott divatból rosszainak itt a mélyén t. képviselőtársaim, de különösen a liberális sajtó. Nem tudóin helyeselni ezeket az említett megoldásokat, és azt tartom, hogy ha ma, amikor a magyar apa is valósággal meg van fertőzve mindenféle idegen behatástól, ide­gen oktatástól, idegen demagógiától és min­denkivel szemben szigorú felügyeletet (kell gyakorolni, senki más nem hivatott arra, mint éppen a belügyminiszter úr, akinek elveit és elgondolásait ismerjük és akitől azt kérjük, hogy — az apai és anyai nevelés mögikönnyí­tése érdekében is — rendelje el az általános ünnepnapi munkaszünetet (Beniczky Elemér: Megvan!) és ha szükséges, akkor rendeLie el a mélyen t. miniszter úr azt, hogy templomjá­rás idején semmiféle szórakozás ne^ álljon az emberek rendelkezésére. {Felkiáltások a jobboldalon: Menvanl) Ezeket a rendelkezése­ket szigorúbban be kell tartani. A csendőrség és a rendőrség fejlesztését nagyon helyesnek tartom, bár az a nézetem, hogy nem mindig alkotmányos tízempontból használják fel ezeket az intézméinyeket, hanem inkább a kormány szempontjából. (Derültség.) A tisztviselői kar nagy kérdésének mind szociális, mind közgazdasági szempontból való jelentőségét már interpelláció keretében elmon­dottan és ezt a kérdést annak idején a viszon­válasszal kapcsolatban szeretném letárgyalni, azért most ezzel nem kívánok foglalkozni. A költségvetést sajnálatomra nem fogad­hatom el. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. KÖvetkezifk a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyi tárca költ­ségvetését általánosságban, a részletes tárgya­lát alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a bel­ügyi tárca költségvetését általánosságban, a részletes tárgvalás alapjául elfogadja. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 26-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napi­rendjére tűzzük ki az egyes tárcák költségveté­sének folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát ma­gáévá teszi. Következik az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása. Mivel az indítványkönyv­ben újabb bejegyzés nincs, kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet fel­olvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző: (olvassa): Mózes Sándor — a belügyminiszterhez — a politikai szervezkedés szabadsága tárgyá­ban; Béldi Béla — a miniszterelnökhöz — a köz­szolgálati alkalmazottaknak egyes politikai uár­tokba való szabad belépése és tisztségvállalása tárgyában; Béldi Béla — a kereskedelem- és közlekedés­Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt csak a leguóbbi időben kapott engedélyt egy heti­lapra, amelynek felhasználásával rendszeresen és felügy életszerűen tud szervezkedni. Itt fel kell említenem azt, hogy ennek a témának meg­tárgyalásra parancsolólag hat számomra első­sorban az, hogy itt ellenzéki párti képviselőtár­saim tközül jó néhányan egész táslka nemzeti szo­cialista röpcéduláyal vannak felszerelve, bizo­nyosan azzal a szándékkal, hogy ezeket a Ház elé hozzák és itt bemutassák. (Rajniss Ferenc közbeszól.) Mélyen t. belügyminiszter úr, ez mind ilyenformán kerül elő, amikor felelőt­lenül szervezkedni kívánó elemek nemzeti szo­cialista alapon indulnak, (Mozgás. — Elnök csenget.)) de nem rendelkeznlek olyan felkészült­séggel, olyan ellenőrzéssel és olyan egységes igazgatással, mint amilyent ez a nagy ügy megkíván. Nem hinném, hogy egyetlen egy adat is állana az illetékes hatóságok rendel­kezésére, amely azt mutatná, hogy az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt olyan lépé­seket tett volna, amelyek számottevő módon hatóságellenesek vagy alkotmányellenesek let­tek volna. Bejelentem, mélyen t. miniszter úr, hogy több, mint három honapja hever a belügymi­nisztériumban egy plakátervezetem, amelyet jóváhagyásra adtam be. Valahogy elvárnék a magyar Belügyminisztériumtól annyi határo­zottságot és komolyságot,, (Zaj a jobboldalon.) hogy vagy azt mondaná, hogy a plakát nem engedélyezhető, mert nem egyezik a magyar alkotmánnyal, vagy megengedné, hogy tessék csinálni, (vitéz Ujfalussy Gábor: Majd meg­mondja!) Mondhatom, hogy türelemmel várom azt, amíg ez az ügy döntésre kerül. Azt is vá­rom, hogy a miniszter úr lehetőleg adjon mó­dot arra, hogy sajtótermékeink ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint más sajtóter­mékek, de feltétlenül kapjanak terjesztési en­gedélyt. Én bízom abban, hogy a belügyminisz­ter úr komolyan értette, hogy minden pártala­kulást és pártszervezést továbbra is alkotmá­nyosan fog kezelni és ellenőrizni s ezért ezt a kijelentését örömmel fogadom. Ugyancsak örömmel kell fogadnom azokat a törekvéseket is, amelyeket a közegészségügy tekintetében méltóztatott felemlíteni, bár a nemzeti szocialista elgondolásoknak nem meg­felelők azok a törekvések, de a mai helyzetben a jelenlegi kormány tényleg nem tehet mást. A napközi otthon, a mai csecsemővédelem, az inségkonyha, a nyomortanyák és a tömeglaká­sok nem valók a magyar nép méltóságához, hiszen senkiben sincs annyi termelő erő, mint amennyi bennünk, magyarokban van. Valahol hiba van, valahol a jövedelem elcsúszik olyan utakra, amelyeken a nemzet vérkeringéséből kikapcsolódik egy nagytömegű vér. Kell, hogy a magyar munkásság, a magyar dolgozó em­berek is hasznát lássák ennek. Semmi más nem vezethet itt eredményre, mint egy erős belügy­miniszteri kéz. Mélyen t. miniszter úr! Mi nemzeti szo­cialisták a hajóiknak ezt a levezetési módját, amelyet itt felemlítettem, nem tartjuk alkal­masnak arra, hogy így neveljünk embereket, hogy így teremtsünk boldog családokat, egy boldogabb magyar generációt, nem tartjuk al­fealmasinalk arra. hogy azon egy megbízható magyar társadiaimi réteg épüljön fel. A mi el­gondolásunk egészen más. mi sokkal többet vá­runk, mi sokkal többet bíznánk a magyar csa­ládapára és a magyar családanyára, mi a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom