Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-219
630 Az országgyűlés képviselőházának i azoknak az erődítési munkálatoknak, amelyek egyfelől a magyar jövendő biztosítékai, másfelől pedig- kihúzzák a gyékényt a felelőtlen izgatók demagógiája alól. (Elénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Mindkét vonatkozásban felettébb bölcsnek találom a pénzügyminiszter úr expozéjában elmondott azt a gondolatmenetet, amelyben a (helyesen felfogott tervszerű szociálpolitikai lényegét körülírta. Szerinte ugyanis (olvassa): »a népi irányú szociális gondolkodás más és több, mint csupán egy emberbaráti érzés (humánus megnyilvánulása, mert nem pusztán a részvét nemes érzelmének kielégítéséről vezettetve kell segíteni a rászorulókon, hanem közérdekű konkrét, gazdasági eredmények elérhetése végett is.« (Elénk helyeslés.) Ami már most a közegészségügy igazgatását, az egészséget veszélyeztető körülmények ellen való küzdelmet, valamint az egészségre nézve kedvezőtlen állapotok létrehozását illeti, teljesen tudatában vagyok annak, hogy ezeknek milyen nagy jelentőségük van a. népesség természetes szaporodása, az állam gazdasági ereje és védereje szempontjából. (Ügy van! Ügy van!) Méltán utalok arra, hogy éppen a közegészségügyben különösen látható az, hogy az egyes társadalmi osztályok milyen szorosan függnek össze egymással és hogy a felsőbb osztályok saját jól felfogott érdekükben sem hagyhatják figyelmen kívül az alsóbbakat. (Elénk helyeslés.) Kétszeresen áll ez ugyanegy nemzet fiaira nézve, hiszen egy német (bölcselő az egész lakott földre nézve mondja azt, hogy (olvassa): »Arra az emberi kapcsolatok hálója Iborul s senki sem vonhatja ki magát e háló alól és annak az egyik embertől a másikig futó szálak áttekinthetetlen zűrzavara ibélyegzi véletlenségnek az általános összetartozás törvényszerűségét.« T. Ház! Örömmel mutatok arra rá, hogy m közegészségügyi kiadások rovatainál a legjelentékenyebb többlet a betegápolási hozzájárulások rovatán 200.000 pengő, ami azt teszi remélhetővé, hogy a kis forgalmi értékű ingatlanok a gyógydíjak zálogjogi biztosítása alól_ mentesíthetők lesznek. (Helyeslés.) Ez azt fogja lehetővé tenni, hogy az olyan kis, ingatlannal rendelkező, hozzávetőleges számítás szerint mintegy 1000 pengő forgalmi értékhatárig fizetőkötelesek, akiknél a kórházi ápolási díjak behajtása eddig gyakran az anyagi romlást jelentette, (Ű\gy van!) az ápolási költségek megfizetésének terhe alól mentesíttetnek, (Helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és baloldalon. — Soltész János: Többet keld adni!) természetesen abban az esetben, ha ezt kereseti viszonyaik indokolják. (Mózes Sándor: Ki fogja ezt elbírálni 1 ?) Ez a tétel tehát a kis ingatlantulajdonosok szociális megsegítését jelenti, egyelőre kezdő lépés gyanánt, aminek a továbbfejlesztése a jövőben (bizonyára szükséges és indokolt lesz. (Helyeslés.) Különösen örvendetes, hogy a víz óriási egészségtani jelentőségének felismerésével az ivóvízszerzés dologi kiadásai összesen 330.000 pengővel irány ózta ttak elő, (Peyer Károly: Elég kevés! A kutak 75%-a fertőzött!) úgyhogy az utóbbi években máris kétségkívül óriási haladást tettünk, például a 30 évvel ezelőtt a tudomány részéről elhangzott azon szomorú megállapítása óta, amely szerint hazánk az egészséges víz dolgában akkor valóságos Ázsiának aposztrofáltatott, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Még ma is ez a helyzet! — 9. ülése 1937 május 25-én, kedden. Peyer Károly: A kutak 75%-a fertőzött! — Egy hang a jobboldalon: Honnan tudja? — Peyer Károly: A Közegészségügyi Intézet jelentéséből tudom!) Fenntartani és továbbfejleszteni kívánom minden erőmből az úgynevezett zöldkeresztes egészségvédelmi akciót, (Helyeslés és taps.) amelynek elsősorban a falusi lakosság körében, az anya- és csecsemővédelem, (Éljenzés ) az iskolai egészségügyi tevékenység, továbbá a tulberikulótikusok gondozása és a szegénybetegek otthoni ápolása terén van áldásos hivatása. Különös súlyt helyezek arra, hogy a védőnők kiképzésük során legalább heti két órán át valláserkölcsi oktatást is nyerjenek, (Helyeslés.) hogy így a lelkiség terén is felkészülve, ilyen vonatkozásban is támaszai lehessenek a falvak erkölcsi nevelésére hivatott tényezőknek. (Helyeslés.) A zöldkeresztes falusi egészségvédelmi szolgálat költségeire és a mintaszolgálatok költségeire 364.200 pengővel számításba vett költségvetési hitel az 1936/37. évi 235.000 pengős hitelösszeggel szemben 129.000 pengős emelkedést mutat. A meglévő 110 körzetnek 160-ra tervezett kibővítése ugyanis szükségessé teszi az eddigi körzetek egészségvédelmi szolgálatát ellátó 110 védőnő létszámának 70 fővel való emelését. (Helyeslés.) Ebben a 70 főnyi létszámtöbbletben van az a 20 védőnő, akik közül 11 a Vöröskereszt átképzett növendéke és 9 olyan zöldkeresztes védőnő, akik a fizetésüket eddig a Rockefeller-alapítvány hozzájárulásából kapták, ez a hozzájárulás ugyanis a folyó év január elsejével megszűnt. A zöldkeresztes akció továbbfejlesztése érdekében tárgyalást tettem folyamatba aziránt, hogy még a folyó naptári évben egy további védőnőképző intézet állíttassék fel, amelyet állástalan tanítónőkkel és óvónőkkel kívánunk benépesíteni. (Helyeslés és taps jobbfelől.) A távolabbi jövőt illetőleg (Halljuk! Halljuk!) azt remélem, hogy a felekezeti főhatóságok megértéssel fogják venni a kultuszminiszter úrral való azt a közös tervünket, hogy az óvónő- és tanítónőképző intézetek leépíttessenek és azok helyett ilyen védőnőképző intézetek létesíttessenek. (Helyeslés.) Rátérek ezekután az állami gyermekvédelem kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Ha áll az, amit gróf Bethlen István képviselő úr nagyon bölcsen mondott, hogy tudniillik az ország költségvetésében az első szükséglet a hadsereg, úgy meggyőződésem szerint az is bizonyos, hogy fontosság szerint és sorrendben ez után mindjárt a szociális, a szociálhigiéniai feladatok, de ezek között is elsősorban a gyermekvédelem költségei kell, hogy álljanak. Az állami gyermekvédelem ma tudvalevőleg a teleprendszeren alapszik, amely szerint a gyermekek legnagyobb része, vidéken, nevelőszülőknél nyer elhelyezést. Jól tudom, hogy ez a rendszer, amely valaha a boldog békeévekben kitűnő volt és amellyel a Széli-kormány annakidején egész Európát megelőzte, a jelenlegi viszonyok között már nem tökéletes, mert az ma már nem elégíti ki a családvédelem bizonyos szempontjait, amely a szülői szeretet áldásain alapszik, lévén az egyesnek a szívjóságra épp annyi szüksége, mint az élelemre. Az 1923—25. években boldogult Vass József miniszter bevezette volt azt a rendszert,^ hogy a gyermek az elhagyottá nyilvánítás után saját családjánál ma,radt további tartásra, ennek azonban az az eredménye volt, hogy igen sokan ebből üzletet kívánván fejleszteni, az el-
