Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

622 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1937 május 25-én, kedden. zül 67 működik ma is, a 68-ik megszűnt, mivel Barcson megszüntették a tüdiögondozóintéze­tet, E közül a 68 intézet közül csak 49-nek van röntgenkészüléke, 17 intézet a tüdőgondozásnál a kórházak röntgenkészülékét használja s kü­lönben ezek röntgenkészülék nélkül 'működnek, ami majdnem teljesen lehetetlenné teszi ezek­nek a tüdőgondozióntézeteknek működését. Érdekes az, hogy míg a 10 budapesti tüdő­gondozóintézet rendelkezésére Budapest székes­főváros 474.654 pengőt állít be, addig, sajnos, az államsegélyezés 67 tüdőgondozóintézet fenntartóinak — 26 esetben városi, községi törvényhatóság, 9 esetben az Országos Tüdő­beteg Szanatórium Egyesület, 21 esetben a tü­dővész elleni küzdelem egyesületei, 4 esetben a járási egészségvédőintézet, 1 esetben köz­jótékonysági egyesület, 2 esetben m Országos Stefánia Szövetség, 3 esetben a Magyar Vörös­kereszt Egyesület — ilyen természetű munkás­ságában való támogatására a kormány az ál­lami költségvetésbe, mint előbb is említet­tem, mindössze 202.000 pengőt állít be, a vár­megyék 163.881 pengőt állítanak be, az egyesü­letek részéről pedig 59.404 pengő állíttatott be; összesen tehát 425.285 pengő, ami kevesebb, mint amennyit Budapest székesfőváros ad a tüdővész elleni küzdelemre. (Cseh-Szombathy László: Ez a megértés! Szociális érzék!) Ebben a kérdésben eleinte határozati ja­vaslatot akartam benyújtani, de attól féltem, hogy ez is úgy járna, mint az ellenzék összes határozati javaslatai, hogy noha jók és a túl­oldal helyeslésével is találkoznak, mégis le­szavazzák és nem fogadják el őket. Szerettem volna határozati javaslatot benyújtani, hogy méltóztassék a tüdővész elleni küzdelemre szolgáló 202.000 pengő összeget 500.000 pengőre felemelni. (Surgóth Gyula: Tessék benyújtani ezt a javaslatot! — Dulin Jenő: Már késő! — Mózes Sándor: Elutasítják! Leszavazzák, mert mi adjuk be!) De ha nem fogadná el a Ház, akkor a belügyminiszter úr humánus szívéhez fordulok és arra kérem, ha volna valahol meg­takarítás, akkor legyen szíves ezeket az össze­geket a tüdővészi elleni küzdelemre felhasz­nálni. Arra kérném viszont a belügyminiszter urat, hogy utasítsa a miniszterközi bizottsá­gokat, hogy ha a községek a költségvetési elő­irányzatban egészségügyi célra felvesznek ösz­szegeket, azt az igen t. miniszterközi bizottság ne törölje, mert a község tudja a leghelyeseb­ben megbírálni, hogy van-e, vagy nincs szük­ség ezekre az összegekre, hogy a lakosság egészségét a község emelje és a betegséget le­küzdje. Csak egy példát akarok felhozni: a hevesmegyei Hasznos községben. Hután, egy szülésznő javadalmazását akarták a költség­vetésbe beállítani; sajnos, eddig nem sikerült, mert a miniszterközi bizottság minden évben törli ezt az összeget. (Lang Lénárd: Mindent töröl!) Arra kérem az igen t. miniszter urat, méltóztassék elrendelni, hogy az ország összes óvodás- és iskolásgyermekeit röntgenvizsgálat­nak vessék alá, hogy az óvoda és az iskola padjaiban nyilt gümőkóros tanuló ne lehessen, (Helyeslés.) mert csak fertőzi tovább a többi gyermekeket, csak terjeszti tovább a tüdővészt. (Dulin Jenő: Külön szanatóriumba küldjék! — Cseh-Szombathy László: Iskolaszanatóriumo­kat kérünk!) Majd sorra jön az is! Arra kérem az igen t. miniszter urat, hogy nemcsak a tanulókat, hanem a tanítókat és a tanárokat is vizsgálják meg. Látjuk, hogy 1935-iben 38 tanító és tanítónő halt meg gümő­kórban,, olyanok, akik talán még két héttel előbb tanítottak és oltották a tüdővész bacil­lusait a gyermekekbe. (Mózes Sándor: Az ilye­neket azonnal nyugdíjazni kell!) Tessék elrendelni, hogy a cselédkönyv ki­váltásakor röntgenvizsgálatnak vessék alá ma­gukat a cselédek, mert 1935-ben 179 háztartás­beli alkalmazott halt meg gümŐkórban, ezek a családban terjesztették tovább ezt a betegséget. A hentes, a pék és egyéb élelmiszerrel foglal­kozó tanoncokat is vessék vizsgálat alá. (Bánó Iván: Helyes! Nagyon helyes!) Amelyiknél tüdővész mutatkozik, tiltsák meg, hogy ilyen foglalkozást űzzön. Ezt a rendelkezést kiter­jeszteném az összes árucikkeket kiszolgáló leá­nyokra is. Mindezt teljesen díjmentesen el lehetne vé­gezni, ha felállítanának 167 tüdőgondozó inté­zetet, minden járási székhelyre egyet (Gr. Festetics Domonkos: Már elkezdődött, csak nincs személyzet!) és minden tüdőgondozó in­tézetet röntgenkészülékkel szerelnének fel. Még egyre kérném a belügyminiszter urat, sajnos, ez nem tartozik a belügyi tárcá­hoz, de szoros összefüggésben van a tüdővész elleni küzdelemmel. Kérem a t. belügyminiszter urat, méltóztassék a kultuszminisztert rábírni arra, hogy végre állítsanak fel tüdővész ellen küzdő klinikát, mert Magyarországon négy egyetem van, de, sajnos, nines olyan klinika, ahol az orvosokat a tüdővész elleni küzdelemre tanítanák. (Cseh-Szombathy László: Volt egy, azt is megszüntették! — Alföldy Béla: Csont­tuberkulózis!) Miután a túloldalról olyan bíztatást kap­tam, hogy határozati javaslatomat elfogadják, méltóztassék megengedni, hogy az benyújtsam (olvassa): »Javaslom, hogy a tüdővész elleni küzdelemre felvett összeg 500.000 pengőre emel­tessék fel«. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem határozati javaslat, ez módosí­tás. Ezt pedig most már nem lehet benyújtani. Br. Berg Miksa: Javítom: módosítás. __ Elnök: Az pedig már elkésett! (Mozgás. — Mózes Sándor: Ez nem indok arra, hogy ne emeljük fel! — Farkas István: Megszavazzuk azért! — Helyeslés. — Zaj.) Br. Berg Miksa: Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladottságára való tekin­tettel röviden csatlakozzam azoknak az előt­tem felszóialt képviselőtársaimnak felfogá­sához, akik a községi közigazgatásról beszél­tek. Teljesen egyetértek velük abban, hogy ma a jegyző agyon van terhelve. A jegyző ma már nem az Eötvös József által megírt »Falu jegyzője;, a jegyző ma végrehajtó és nem a nép atyja. (Végváry József: Adó­hivatalnok 0 Az adó kezelését tessék, kivenni a községi jegyző hatásköréből, hogy a jegyzők végre valóban a nép fejlődését mozdítsák elő, a falu népének segítésével foglalkozzanak. Nagyon egvetértek a belügyminiszter úr­ral abban^ a tekintetben, hogy a községi jegy­zők képesítését magasabb színvonalra kívánja emelni. - Felhívom még a belügyminiszter úr figyelmét a tanyai közigazgatás rendezésére. Mivel tudom, hogy a belügyminiszter úr is ugyanannak a falunak szülötte, mint én és így ismeri a tanyarendszert, nem szükséges a kérdés fontosságát fejtegetnem előtte. Miután a tárca költségvetésében túl kevés van beruházásokra beállítva, ezért azt nem fo­gadom el. (Helyeslés a baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom