Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-217

498 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 1937 május 22-én, szombaton. beruházási programúijában milyen célok azok, amelyeket elsősorban óhajt megvalósítani a kormányzat, akkor örömmel kell erről a. (helyről megállapítanom, hogy a beruházási Programm legjelentékenyebb része a mezőgazdasági termelés fokozására szolgál, és ugyancsak idetartozik az elmaradt falusi és tanyai lakosság gazdasági, kulturális és szociális helyzetének javítása. Ezenkívül öntözési programmot, útépítést, hűtőházak építését, fásítási és hasonló 'beruházási terveket látunk a kormány Programm jában. Már most engem, mint a kereskedelmi és közlekedési tárca előadóját, elsősorban az érdekel, hogy ennek a tárcának keretén helül, valamint a tárca alá tartozó két fontos állami üzemnél milyen összegek fognak beruházási célokra fordíttatni. Ha vizsgálom az elmúlt esztendő adatait, azt találom, hogy az elmúlt 1936/37. esztendőben a költségvetés keretein helül összesen 23,380.000 pengő fordíttatott beruházási célokra, a költségvetésen kívül pedig külön felhatalmazási törvény alapján további 21,112.000 pengő, tehát összesen 44% millió pengő fordíttatott beruházási célokra. A folyó költségvetési év adatai ezzel iszemben mind a két részen, vagyis a költségvetési kereten belüli tételeknél, mind azonkívül lényeges emelkedést mutatnak, így a költségvetés keretén belül 31,361.000 pengő irányoztatott elő különféle beruházási célokra, a költségvetésen, kívül pedig még 35,255,000 pengő, vagyis összesen 66,616.000 pengő, ami 22 millióval több, mint az elmúlt évben. Eszerint kereken 50%-kai emelkedett a folyó évben 'beruházási célokra szánt összegek nagysága. Ha vizsgáljuk, — és azt hiszem, ez a t. Házat érdekelni fogja — hogy melyek a fontosabb beruházási célok, akkor azt látjuk, hogy a Mftr. hajóparkjának rekonstruálására egymillió pengő fordíttatik költségvetésen kívül, 1,200.000 pengő pedig, — szintén költségvetési kereten kívül — a negyedik Duna-tengerjáró hajó megépítésére fordíttatik. A legjelentékenyebb beruházási tételeket azonban a közutak építésénél, átépítésénél és a közúti hidaknál találjuk. Itt azt látjuk, hogy míg a költségvetés keretén belül 9,886.000 pengő irányoztatok elő útépítésre, —• tehát kereken 10 millió — addig a költségvetési kereten kívül ezenfelül több, mint 20 milliót szándékozik a kormány a folyó évben útépítési programmjának további végrehajtására fordítani. Igen t. Képviselőház! Már több éven keresztül volt alkalmam, a kereskedelemügyi tárca költségvetését erről a helyről ismertetni. Minden egyes alkalommal rámutattam arra, — de rámutatott úgyszólván pártkülönbség nélkül a Ház minden felszólalt tagja is — hogy milyen óriási jelentőséggel bír az, ha Magyarországot rendes úthálózattal látjuk el. Főképpen ama területek tanyai és falusi lakossága szenved ezáltal, amelyeknek még ma sincsenek járható, kiépített útjai. Itt végre örvendetes kezdeményezést találunk, amennyiben ezeknek a bekötő utaknak kiépítésére — ami nagy ' és több esztendőre kiterjedő program keretében fog végrehajtatni — látunk három millió pengőt előirányozva a költségvetési kereten kívül. Mivel pedig ezeknek az utaknak a kiépítéséhez a törvényhatóságoknak is hozzá kell járulniok saját útalapjaik terhére, a törvényhatóságok szintén legalább két milliót fognak erre a célra ebben az évben fordítani. Tehát legalább öt millió fog a jövő évben bekötő utak éuítésére fordíttatni. A már részben átépült, részben pedig átépítés alatt lévő és hitel igénybevételével átépített állami utak állandó burkolattal való ellátására a költségvetési kereten kívül a folyó évben is 1,755.000 pengőt találunk felvéve. Ezenkívül két tételben az állami közutak átépítésére hat millió és négy millió, tehát összesen tíz millió fog rendelkezésre állni. További igen jelentékeny összegek azok is, amelyeket a budapesti hídaknak, résziben már befejezés alatt álló, részben az óbudai hídnak előmunkálataira irányzott elő a kormány. A Horthy Miklós-híd építésére — amely, mint méltóztatnak tudni, befejezéshez közeledik és amelynek összes költségei kereken 9

H millió pengőt tesznek ki — két millió pengő irányoztatott elő a költségvetésen kívül. A Margithíd kiszélesítésére, amelyet ugyancsak rövidesen átadhatunk a forgalomnak és amelynek átépítési munkálataira öt millió irányoztatott elő, 800.000 pengő és az óbudai híd előkészítő munkálataira —amely a legdrágább híd lesz, több mint 23 'millióba fog kerülni az óbudai híd megépítése, mivel nemcsak a Duna főágán, hanem a mellékágán is át kell vezetni a hidat és így igen hosszú híd lesz — szintén jelentős összeg irányoztatott elő. Az óbudai híd építése 1939-ben meg fog kezdődni, előbb azonban a másik két meglévő híd építését kell befejezni. Ezenfelül a költségvetési kereten kívül találunk előirányozva 2,100.000 pengőt a csepeli vámmentes kikötőnek tényleges vámmentes kikötővelj úgynevezett »punto francóval« való kibővítésére. Itt az első kapavágást a Kormányzó Ur őfőméltósága éppen az elmúlt napokban tette meg. Ennek a vámmentes kikötőnek gazdasági jelentőségét, azt hiszem, nem kell itt hosszasabban fejtegetnem. (Ügy van! Ügy vayil a jobboldalon.) A tárca alá tartozó üzemeknél, így a postánál, mivel itt üzemi felesleg jelentkezik a költségvetés szerint, a beruházásokat a kormány a jövő évben az üzem saját feleslegei terhére fogja eszközölni és ez összesen 5,375.000 pengővel irányoztatott elő. Jelentékeny beruházási programmal találkozunk végül az államvasutaknál is, amennyiben az államvasutak részint saját költségvetésének keretén belül, részint azonban a költségvetési kereten kívül összesen kereken 26,800.000 pengőt fog a jövő évben különböző célokra beruházni. Ezekből a legnagyobb jelentőséggel bír a járművek beszerzésére és a járműszerkezetek tökéletesítésére felvett legnagyobb összeg, 11*7 millió, amire onost rendkívül szükség van, hiszen jövő évre fel kell készülnünk a Szent István-évre és az Eucharisztikus kongresszusra. Méltóztatnak látni ebből a nagy beruházási programúiból, hogy a gazdasági élet a jövő esztendőkben is olyan munkákhoz fog jutni, amelyek biztosítani fogják legalább is az eddigi munkalehetőséget, de segítségére sietnek azi egész iparnak is, hogy tovább fejlődjék, fokozza, a termelést, ezáltal újabb munkaalkalmakat biztosítson és így remélhetőleg állástalan tisztviselőket, diplomásokat is nagyobb számbaa lehet majd az iparban elhelyezni. A beruházási programmnak tehát ebből a szempontból is igen nagy jelentősége van. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek a tárca egyes címeinek ismertetésére. Csakis azokat a tételeket leszek bátor kiemelni, ahol a múlttal szemben lényeges eltérés vagy változás van, vagy amelyeket fon-