Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-217
À z országgyűlés képviselőházának 217. jak, hogy miután a minisztérium közbenjárására egy szerintük elfogadható megegyezés megtörtént, 2000 munkás visszaállott a munkába, s az egész, vonalon megindult a termelés. Erre megjelent egy másik röpirat is az ő részükről, amelyben azt mondják, hogy a galiciánerek megint elárulták a 'munkásságot, mert olcsón adták el a sztrájkot. (Derültség a szélsőbaloldalon.) T. miniszter úr, ebből az ön által elképzelt és talán dédelgetett szervezeti formából a magyar munkásság nem kér. (Peyer Károly: Mennyi pénzt kapnak ezek havonta? — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ugyan! Tőlem egy fillért sem! — Peyer Károly: Hát akkor miből élnek? — Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Fizetnek a munkások! — Peyer Károly: Oda fizet valaki? Olyan bolond nincs! — Bárczay János: De van! — Peyer Károly: Onnan csak visznek! Olyan bolond nincs, aki oda fizet! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Akkor mit izgulnak?) Önök izgulnak! Nevezzük félreértésnek. Legyünk tárgyilagosak, nevezzük tájékozatlanságnak a jó ügy érdekében, inert ha ez a tájékozatlanság talán megszűnik, akkor előbbre tudunk menni a munkaidő és a munkabér rendezése tárgyában, mert már unos-untalan számtalanszor találkozunk azzal a kifogással, ha volnának ilyen szervezetek, akkor többre lehetne menni. A miniszter úr nagyon jól tudja azt, hogy amikor munkabérmegállapító bizottságok kinevezéséről van szó, máshonnan nem kap embert, csak tőlünk (Zaj.) Kap névleg, akad egy-egy ember, aki más címet visel, de akárhányszor előfordult az is, hogy a saját embereinkből kellett egyet kijelölni, hogy az nevezze magát, nem tudom, keresztényszocialistának, hogy a bizottság teljes legyen. (Peyer Károly: Szabadságot kapott! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez titok, ne árulják el! — Derültség. — Peyer Károly: Tudják ezt a minisztériumban, hogyne tudnák.) Es t. miniszter úr, ha ön azt mondja, hogy önhöz nem érkeznek panaszok, én ezt kénytelen vagyok tagadásba venni. Tessék megkérdezni minisztériumának igen t. vezetőit, hogy hányszor cseng ott a telefon naponta, hányszor hívják fel őket a szakszervezeti vezetők és mondják el panaszaikat. Viszont igaza van Peyer Károly t. képviselőtársamnak, hogy közvetlenül nem intézkedhetnek a rendeletek betartása tekintetében, de intézkedési joga a miniszter úrnak sincs. Ezt a rendőrbíróság intézi és ahogy intézi, az nem . biztosítja a rendeletek maradéktalan végrehajtását. T. miniszter úr, ha ön kevesli a panaszt, akkor majd intézkedni fogunk, kap belőle két métermázsát! ^ (Peyer Károly: A kópiákat mindig^ felküldjük!) A miniszter úr lesz szíves azután viszonzásul a maga nagy tekintélyével és hatalmával odahatni, hogy ezeket a panaszokat a lehető leggyorsabban orvosolják. Tény ugyanis az % hogy még a kibocsátott rendeleteket sem tartják be. A büntető szankciók enyhék és azokat úgy hajtják végre, hogy az eredményt nem biztosítja. Még egyre akarok rámutatni. A miniszter úr azt a levelet, amelyet Peyer Károly képviselőtársam itt felolvasott, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem olvasta fel a levelet! — Peyer Károly: Csak említettem!) diminuálni igyekezett. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tessék?) Nem jelent sokat, ha arról van szó, hogy az illető tiltakozott az ellenforradalmiság vádja ellen. Nekem igen keserű tapasztalataim vannak. Kijelentem, hogy egy ülése 19È7 május ÈÊ-én, szombaton. 473 ilyen levélnek a megírása egy bizalmi férfi vagy akár egy közönséges proletár részről olyan bűn, hogyha az 1919/20-ban íródott volna Surgóth úr sémája szerint 8 esztendei fegyház jár érte. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez nem áll! — Surgóth Gyula: Maga 16-ot kapott volna! — Peyer Károly: Azután vállalta volna a védelmet utána! — Surgóth Gyula: Nem vállaltam egyét se! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Surgóth Gyula: Nekem beszélhetnek! Hiába beszélnek akármit! Nem bántottam önöket, ne kössenek belém! — Kéthly Anna: Vállalta volna a védelmet! — Farkas István: Szegy el je magát! — Peyer Károly: Vannak olyan szolgálatok, amelyet megfizetnek! — Surgóth Gyula: Nem fizettek meg semmit! En a törvényes államhatalomnak voltam a képviselője! Nemcsak én ítélkeztem, rajtam kívül ítélkezett még 12 ember, a törvényszék és a Kúria! — Peyer Károly: Mégsem fogok vele kezet!) Propper Sándor: Surgóth képviselő úr ne izgassa nagát! Nagyon jól tudja, ismerem azt az esetet, hogy ön előre elkészített ítéletekkel ment el a tárgyalásra. (Surgóth Gyula: Ez nem igaz! Maga hazudik!) Ezt én önnek bizonyítani fegom. Élnek azok a tanuk, akik bizonyítani tudják, hogy ön Gödöllőre elment előre elkészített ítéletekkel. (Surgóth Gyula: Valótlan!) Ha kívánj ti ? cl tanukat előállítom! (Surgóth Gyula: Állítsa elő!) Rendben van! (Zaj.) r Elnök : Surgóth •képviselő' urat kérem, ne méltóztassék ezt a vitát folytatni. Nem tartor zik a tárgyhoz. (Peyer Károly (Surgóth Gyula felé): Majd letesszük, a Ház asztalára az ön viccigyüjteményét. Kellemetlen lesz, ha megtudják, mit írt a püspökökről. — Nagy zaj.) Elnök: Propper képviselő úr beszédideje lejárt, kérem fejezze be beszédét. Propper Sándor: Mindösszs ezekre akartaim felhívni a miniszter úr figyelmét. A címet wem foga dorn (el. Elnök: 'Szólásra következik? Szeder János jegyző: Ifj. Balogh István! (Propper Sándor: Majd ráolvassuk, hogy mit írt a püspökökről!) Elnök: Propper képviselő urat rendreutasítom! (Propper Sándor: A vicces könyvében!) Propper képviselő urat újhól rendreutasítom! (Peyer Károly: Ennyit a vicc nem ér meg! — Derültség.) Ifj. Balogh István: T. Képviselőház! Igazán kapóra jött nekem az előttem felszólalt képviselő úr (beszédének az a része, amelyben kizárólag a szociáldemokrata párt szakszervezeteire vezetett vissza minden munkásmozgalmat. Erre cáfolatot mondok. (Felkiáltások a szélsabaloldálon: Halljuk! Ez érdekes!) Kijelentem előre azt, hogy amiről beszélni akarok,, 'annak a nemzeti imunkaközpointhoz abszolúte semmi fcöze nincsen. A debreceni, munkaviszonyokat akarom előhozni. A debreceni 1 nemzeti szocialista munkásság és pedig a lábbetlikészátő-, a kovács- és tímármesterek, illetve imlunkások együtt vannak egy szakszervezetben, és sikerült már megvalósítanunk 'ennél a három szakmánál azt a gondolatot, hogy a munkás a munkaadójával egyetértésben tudjon termelni és nemzetépítő munkát folytatni. Hogy különben Újpesten mi történt, azt mivel annyi nemzeti szocialista frakció van, igazán nem tudhatom. (Derültség.) Peyer Károly: Jó (meghatározás.) Ha azonban ezek az emfberek az iparosmozgalmak terén ilyen előretörést tudnak felmutatni, aikkor azt 66*
