Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-216
460 Az országgyűlés képviselőházának Ï zetőségével, hogy bocsássa rendelkezésemre az erre vonatkozó adatokat. Esztergályos képviselő úr a közszállítások •kiutalásának elhúzódását kifogásolja. Ezekben a kérdésekben csak konkrété lehet segíteni. Méltóztassék a konkrét adatokat rendelkezésemre bocsátani és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy minden kérdésnek a legsürgősebben utána fogok járni. (Helyeslés.) Vojnits képviselő úr az iparosodás szükségességét hirdette. Azt hiszem, ebben a kérdésben teljes mértékben azonos állásponton vagyunk, hiszen a képviselőház tagjai megállapították, hogy az iparosodásra szükég van, mert a nyersanyagoknak egyszerűen nyersanyag formájában való értékesítése sohasem jelent egy nemzet számára annyi értéket, mint az ipari feldolgozás és népsűrűségünk maga is indokolja az ipari téren való fejlődést. Müller képviselő úr azt mondotta, hogy csak a gyáripar tud nálunk szóhoz jutni, Ő ugyanis szimbólumként fogta fel azt, hogy az iparügyi tárca előadója a gyáripar egyik képviselője. (Felkiáltások a baloldalon: Szép szimbólum!) Méltóztassanak • meggyőződve lenni, hogy nálunk ugyanúgy kell a gyáriparnak is szóhoz jutnia, mint a kisiparnak, mert nekem kötelességem a gyáripar érdekeit is mindig szem előtt tartani és megvédeni, de méltóztassanak meggyőződve lenni a felől is, hogy ha az érdekek szembetalálkoznak, akkor mindig a kisebb gazdasági erőt támogatom és segítem. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Müller Antal: Ez a szociális igazság!) A kisipari export támogatását is sürgeti a képviselő úr. Kijelenteni, hogy nemcsak az exportintézeten keresztül, hanem az iparügyi tárcánál felvett ilyen tételek terhére is hajlandó vagyok az exportot támogatni. (Helyeslés.) Ez már meg is kezdődött, igaz, hogy kis keretekben, mert hiszen eddig még kisipara export alig volt. Remélem, hogy az exportintézet olyan nagy keretekben tudja ezt kifejleszteni, hogy számottévő támogatást tudok majd adni a kisipari export részére. Köszönöm, hogy megdicsérte a képviselő úr az ipari szakkönyvtárakat. Bejelentem, hogy körülbelül 20, az ^ első kötethez hasonló kötet fog ilyen formában .a legközelebbi jövőben megjelenni, amelyek egyrészt általános ismereteket foglalnak magukban, másrészt pedig az egyes szakmák technológiáját is tartalmazzák. Köszönöm az elismerést az Io'ksz. mai vezetőségével szemben is % Meg kell állapítanom, hogy ez a sok viharon átment intézmény ma tényleg az iparosság értékes hitelellátó szerve és azt :is be kell jelentenem, hogy a rendelkezésre álló körülbelül kétmillió pengős hitel mellé újabb egymillió pengő utalása van folyamatban, amelyet főképp arra szeretnék felhasználni, hogy a fedezettel bíró, de a rövid lejáratokkal meglehetősen zaklatott iparosok számára középlejáratú hiteltípust teremtsünk. Ronkay képviselő úr a nyersanyagkutatásokat sürgeti. Csak megemlítem, hogy ezeket a legnagyobb erővel fogjuk tovább folytatni és bejelentem, hogy a nyersolajértékesítésből befolyó összegeket is újabb kutatásokra fogjuk fordítani. (Helyeslés.) Ami a filmgyár bővítését illeti, ez tényleg nagyon jól sikerült és a magam részéről a legteljesebb mértékben támogatom azt a gondolatot, amelyet a képviselő úr felvetett, hogy a Szent István-év kapcsán igyekezzünk a magyar 6. ülése 19$7 májúé 21-én, pénteken. nemzeti gondolatokat jobban kifejező filmet létrehozni, mint az eddigi áldzsentris, álparasztos és áleigánymulatozásos filmek, de mint állam, nem gyártunk filmeket. A magam részéről az érdekeltség^ munkáját támogatom, mert hiszen a filmgyártásnál a műhelyek rendelkezésre bocsátásával megvan a módom arra, hogy támogassam.^ Amennyiben ilyen filmre megfelelő vállalkozó akad, akkor a legnagyobb mértékben támogatni fogom. Horváth képviselő úr nagyon helyesen jelölte meg a nagyiparnak és a kisiparnak különböző jellegét és nagyon helyesen ^mutatott rá arra, hogy a kisipar szervezkedését, a kisiparosok összeállását kell forszírozni. Nagy örömmel értesültem erről az akcióról magam is és azt mondom, hogy bár nehéz új szövetkezetet létrehozni, — egy volt Budapesten, az sem egészen jól sikerült — de legalább a beszerzésnél, azonkívül pedig a közszállitásokban való részvételnél meg kell tudni teremteni a kisiparosok társítását. Igaza van a képviselő úrnak, hogy az ilyen társítást nekünk anyagilag is támogatnunk kell, amire természetesen a fennálló keretek között a legnagyobb készséggel hajlandó vagyok. Ami a kovácsműhelyekre vonatkozólag a munkaidő megállapítását illeti, ezt megfontolás tárgyává fogom tenni és gondoskodni fogok arról, hogy a kovácsműhelyekre megfelelő rendelkezés adassék ki. A képviselő úr azt kérdezte, hogy az iparfejlesztési célokra felvett Összegek mit takarnak. Nem takarnak semmit sem, hanem az iparfejlesztési célokra felvett összegek iparfejlesztésre, még pedig bizonyos mértékben, — mint méltóztatnak tudni — export támogatásra fordíttatnak, azonkívül pedig kutatásokra, az ipari termelés előmozdítására, a kisipar részére. A képviselő úrnak rendelkezésére bocsáthatom egyébként a részletezést is, de méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ezek a tételek semmit sem takarnak, hanem iparfejlesztési célt szolgálnak. (Zaj.) Schandl képviselő úr a munkáskérdés megoldására hívta fel az iparügyi kormányzat figyelmét és azt mondotta, hogy most van itt annak az ideje, amikor az ipar egy kissé konjunktúrához jutott. Erre, mint mondottam, nem félelemből, sietségből és nein ijedtségből törekszünk, hanem egyrészt azért, mert tudjuk, hogy erre szükség van és hogy szociálpolitikai téren nincsen megállás, másrészt pedig azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy ezeket a magyar ipar elbírja és el is fogja^ bírni. Ami a családi munkabérek megállapítását illeti, egyelőre nem gondolok törvényes rendelkezésire, mert a fokozatos fejlődésnek, vagyok a híve és az első fokozat^ — mint említettem — a fizetéses szabadság ' bevezetése lenne. Azokban az állami üzemekiben, amelyek fenhatóságom alá tatoznak, máris megkezdtem a családi munkabér bevezetését^ és folytatni is fogom. (Helyeslés.) Ezzel példát akarok adni a magyar iparnak. Máris látom, hogy megvan a konszenzus egy hasonló tevékenység inaúgurálására, azonban nem hosszú időre, majd ha nem megy, napirendre fogom tűzni a kérdést. Ami az új bányatörvényt illeti, ennek előkészítése — mint említettem — folyamatban van. Itt természetesen még sok munkára van szükség. Ez szintén körülbelül 30 éves probléma s ezért kérem, méltóztassanak nekem egy-két évet adni, hogy a szükséges munkálatokat elvégezzem. (Helyeslés.) Ami a földmunkásság legkisebb munkabé-
