Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

30 Az országgyűlés képviselőházának volt» ma pedig majdnem félmillió. Kétségtelen, hogy a két évtized alatt felduzzadt lakosság inapról-napra jelentkező igényei minden vonatkozásban megnyilvánulnak és az is kétségtelen, hogy a Budapest környékén lévő községek és városok közigazgatási munkája is erősen megszaporodott. A minden elismerést megérdemlő közigazgatási tisztviselői kar munkájának teljes megfeszítésével végzi el szolgálatát, sok helyen azonban szüksége mutatkozik a létszámemelésnek. Tisztelettel kérem, méltóztassanak gondoskodni arról, hogy a környék községeiben és városaiban» ott, ahol annak szükségessége muitatkozik, a tisztviselői kar létszámának emelése elősegíttessék. Kétségtelen, hogy ez a községek költségvetéseiben bizonyos többletkiadást fog előidézni, ezt azonban szívesen vállalják a községek lakosai» különösen, amikor saját diplomás ifjúságuk elhelyezkedéséről van szó. Amikor azt látjuk, hogy a székesfőváros az elzárkózás politikáját folytatja a környék lakosságával szemben, akkor módot kell találni, hogy a környék lakossága a lehetőséghez képest a saját diplomás ifjúságárt, elhelyezhesse. A környék lakosságának a közbiztonság terén is vannak bizonyos kívánalmai, így fontos volna a csendőrség és rendőrség létszámának az emelése. Ezen túlmenően meg akarok emlékezni egy k ülőn î eges kérdésről, amely ugyancsak súlyosan sérti Ujpeat megyei várost a lóversenytérrel kapcsolatban. Az 1894;XXIX. te. kimondja, hogy a lóversenyekkel kapcsolatban kötött bukméker-, totalizatőrfogadások után a főváros népjóléti alapja 1—1'5% jutalékot élvez. A helyzet jelenleg az, hogy 1912-ben Újpest saját lóversenyteret létesített s ennek forgalma után a jutalékot ugyancsak a főváros népjóléti alapja kapja. Ezt a törvényt olyképpen _ kellene megváltoztatni, módosítani, hogy a jövőben azok a közületek kapják a lóversenytéren elért forgalom után a jutalékot, amelyeknek területén a lóversenytér fekszik. Utalnom kell egy másik kérdésre is, amely súlyosan sérti Pestszentlőrinc lakosságának egészségügyét. Pestszentlőrincen és környékén van a főváros szeméttelepe. E miatt a szeméttelep miatt Pestszentlőrinc közigazgatása panasszal fordult a felsőbbfokú közigazgatási hatóságokhoz. A panasznak első fokon helyt is adott a közigazgatási hatóság, a második fokon a közegészségügyi hatóság ugyancsak elismerte annak jogosságát, a harmadik fokon azonban a belügyminisztérium felfüggesztette a szükséges és kért intézkedések végrehajtását. Pestszentlőrinc 38.000 lelket számláló megyei város; a rendelkezésre álló időn belül feltétlenül a legsürgősebben kéri ennek a kérdésnek orvoslását. De utalnom kell az Újpesten felállítandó dunai kikötő megépítésének s a Solymárvölgy .és Szentendre szigetét Újpest felé összekötő közúti híd megépítésének kérdésére is. Mindezek olyan kérdések, amelyek Budapest környékének lakosságát feltétlenül érdeklik és érintik; olyan kérdések, amelyek a nagy közületek egységes gazdasági fejlődését biztosítani lesznek hivatva. Utalnom kell azonban itt még más kérdésre is. A fennálló pénzügyminiszteri rendelet értelmében az új épületek és a tatarozás alá vett épületek adókedvezményben, adóelengedésben részesülnek. Ez az intézkedés feltétlenül helyénv.T.ló, mert az építőipart igyekszik felsegíteni és alátámasztani. Ez adóelengedés folytán azonban a községek háztartásában erős kiesés mutatkozik. Ez idézi elő a legtöbb helyen Ê09. ülése 1937 május 10-én, hétfon. a községi pótadók magas voltát. A községi pótadóknak tehát államsegély útján való pótlása a budapestkörnyéki közületekben fontos és szükséges, mert ha ezt nem tesszük meg, a községek háztartásából így kieső nagy összeg a községek belső életének egészséges fejlődését akadályozza meg. A népmüvelés terére is rá kell mutatnom. Budapest környékének mai lélekszáma szerint több óvodára, több napközi otthonra, több elemi iskolára és új tanerőkre van szüksége, de ugyanez a szükséglet jelentkezik a polgári és gimnáziumi oktatás terén is. E kérdésekben a kormányzatnak hathatósabb támogatására van a környéknek szüksége. T. Ház! Rá akarok térni egy más kérdésre is. A közelmúlt napokban lépett életbe a városrendezési törvény. Amikor a városrendezési törvény a Ház színe elé került, örvendve . fogadtuk azt mindannyian, azonban szerény véleményem szerint az volt a legfőbb hibája, hogy nem 25—30 esztendővel ezelőtt jelent meg, hanem csak most. A budapestkörnyéki viszonylatban ezt a törvényt már 30 évvel ezelőtt kellett volna megalkotni s akkor Budapest környékén nem következett volna be az a minden rendszer nélkül fennálló település, az a minden tervet és szabályt nélkülöző parcellázás, amely Budapest környékét annyira jellemzi. Vadvizes területeken, ármosásos részeken egészséges települést nem lehet várni. Az e téren fennálló panaszokkal szemben a községek lakossága ma a kormányzat és a vármegye támogatását igényli. Nem lett volna szabad Budapest környékén ezt a rendszertelen települést és ezt a minden rendszert nélkülöző parcellázást megengedni. Ha ezt a kérdést nézem, meg kell állapítanom, hogy a parcellázó bankoknak és közületeknek egyetlenegy céljuk volt csak, az, hogy minél több hasznot igyekezzenek kivenni parcellázás útján a kisembereknek, a települőknek a zsebéből. Ezt a kérdést senki komoly ellenőrzés alá nem vette. Viszont, hogy mit jelent az egészséges település, hogy mit jelent a felülről iirnyított egészséges parcellázás, ezt tegnap szépen módjában állt látnia Fabinyi pénzügyminiszter úrnak, amikor Budapest környékén, a kispesti Wekerle-telepen kint járt. Ha valaki megnézi ezt^ &

r települést, mint amilyen Budapest környékén a Wekerle-telep s amely ezelőtt 29 esztendővel hivatott életre, örömmel kell megállapítania, hogy ebben az egészséges településben egészséges, nyugodt és jó életet élő lakosság van. Széles, egészséges szép utcák és fásított nagy terek szolgálják a lakosság életigényeit. Ezzel szemben a budapestkörnyéki egyéb parcellázás ennek mind ellentmond. Ha mi ezt a városrendezési törvényt egészségesen, jól és a kornak megfelelően akarjuk megvalósítani, akkor elsősorban Budapest környékének közigazgatását kell megreformálnunk. Azt mondja a bölcs közmondás, hogy a rosszul gombolt mellényt újból kell gombolni. (Meizler Károly: Deák Ferenc mondta!) Szerény véleményem az, hogy ennek az új közigazgatási reformjiak a megalkotása lesz az az eljárás, amely Budapest környékén ezt a Deák Ferenc által hirdetett és vallott mellénygombolá-st el fogja végezni. T. Ház! Kétségtelen, hogy ezt a kérdést nekünk Nagy-Budapest szemszögéből kell néznünk és megoldanunk. A városrendezési törvény igen bölcsen és okosan lehetőséget ad arra, hogy a Közmunkák Tanácsának hatás-