Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-214
344 Az országgyűlés képviselőházának töndíjalapból, amely e célra létesül, évente 300 középiskolai, felsőosztályú és középfokú szakiskolai tanuló 240 pengős, 300 egyetemi hallgató 250—400 pengős és 100 díjtalanul működő egyetemi és klinikai gyakornok 600 pengős évi tanulmányi ösztöndíjban fog részesülni. Azonkívül még biztosítani tudok a középiskolai tanulók számára elég szép összeget könyvsegélyekre és az egyetemi hallgatók számára ruhasegélyeket. Ezekben megadtam a választ Patacsi Dénes t. képviselőtársamnak is, aki ösztöndíjrendszerünket kifogásolta; hozzáteszem, hogy velem teljesen egy szellemben, mert én seon tartom helyesnek, hogy mindent a köztisztviselők gyermekeinek adjunk. Itt a legszélesebb értelemben vett magyar néprétegek szegény és érdemes gyermekeinek támogatásáról van szó. Kernelem, hogv ezt az ösztöndíjalapot és az önálló-sítási Alapot is, amelyről bátor voltam szólani. a társadalom is támogatni fogja és gyarapítja azoknak az ösztöndíjaknak a számát, amelyeket szegény és arra érdemes tanulóknak juttatunk. Sajnos, a mi szép régi ösztöndíjalapjaink elértéktelen edfcek és így ű-iak alapítására, 'illetőleg a Horthy Miklósalapnak a gyarapítására vari csak mód. Felhívom a magyar társadalom tehpfős rétest, hogy ebben az iránvban is hozzák meg áldozataikat és teljesítsék — nézetem szerint — kötelességeiket. A. diákszociális kérdések megoldásánál egyébként szeretném a központi irányítást bevezetni, egyrészt a minisztérium részéből. másrészt az egyetemeken az illető eg-vetemi hatóság részéről, mert azt hiszem, sokká 1 eredményesebben, méltányosabban és igazságosabban lehet a sokfelől rendelkezésre álló. ^e ee-vébként kisösszeerű ösztöndíjakat centrális irányítás mellett elosztani. A diák szociális kérdéssel függ össze a diákmozgalmak kérdése, amelyről itt szintén szó esett. Tudom jól, hogy az ifjúságnak igen nagy és széles rétege nagy nehézségekkel küzd tanulmányai folytatásában, életfenntartásában anyagi nehézségei vannak; az egyetemi vizsgarendszer és tanulmányi rendszer sokakat akadálvoz tanulmányaiknak zökkenőmentes elvégzésében, az értelmiségi munkanélküliség állandóan szőnyegen lévő és állandóan pertraktált problémája izgatja az ifjúság lelkét, mert hiszen kilátástalan iövőt vél maga előtt látni. (Tauffer Gábor: Es aniunkatábor ügye?) A munkatábort megvalósítottuk az egyetemi hallgatók számára. (Mayer János: Erre nagy szükség van!) Az egyetemi hallgatóságnak úgy egészségi, mint szociális, testnevelési és nevelési szempontból erre a helyesen megszervezett és megfelelő főparancsnok vezetése alatt álló munkatáborra igenis szüksége van. (Farkasfalvi Farkas Oéza: Nagyon méltóztassanak vigyázni a szellemére!) Izgatja a diákságot a numerus clausus kérdésének helytelen beállítása is. Állandóan halljuk az egyik oldalról a numerus clausus támadását, a másik odalon pedig a numerus clausus állítólagos végre nem hajtásáról beszélnek. Ahogyan azt már többször elmondottam itt a Házban, a numerus claususra vonatkozó 1920 :XX"v\ te. nincs érvényben. Jelenleg az 1928 :XIV. te. van érvényben, amely nem ismeri a felekezetek és nemzetiségek közötti megkülönböztetést, csupán a hivatáskörök sze214- ülése 1937 május 18-án, kedden. rinti, a szülők foglalkozása szerinti és hasonló megkülönböztetéseket ismer. De amint 1933-ban két interpellációra adott válaszomban kijelentettem, meggyőződésem, hogy a sokat hánytorgatott országos arányszámnak önmagában, automatikusan kell érvényesülnie. Ez meg is történik. Hogy konkrét számadatokkal jöjjek, az első félévre felvett hallgatók száma az idén 3030 az egyetemeken és a jogakadémiákon. Ezek közül a zsidók száma 226, vagyis 7'4%. Levonva a "kereskedelmi tagozatra beírtakat, továbbá a katolikus és református teológusokat, marad 6*2%. Ha pedig a katonai és mezőgazdasági akadémiákat is hozzáveszem, amelyek szintén érettségizett fiatalság kiképzésére szolgáló főiskolák, 5'7% jön ki. A későbbi évfolyamokban tényleg történik kiesés a keresztény ifjúság köréből és ezáltal a százalékszám eltolódik, de ennek elsősorban azok a gazdasági és szociális nehézségek az okai, amelyekről szólottam és remélem, hogy azok kiküszöbölésével az országos arányszám ott is megfelelően fog önmagától kialakulni. A diákmozgalmak egyik főoka átmeneti korunk emberének lelki ingadozása, az a lelki és erkölcsi válság, amelyről már annyit beszéltem itt a Házban és a Házon kívül és amelyről itt Illés képviselőtársam és mások is megemlékeztek. Az irányok, az áramlatok, az elméletek, a világnézetek állandó küzdelmében meg-felelő céltudatos nevelés és oktatás hiányában a fiatalember igen nehezen talál tájékozódást és eligazodást. Könnyen hevülő vérmérsékletével és ifjú fantáziájával igen könvnyen hajlik a túlzások felé és ezt használják ki lelkiismeretlen politikai agitátorok. (Dulin Jenő: Pogány diákvezérek vannak!) Az ifjúság sorsa szívüeryem. Mindent megteszek az ifjúságért. Az ifjúság és vezetői mindig bizalommal fordulhatnak hozzám, ahogyan eddig is bizalommal fordulhattak. Panaszaikat mindig meghallgatom. Sérelmeiket, ha való sérelmeknek bizonyulnak és ha mód van rá. mindig orvosolni kívánom. De az ifjúságnak is be kell látnia, hogy az egyetem nem politizálásra, nem durva tüntetésekre alapított intézmény, hanem iskola. Way van! Ügy van!) Ha tanulás helyett politizálnak, azzal csak maguknak és nemzetüknek árthatnak. ' Öva intem a diákságot, hogy arra az útra térjen, amelyről miniszterségem alatt, úgy látom, már-már leszokott. Eb-ben az esetben r ugyanis kénytelen lennék a legerélyesebb intézkedéseket alkalmazni. Nem tűrhetem, hogy a diáksapka védelme alatt oda nem való elemek húzódjanak meg és igyekezzenek az egyetemen, sőt kint az egyetemen kívül is a rendet megbolygatni. (Ügy van! Ügy van!) Az állami törvényekkel, a köteles fegyelemmel és az egyetemi hallgatói méltósággal ellenkező megmozdulásokat nem fogok tűrni. (Helyeslés.) A magyar életnek nem szónokló, önmaguk érvényesüléséért, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) mások elbuktatásáért megengedhetetlen eszközökkel harcoló fiatalságra, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyaránt alaposan képzett, erős felkészültségű, szilárd keresztény magyar világnézettel felfegyverkezett, munkás- és szociális érzésű magyar fiatalságra van szükség. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és taps-1 Ez azonban nemcsak a fiatalság felé szól, hanem az egész magyar társadalom felé is. ahol hasonló tüneteket látunk. A társadalomnakön1 magát is nevelnie kell és önmagából kell újra