Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

338 Az országgyűlés képviselőházának az ipariskolák költségvetését,, a kegyúri terheket és más hasonlókat. — Nagyon érdekes számok következnek. Amikor 1933/34. évben első költségvetésemet volt szerencsém a t. Háznak beterjeszteni, a személyi kiadások öszszege — kerek számokat fogok mondani — 64% milliót tett ki, a jelen költségvetésben pedig 66 milliót tesz ki, tehát IV4 milliós emelkedésről van szó. A dologi kiadásoknál 21,300.000 pengővel rendelkeztem akkor, most pedig 29.050.000 pengővel, vagyis kerek számban 7,700.000 pengővel emelkedett a rendelkezésemre álló évi hitel összege. Eevált tehát az, amit akkor mondtam, hogy nem is nagyon távoli időben lehetséges lesz igazi kulturális szükségleteinkre a megfelelő pénzösszeget előteremteni. Még érdekesebb ez a szám, ha összehasonlítjuk gróf Klebelsberg Kunó költségvetésének adataival, nem szólva természetesen azokról a költségvetésen kívül rendelkezésére állt nagyobb összegekről, amelyek itt nincsenek számításba véve. Az 1931—32. évi költségvetéshez viszonyítva — nem szólva a személyi kiadások terén bekövetkezet nagy csökkenésről, amely egyrész a létszámcsökkentés, másrészt pedig a fizetésredukció következménye — a dologi kiadásoknál Klebelsbergnek utolsó miniszteri évében 30,169.000 pengő, nekem pedig a jövő költségvetési évben 29,054.000 pengő áll rendelkezésemre, vagyis mindössze 1 millió pengős különbözet mutatkozik. Ha pedig Klebelsberg hétévi átlagát veszem, — vagyis 1925—26-tól, amikor a pengővalutára tértünk át, 1931—32-ig — ez a hétévi átlag 32'5 millió pengő, most pedig 29 millió pengő áll rendelkezésre, tehát mindössze 10%-os csökkenés mutatkozik. Ez mindenesetre rendkívül nagy haladás ahhoz képesít, hogy első költségvetésem beterjesztésénél körülbelül 33%-os redukcióval álltam szemben és azt kellett itt a Ház előtt képviselnem. A személyi kiadásoknál 2% csökkenés mutatkozik, — mert hiszen a Klebelsberg-féle hétéves ciklusban a személyi kiadások is csak 67 millióra rúgtak s ez csak az utolsó években emelkedett 82 millióra a hirtelen fizetésemeléssel, a dologi kiadásoknál pedig 15% a különbözet. A részletekben azonban lényegesen eltolódnak ezek a számok, mert bármennyire is tagadom annak jogosultságát, hogy bárki és bármilyen vonatkozásban ellentétet konstruáljon a népkultúra és a magas kultúra között, mégis szükségesnek éreztem a népkultúrának, mint a nemzeti művelődés alapjának gyorsabb és alaposabb fejlesztését s ezért a népoktatás és népművelés irányában és annak javára tolódak el a költségvetési számok. (Helyeslés,) A legjobban igazolja ezt a beruházási és építkezési Programm, amelyet tárcám a következő költségvetési évben végre fog hajtani. A költségvetésben különböző címeken, beruházási, átmeneti és rendes kiadások közt öszszesen 5,864.000 pengő^ áll a rendelkezésemre építkezésekre, tatarozásokra, helyreállításokra. Ebhől a népoktatásra esik az elöljáróban említett 1,800.000 pengőt kitevő póthitellel együtt 3,260.000 pengő; a középfokú iskolákra, 'beleértve a középiskolát, továbbá a gazdasági irányú szakiskolákat és a polgári iskolákat, 1,221.000 pengő; az egyetemekre és főiskolákra — kis összeg a művészeti főiskoláknál — öszszesen 770.000 pengő ; a sportépítkezésekre 300.000 pengő — ez a Nemzeti Sportcsarnok építésére szánt törlesztési összeg; a múzeumokra egy 214. ülése 1937 május 18-án, kedden. 1 épület adaptálásával együtt 143.000 pengő, | műemlékek helyreállítására pedig 170.000 ! pengő. Egyik képviselőtársam, azt hiszem Mózes Sándor képviselő úr, kifogásolta, hogy a műemlékek helyreállítására költünk, ahelyett, | hogy ebből az összegből Is mezőgazdasági j szakiskolákat létesítenénk. Ezt a megjegyzést nem tartorn indokoltnak, mert ez a tétel egéj szén más célokat, művészi, történeti és műve1 lődési céloikat kíván szolgálni, másfelől épp | annyi munkalehetőséget nyújt sok munkásnak, mint más építkezések. Az építkezés, részleteiről a múlt évben itt a képviselőházban beszámoltam, amikor az idei és a következő évi programimo'mat felvázoltam. Most csupán annyit kívánok kiemelni, hogy az 1500 népiskola között, amelyek a múlt évtől kezdve a most következő két év alatt felépülnek, sok tanyai iskola lesz. Az a kérdés tehát, amelyet itt több képviselőtársam, így Balogh István és Reibe! Mihály képviselőtársam felvetettek, ennek az összegnek keretében a lehetőségig megoldást nyer. A távoli fekvésű és nehezen megközelíthető tanyai iskolák mellett újak fognak épülni, hogy a közelben lévő tanyák fiatal népességét maguk köré gyűjtsék. Köszönöim itt az általános vita során a népiskola építési akcióval kapcsolatban Jurcsek Béla képviselő úr részéről elhangzott elismerést; viszont Fábián Béla képviselőtársamat megnyugtatom e számok bejelentésével, hogy .amit ő itt olyan vehemenciával követelt, máris teljesítve van. A mezőgazdasági irányú nép- és középiskolákra felvett összegeket t. képviselőtársaim, úgy látom, félreértik. Kévésein! méltóztatnak azt az összeget, amelyet önálló gazdasági iskolákra és egyéb gazdasági iskolákra szánt a kormány, a költségvetési kis összeget kifogásolják; úprv emlékszem Tildy Zoltán^ Sulyok Dezső és Mózes Sándor képviselőtársaim tették ezt szóvá. Ez optikai csalódás, mert az önálló gazdasági népiskolák tulajdonképpen nem az állami, hanem a községi költségvetésekben szerepelnek. Itt egy iskolának a dologi kiadása szerepel s emellett azok a személyi kiadások, ahol nem a községek és nem más iskolafenntartók fizetik a tan személyzetet. Felhíyom a figyelmet a kereskedelmi szakoktatás terén egy régi és hosszií idő óta sürgetett építkezés megkezdésére, a pécsi^ felsőkereskedelmi iskola új épületének emelésére, (Esztergályos János: Nagyon helyes!) amit szükségessé tesz az, hogy a kultuszkormánynak szerződéses kötelezettségei vannak Pécs városában, mert annakidején az egyetem^ éljaira elvette a kereskedelmi iskola épületét, amit most pótolni kell. (Esztergályos János: Nagyon helyes! — Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen. — Fábián Béla: A pénzügyminiszter úr is ott képviselő!) A pénzügyminiszter úr Pécsnek igen sok kívánságát nem teljesíti annak ellenére, hogy ott képviselő. (Dulin Jenő: Jó lesz ezt nem publikálni. —- Derültség. — Gr. Festetics Domonkos: Ki csinálta ezt, Fabinyi vagy Esztergályos? — Derültség.) Felhívom a t. Ház figyelmét a vidéki egyetemi építkezések lassú ütemben való újraf el vételére. Debrecenben a főépület építését folytatjuk. Szeged város új egyetemi épületet kap, amely lehetővé teszi egyrészt a katonai kórházépület felszabadítását, másrészt megfelelőbb elhelyezést biztosít az egyetemi hivataloknak és az elmekórtani klinikának. Pécs városa pe-