Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

328 Az országgyűlés képviselőházának 2U. ülése 1937 május 18-án, kedden. megerősítsük. Már pedig, ha a keresztény egyházak működését nem támasztjuk alá, különösen^ azzal, hogy annak lelkészkedő tábora, az alsó papság, kellőkép ki tudja a maga munkáját fejteni, nem végeztünk teljes munkát. r Láttam én súlyos időkben â Balkánon járva, Bulgáriának gazdasági és szociális elmerúlését. Az volt a hiba, amit egy képen láttam a bulgár falvakban, amikor megnéztem azokat. Egy apró, úgyszólván gyerekkocsit húz egy csacsi és benne ül a pópa; vesszővel veri a csacsit. Kérdem, merre megy ez az ember? — Megy összeszedni a párbért — volt a válasz. — Megkapja a párbért? — kérdeztem. — Minden ötödik házban adnak valamit, azonban négy házból kiverik és ez a bulgár pópa élete! — hangzott a válasz. Nem szabad kitenni a magyar falusi papságot annak, hogy sokáig még terményjárandóságot kelljen szednie. Ez nem a papság érdeke, hanem érdeke az egyházaknak, a magyar államnak s az állami és társadalmi rendnek. De végtére az igazság dolga is az, hogy akik a lelki kultúráért és az erkölcsi életért legtöbbet tesznek, azok a terményjárandóságok folytán ne legyenek kénytelenek mindig szembenállani saját híveikkel. Ne állítsuk szembe a falusi papságot a néppel, hanem gondoskodjunk arról, hogy ilyen anyagias szembeállítás nélkül végezhesse a maga munkáját és hivatását. (Helyeslés.) T. Ház! Beszédemnek második része egy mozzanatra irányul, amely különösen, a holnapi királylátogatás alkalmából még inkább időszerűvé válik. Magyarország apostoli koronáját Rómából kapta. A jövő esztendő nagy esemény évfordulója lesz, amely alkalmas arra. ha megfelelően ünnepeljük és domborítjuk ki a világ előtt Szent István művét, hogy Európa elé állíthassuk a kérdést: mi történt 1921-ben Parisban. Veszprém vármegyének köyetsége a napokban a kultuszminiszter úr és a miniszterelnök úr elé járult és feliratot adott át a kormánynak, amelyben rámutatott azokra a körülménytkre, amelyek között a magyar nemzetnek keresztény hitre térése történt. Veszprém vármegye, illetve jobban mondva Veszprém, a Bakony, Somló és Zala egyrészének s a Balatonnak vidéke a magyar kereszténységnek forrásvidéke. Innen indult el a magyar keresztény kultúra. Bulcsú törzse telepedett le ezen a vidéken, Bulcsú vezér törzse, akit Vérbulcsunak nevezett el maga az akkori néphagyomány, mert Bulcsú és harcosai kalandoztak el, mentek Nyugat felé,, s azután bajor és francia, földön is csatároztak. Maga Bulcsú, amint a történelem tanítja, Bizáncban vette fel a keresztségét, azonban vezéred már Nyugaton keresztelkedtek meg. Maga az a körülmény, hogy Bizáncban keresztelkedett meg az első magyar vezér és ott római patríciusságot kapott, nem jelent semmit abban a tekintetben, hogy a nyugati kereszténységhez csatlakozott a magyar nemzet első törzse is, mert hiszen akkor még Bizánc és Róma együtt volt. Bulcsúnak vezérei elmentek Gembloux vidékére, ahol Wikbert apáttal találkoztak és Wikbert apát térítette meg Bulcsú vitézeit, szóval azt a törzset. amely a Somló, a Bakony, Veszprém és a Balaton vidékén lakott. Rendkívül fontos körülmény az, hogy francia területen történtek az első megtérések, mert hiszen ennek a törzsnek kapcsolata a francia bencésekkel idézte elő azután azt, hogy Szent István király összekötteitésbe jutott a cluny-.i apátsággal. Pontos körülmény, hogy a cluny-1 reform által megtisztult keresztény hitélet talált utat Magyarországra akkor, amikor a magyar nemzetnek a keresztény hitre térése megindult. Géza fejedelem a Bulcsú-törzsnek kapcsolatai révén azután a bajor hercegi, illetve királyi házzal talált összeköttetést, Géza fejedelem fiának, Vajknak, hitvesül Henrik bajor hercegnek, illetve királynak leányát kérte meg. Gizella királyné ugyancsak Veszprémet kereste fel^ szállásul. Veszprémben alakította az első apácakolostort, a veszprémvölgyi apácakolostort, ahol azután a keresztény munkának talán leghatásosabb, a női lélekkel folytatott tevékenységét kapcsolta be férjének működésébe. Veszprémben alapította Szent István az első püspökséget az esztergomi érsekség után. Ez a vidék még egy tekintetben nevezetes. Itt történt a döntés afelett, hogy Magyarország pogány marad-e, vagy pedig keresztény. Koppány vezér, aki Árpád fiának, Tarhosnak legidősebb ivadéka volt, a régi pogány hagyomány alapján követelte magának a fejedelmi széket és a fejedelmi székkel együtt Gézának özvegyét feleségül. Koppány hadai a Balatont megkerülve jöttek fel és ez az utolsó nagy pogány felvonulás ott volt a Balaton és Somló között, amikor a történetírók szerint a királynak seregei és népei a Bakony erdeibe menekültek. Veszprém alatt gyülekeztek azután a pogány seregek, ahova már akkor István király és Vecelin bajor vezér hadai is megérkeztek. Ott ütköztek össze a Csatárhegyen s 24 órás csatában, kemény, véres ütközetben mérkőztek meg, amely István király győzelmével végződött. Ha ez a táborállási, veszprémi döntő ütközet Koppány győzelmével végződik, akkor mi a jövő esztendőben nem ünnepelnénk Szent István király jubileumát. Akkor ezen a földön ma nem lenne magyar nemzet, mert a magyar nemzet a kereszténységet nem vette volna fel s a hunok, az. avarok, a besenyők, szóval az elődök sorsára jutott volna. A Koppány és Szent István döntő csatája tehát olyan esemény, amelyet feltétlenül kell, hogy a jövő évi országos ünneplés figyelembe vegyen. De kell, hogy figyelembe vegyen a jövő évi országos ünneplés egy olyan körülményt is, amely az első királyné nevéhez fűződik. Rá kell, hogy mutassak még arra is, bogy Bakonyba jött először Günther herceg, akinek a révén Szent István, illetőleg f Vajk megismerkedett a bajor királyi házzal és akinek a révén azután sok bajor szerzetes jött be, akik kapcsolatot teremtettek a kereszténnyé lett magyarság és a bajor nemzet között. Amikor a koronát hozták II. Szilveszter pápától, akkor ezek a kapcsolatok már erősek voltak, s egy erős lengyel riválissal szemben Magyarországé lett a pálma. Gondviselésszerű dolog ez: olasz földről francia pápától német főpap hozta a koronát Szent István királynak. A magyarság és az egész magyar civilizáció a nyugati civilizációhoz csatlakozott. Ez a nyugati civilizáció azonban másban is megnyilatkozott és ez megint Pannónia középső vidékéhez fűződik., A Bakonyban sokáig, hét esztendeig remetéskedett ott Gellért, .akit később azután Imre herceg nevelésére, majd pedig a csanádi püspökség alapítására hívott meg István király. Gellért, a későbbi csanádi püspök volt az, aki Szent István király kancellárja lett és tőle ered az ősi magyar jogrendszer és az egyházi szervezet felállítása, amely-