Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-214
Az országgyűlés képviselőházának 21U. ülése 1937 május 18-án, kedden. 295 lyára, de tényleg az iparoktatás nehezen akli1 matizálódik. Az ipari szakoktatás terén az érettségi bevezetését határoztuk el azért, hogy az iparosiskoláknak a közéletben és társadalmi életben való jelentősége ezáltal egyenrangúvá tétessék a kereskedelmi iskolákkal és egyéb iskolákkal és minden előkészítés ellenére még mindig nincs bevezetve a tantervnek az a rendszere, amellyel például a jövő tanévben meg lehetne kezdeni a négyévas ipariskolai tanfolyamok létesítését, hogy ezeknek végén, négy év múlva az első ipari érettségi vizsgák megtarthatók legyenek. Nagyon kérem a miniszter urat, — szeptemberig van még elég idő — méltóztassék legalább szeptemberben életbeléptéim azt a tantervet, amely majd az érettségi vizsgálatok alapjául szolgál. A sérelmek közé tartozik az is, hogy míg azelőtt az ipari oktatással foglalkozó iskolákban — éppúgy, mint a középiskolákban — kétkét tanár, körülbelül 2 százalék az V. fizetési osztályban foglalt helyet, most egyetlenegy sem kerül be ebbe a fizetési osztályba; sőt míg odaát a középiskolai szakon a tanárok közül meglehetősen nagy százalékot tanügyi tanácsosi és főtanácsosi címmel tüntettek ki, addig az ipariskolai tanárok, mint mostoha gyermekek, ebből is kimaradtak. Meg nem értés van a műhelyfőnöki állással szemben is. Az ipariskolák műhelyfőnöke nemcsak tanár, hanem egyben egy nagy üzem vezetője is, akinek heti 45 órai elfoglaltsága van, akinek nyersanyagokat kell bevásárolnia, munkákat elvállalnia, munkálatokat lebonyolítania, gépmunkákat tanulmányoznia, a kész munkákat áruba bocsátania, akinek kereskedelmi levelezést, könyveket kell vezetnie, anyagraktár-kimutatást végeznie, szóval egy üzem igazgatójához tartozó minden néven nevezendő műveletet elvégeznie s ennek ellenére ezért a többlettevékenységért havi 28 pengő 80 fillért kap, ami 26 filléres órabérnek felel meg, holott tudomásom szerint 26 filléres órabérért ma még napszámost sem lehet kapni. Egyébként is kevés, csak 1 pengő 80 fillér az óradíj és az esti tanfolyamokon 2 pengő 70 fillér, ami műegyetemet végzett diplomás mérnökök számára igazán megalázó órabér, mert ugyanott egy gyakorlati oktató 4 pengős órabéren alul nem igen dolgozik. Ez is szégyen. De, ha csak 45 órai elfoglaltságot számítanának is, a műhelyfőnököt még akkor is havi 194 pengő illetné meg. Mi azt kérjük, hogyha megvolt az oka annak, — és szerintem megvolt — hogy az iparoktatást átvették a kultusztárcához, akkor legyen meg a kultusztárcánál is a szükséges megértés. Minthogy az átvétel óta egy esztendő elmúlt és az akklimafizálódás megtörténhetett, szeretnők látni azt az intenzív fejlődést és fejlesztést, amelyre ezeknek az iskoláknak szükségük van. Szeretnőnk látni azt, hogy végre — abban a gondolatköriben, amelyet immár hárman is kifejtettek itt a felszólalók a költségvetés tárgyalásánál — a gyakorlati pályákra való terelés az által is megtörténjék, hogy megfelelő helyen, megfelelő időben, megfelelő intézetek létesíttetnek, ame; Iveknek célja ezen gyakorlati pályákra tóduló ifjúság felszívása. Végül legyen szajbad még néhány szót a Nemzeti Színházról is szólanom. (Halljuk! Halljuk!) A Nemzeti Színháznak nem az üzeméről, nem a művészi részéről, hanem tisztán az építészeti részéről akarok beszélni. A jövő évben ünnepeljük a Nemzeti Színház száz éves jubileumát és ezt a jubileumot a Nemzeti Színház hontalanságban éri meg, egy olyan helyzetben, amilyenben az egykori háztulajdonos erezheti magát, akinek bérlakásban kell laknia. Ez ma a Nemzeti Színház helyzete.. Annak idején a nemzet áldozatkészsége palotát emelt számara, amelyben kivirágzott,, amelyben gyönyörű múltra tekinthetett vissza és most csupán mint a főváros egyik bérlője szerepel, s a Népszínház épületében, egy az ő céljánaik szerintem meg nem felelő épületben kénytelen dolgozni. A régi Nemzeti Színházat lebontották. Ez örök hiba, s megbocsáthatatlan bűn volt, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) pedig azt a régi épületet az utolsó percig tartani kellett volna, ha másképpen nem, egy színi múzeum számára, de semmi körülmények között sem lett volna szabad lebontani, mert amit a helyébe építettek, szégyenfoltja. Budapestnek. (Ügy van! Ügy van!) Egy öt esztendőre szóló ideiglenes üzletház számára adtunk ott engedélyt 15 esztendővel ezelőtt és ezt az engedélyt évről-évre meghosszabbítjuk. Ez a székesfőváros szégyenfoltja. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Végtelen engedély volt, amelyet én korlátoztam öt esztendőre!) Rész'tvettem a tárgyalásokon, pozitíve tudom, hogy az engedély ... ^ (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A bérlet végleges volt, a bérlet nem volt időhöz kötve!) En az épületről beszélek. Szeretném Bornemisza miniszter úr városfejlesztési törvényét a kultuszminiszter úron kipróbálni. Ez a törvény kimondja, hogyha valami elékteleníti a városrészt, jogában áll a fővárosnak azt azáltal megszüntetni, hogy vagy kötelezi a tulajdonost a felépítésre, vagy három éven belül kisajátítja. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Már folyamatban vannak a tárgyalások!) Nagyon szeretném, hogyha a miniszter "úr nyilatkoznék, mi a terve a Nemzeti Színház épületével. Csináltunk egy fórumtervpályázatot és ebben be akartuk kapcsolni az új Nemzeti Színház épületéneik egy méltó, megfelelő elhelyezését. A Közmunkatanács át is írt a. miniszter úrhoz és nyilatkozatot kért tőle, mikor és hogyan akarják a Nemzeti Színházat építeni. (Tiasnádi Nagy András államtitkár: Mi kértülk a Közimtunkatanácsot, hogy jelöljön meg megfelelő helyet!) Helyesnek tartanánk, hogyha a Nemzeti Színház százéves' jubileumát azzal tudnánk megünnepelni, hogy az új építendő Nemzeti Színháznak legalább nz alapkövét letennők. ha, a miniszter úr megállapítaná, hol és mikor akarna a Nemzeti Színházat felépíteni s ennek előmunkálatait megkezdeni. Azt hiszem, hogy a Nemzeti Színház jubileuma nem múlhat el egy olyan kiállítás nélkül sem, ahol a Nemzeti Színház történelmi múltjának feltárása a mostani nemzedék előtt biztosítaná annak megbecsülését. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Meglesz!) Ha más nem csinálja meg, a képzőművészeti társulat hajlandó ezt megcsinálni, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A Nemzeti Múzeum csinálja meg! Meglesz!) mert hiszen ősszel úgyis egy Biedermeyer kiállítást rendez és ennek kapcsán a Nemzeti Színháznak igen sok képe volna ott kiállítható, igen sok szobra volna ott elhelyezhető Nagyon kérem a miniszter urat most a művészi rész teljes kikapcsolásával, hogy a Nemzeti Színház jövőjének biztosítása érdekében, a Nemzeti Színház épületének biztosítása ügyében tegye meg a megfelelő sürgős intézkedéseket, mert ezzel ünnepeljük meg 42*
