Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

280 Az országgyűlés képviselőházának 213. ülése 1937 május íh-én, pénteken. gátasa címnél, amely cím az idén vonatott ösz­sze, a dologi és egyéb kiadások többlete 48-000 pengő. Ebből 6000 pengő irányoztatik elő a Magyar Nemzeti Múzeumnál az ingó műemlé­kek összeírására és nyilvántartására folya­matba tett munkálatokra, 5000 pengő a Tiha­nyi Magyar Biológiai Intézetnél abból a cél­ból, hogy a Rockefeller-alappal szemben vál­lalt kötelezettség alapján* végrehajtandó tudo­mányos munkálatok költségei fedezetet nyer­jenek és igen kis összeggel, 50 pengővel emel­kedtek a Műemlékek Országos Bizottságának dologi költségei. Megemlítendőnek tartom még azt a 14.950 pengőt, amennyivel több irá­nyoztatik elő a magyar művészi alkotások elő­segítése és fokozása érdekében a művészi meg­rendelések, vásárlások és különböző művészeti egyesületek nagyobb mérvű támogatására. Végül 22.000 pengő a többlet a külföldi kultu­rális kapcsolatokról és ösztöndíjakról szóló tételeiknél, íámely többletet a londoni, helsinkii és tartui egyetemeken szervezett magyar lekto­rátusok költségei és a külföldi magyar inté­zetek fokozottabb támogatása indokol. Kultu­rális egyezjményeink • ezidősizerint Auszt­riával, Lengyelországgal, Olaszországgal és | Németországgal állanak fenn, de egyéb álla­mokkal is vannak kulturális és tudományos kapcsolataink, amelyekből előálló különféle költségek ugyancsak ennél a rovatnál nyernek fedezetet. A művészeti tanintézetek címére még 25.000 pengő többlet esik a dologi kiadásokból. Erre a többletre a Képzőművészeti és Iparmű­vészeti Főiskolának van szüksége, részben, hogy a háborús években tönkrement és azóta alig pótolt, alapfelszerelését kiegészíthesse, részben pedig, hogy az iparművészeti műhely­munkát intenzívebbé lehessen tenni. Ezt a többletet azonban 18.000 pengő erejéig ellen­súlyozza a bevételek között előirányzott anyagdíjak összege, iamelyeket az Iparművé­szeti Főiskola szervezeti szabályzata értelmé­ben a növendékeknek kell fizetniök. A dologi és egyéb kiadások a szakoktatás címnél 24.930 pengővel emelkedtek. Ebből a legnagyobb összeg, még pedig 24.100 pengő, esik a mezőgazdasági szakoktatásra olykép­pen, hogy 10.000 pengő irányoztatik elő a kö­zépfokú gazdasági iskolák és intézetek dologi kiadásaira, hogy ebből az állami felső mező­gazdasági szakiskolák gyakorlati oktatásához szükséges anyagok, nyomtatványok, irodasze­rek és egyéb leltári tárgyak beszerezhetők és karbantarthatok legyenek, továbbá, hpgjy ugyanezeknél az iskoláknál a postaszállítási költségekre, a helyiségek fűtési, világítási, ta­tarozási és takarítási költségeire, nemkülön­ben a feltétlenül szükséges szaklapok előfize tésére és szakkönyvek vételére szükséges ösz­szegek kellő mértékben álljanak rendelkezésre. E többletből 1000 pengő esik a gazdasági isko­láknál és intézeteknél, 630 pengő^ a kereske­delmi szakoktatásnál a kiküldetési és átköl­tözködési költségek fedezésére, amely többle­tekre a szolgálat érdekében történő áthelye­zések miatt van szükség. Az önálló gazdasági népiskolák és gazda­sági továbbképző iskolák dologi kiadásainál a többlet 10.000 pengőt tesz ki; ugyanitt 600 pen­gővel több a kiküldetésig és átköltözési költsé­gek rovata az előbb említett okoknál fogva és 2500 pengő, mint új tétel irány ózta to tt elő az 1936/37. tanévben megnyílt kecskeméti ^ állami szaktanítóképző intézet szegényebb sorsú falusi okleveles tanítóinak támogatására azért, hogy ezek a szegényebb „sorsú tanítók tanulmányai­kat mint az intézet hallgatói folytathassák. Kisebb emelkedést mutat ugyanennél a címnél a felső ipariskolák és az ipari szakisko­lák alcíme alatt az ipariskolai tanulók tanul­mányig segélyére előirányzott hitel, amely az előző évi 2000 pengővel szemben 2200 pengőt tesz ki. Ennek indoka az iskola növendékeinél bekövetkezett létszámemelkedés. Ezt a kiadást egyébként az erre a célra szedett és a bevételek között előirányzott összeg ellensúlyozza. Végül a dologi kiadásokra nagyobb összeg irányozatott elő a népművelési célok támoga­tása címnél is. A többlet 15.000 pengő és erre azéirt yan szükség, hogy a rádióakeió foly­tatható és a minisztérium diapozitív jai pótol­hatók'és fejleszthetők legyenek, továbbá, hogy népfőiskolai vezetőképző tanfolyamok és az egykés vidékeken létesítendő ifjúsági mozga­lom szervezése megtörténhessék, nemkülönben, hogy a keskenyfilímvetítőgéoeík beszerezhetők, s az oktatófilmek íbevez a thetők legyenek. Megjegyezni vagyok bátor, hogy a dologi kiadásokból nyer fedezetet ennél a címnél a neükönyvtarakció is, amire továbbra is nagy szükség van és pedig irés-zban a meglévő nép­könyvtárak kiegészítésére, részben pedig új népkönyvtárak felállítása teszi ezt indokolttá. Nagyon kívánatos volna, hogy az az 1600 köz­ség, amelynek eddig még nincs népkönyvtára, ezzel is el legyen látva. A kultúrház szervezés támogatása is ennél a címnél történik. A dologi és egyéb kiadásoknak a címek szerint most ismertetett emelkedése összesen 870.610 pengőt teszi ki. Ha evvel szembe állí­tom azt az 5000 pengő csökkenést, amely á külső igazgatás címénél mutatkozik és amely, résziben azért volt megtakarítható, mert a ini­nis'ztériuim épületében elhelyezve volt szakfő­igazgatóságok a tanügyi igazgatás átszervezése kapcsán megszűntek, akkor végeredményben 865.610 pengő többlet jelentkezik a dologi ki­adásoknál. Itt íf vagyok bátor megemlíteni, ihogy a kö­vetkező saaikfőigazgatóságok és sízakfelügyelő­ségek szűntek rnieg a tanügyi igazgatás átszer­vezéséről szóló törvény végrehajtása foly­tán: tíanító- és tanítónőképző intézetek királyi főigazgatósága, felsőkereskedelmi isko­lák királyi főigazgatósága, gyógypedagógiai intézetek és kisegítő iskolák országos szakfel­ügyelősége, a gazdasági népiskolák országos szak felügyelősége, a polgári iskolák budapesti és szegedi királyi főigazgatósága és az. ipar­oktatási királyi főigazgatóság. Ügykörüket a tankerületi királyi főigazgatóságok vették át. Ugyancsak megszűntek ezzel kapcsolatban a különféle szaktanácsok is és munkájuk az Országos Közoktatásügyi Tanácsban egyesít­tetett. A külső igazgatás 1 címnél mutatkozó 5000 pengő csökkenésiből 2000 pengő esik a kiküldetési és átköltözési költségek rovatára,' amely megtakarítás azért^ következhetett be ; mert a tanügyi igazgatás átszervezéséről szóló törvény végrehajtása kapósán szükségessé vált áthelyezések már megtörténtek. At kell térnem ezekután a hozzájárulások emelkedésének ismertetésére. A hozzájárulá­soknál az 1937/38. évre előirányzott többlet bruttó összege 101.870 pengő. Ebből magára a népoktatásra 55.530 pengő, a vallási célok tá­mogatására és egyházak javadalmazása címre 1 25.900 pengő és a szakoktatásra 20.440 pengő

Next

/
Oldalképek
Tartalom