Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

Àz országgyűlés képviselőházának tlî. seknek, fontosaknak tartok és feltétlenül intézményesítve szeretnék látni. A múlt esztendőben is bátor voltam felvetni, aminthogy nem múlt el még ennek a képviselőháznak egyetlenegy igazságügyi költségvetési vitája sem a nélkül, hogy ezt a kérdést valaki fel ne vetette volna: a bírói es ügyészi karnak az általános státusból való kivonása szükségességét és különállásának biztosítását. Ugyanezt a kérelmet terjesztette elő az elmúlt esztendő költségvetési vitájában boldogemlékű Wolff Károly képviselőtársam is. Ö a független magyar bíróság apotheozisát zengte el, s ehhez a magam részéről mindenkor csak csatlakozni tudok, mert ha van olyan intézmény, amelyre büszkék lehetünk, úgy a független magyar bíróság mindig az volt s az is marad Isten segítségével. A múlt esztendőben bátor voltam kérni a büntetőjogi reformok mellett elsősorban a büntető kihágások egységes kódexbe foglalását. Ezen a területen ma olyan dzsungel van, hogy abban senkisem ismeri ki magát, s ha én nem is kívánok folytonos törvényalkotásokat ezen a területen, mégis kérnem kellene a törvény alkotásnak e téren kódexbe foglalás alapján való megteremtését. És, ha dzsungelról szólok, akkor méltóztassék megengedni, hogy arról a legnagyobb dzsungelról szóljak, amely a parcellázási jog területén mutatkozik, ahol feltétlenül szükséges egy rendcsináló törvény kodifikálása, mert a parcellázás ma olyan szabad préda, ahol a szegény emberek az ő függetlenségi vágyukban, polgárosodási vágyukban végül is eladósodáshoz és a teljes tönkremenetelhez jutnak a folytonos beugratás ok folytán. A parcellázások területén olyan visszaélések történnek, amelyek végeredményben az alacsony fizetésű kistisztviselőosztály eladósodását elsősorban Tdézték elő. Ezen a területen a múlt esztendőben is bátor voltam felvetni a Balatoni Társaság memoranduma alapján a balatonmenti birtoktestek parcellázási törvényének kérdését. E szempontból már a múlt esztendő óta történtek is bizonyos kezdeményező lépések, amelyeket köszönettel nyugtázok, de ez még nagyon kevés ahhoz, hogy a tényleges rendcsinálást is elérhessük. Ugyancsak szóvátettem a múlt esztendőben és ez alkalommal is szóváteszem a magánjogi kódex életbeléptetését és törvényként való megalkotását is. Ez a magánjogi kódex, amely a legkiválóbb magyar magánjogász, Szladits Károly egyetemi tanár munkája, feltétlenül csak díszére válhat annak a magyar törvénytárnak, amely a múltból igen kitűnő és nagyszabású igazságügyi alkotásokat mondhat magáénak. T., képviselőtársaim közül mások is szóvátették az okirati kényszer törvényének megalkotását, ami nemcsak ügyvédi szempontból, hanem a jogkereső közönség szempontjából is eminens érdek volna. Többen sürgették az összeférhetetlenségi törvény megalkotását és végrehajtását. Erre nézve én csak a képviselőház álal már megszavazott, elfogadott összeférhetetlenségi törvény végre-valahára való életbeléptetését kérem, mert lehetetlenség, hogy képviselők olymódon lehessenek független törvényhozók, hogy ugyanakkor egyes igazgatósági tagságok formájában helyet foglaljanak olyan vállalatok vezetésében is, amely vállalatok kritikájának és ellenőrzésének itt kell lefolynia az országgyűlés színe előtt. ülése 1937 május 13-ÓM, csüiorbökon. 2Ö5 Legyen szabad felvetnem azt a jogkereső közönség részéről közóhajként megnyilvánuló kívánságot, amely a közigazgatási bíróságnál a középfokú bíróság megteremtését célozza, H közigazgatási bíróság túl van halmozva munkával, egészen természetesen lassú tehát az ügyvitele. Minthogy az ügyek rendes elintézése céljából és szempontjából ennek az ügyvitelnek meggyorsítására szükség van, feltei nül szükségesnek tartom a jogkereső közönség hasznára és a jogbiztonság megteremtésére a középfokú közigazgatási bíróság megalkotását. Ugyancsak közóhaj, amit többen kifejtettek itt a mai vita alkalmával is, a részvénytársaságok törvényének reformja. Már a múlt esztendőben is és több éven keresztül állandóan előterjesztettem azt a kérelmet, hogy a kisebbségi jogok védelmét és ezek képviseletének szabályozását feltétlenül törvényben kell biztosítani minden többségi hatalmi túltengésből eredő túlkapással szemben, aminek igen sokszor voltunk tanúi a múltban. Ezt követeli Magyarország polgárságának egész társadalma, pártkülönbség nélkül. Mint az előző esztendőkbenn is megtettem, legyen szabad ismét előterjesztenem azt a kérést is, amely a rehabilitációs törvény megalkotására vonatkozik. Nem kívánom újból és újból indokolni, mert az előző esztendőkben ezt már többízben megtettem, hogy miért van szükség a rehabilitációs törvényre. Ennek igazi és leggyönyörűbb indokolása még Balogh Jenő volt igazságügyminiszter munkájában olvasható, aki annakidején erre nézve a kezdeményező lépéseket meg is tette. T. Képviselőház! Az igazságügyminisztériumnak politikai szempontból három kérdéssel kellene még foglalkoznia. Az egyik a kivételes hatalom megszüntetése, amit ma már, mintegy húsz esztendővel a háború befejezése után jogilag semmiképpen sem lehet indokolni és csak politikai szempontokkal lehet magyarázni. A kivételes hatalom megszüntetése impliciter magában foglalná a sajtójog tényleges rendezését, a^ sajtószabadság helyreállítását is; sajtószabadság alatt én mindenkor csak a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságát értem s ezért mindenkor síkraszállok, de sohasem fogom ez alatt azt a szabadosságot érteni, amely egyes helyekről csak a tisztességes sajtó kompromittálását jelenti, azt a szabadosságot, amely a magánéletbe, a családi életbe tapos bele, amely rágalmaz és végeredményben az igazi magyar sajtó ellensége, mert az nem sajtó, hanem csak sajtó leplében megjelenő, papirosra nyomtatott betű. A sajtószabadság helyreállításával kapcsolatos az eküdtszék intézménye is politikai és sajtójogi bűnperekben. Ez a három kérdés: a kivételes hatalom megszüntetése, a sajtószabadság tökéletes helyreállítása és az esküdtszéknek ezekben a kérdésekben való behozatala összefügg egymással. Az igazságügynek mindig az igazságot kell szolgálnia, az igazságügyet mindig- annak a szempontnak kell vezetnie, hogy a jog győzedelmesen szembeszálljon a jogtalansággal, a törvény uralkodjék az anarchiával szemben, az alkotmány éljen a felforgatási szándékkal szemben, . a szabadság győzedelmeskedjék a szabadossággal szemben, a jogegyenlőség legyen intézményes szempont a társadalmi, származási, vagyoni előjogokkal szemben. Ha az igazság szobrát bekötött szemmel is ábrázolják, azoknak, akik az igazságügyet vezetik, nyitott szemmel kell az életet meglátniok, nyitott