Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-212
Az országgyűlés képviselőházának 212. esztendeig tartó huza-vona. (Fábián Béla: Szép dolog!) Ennek szerény véleményem szerint kizárólag az volt az oka, hogy a bíró nem volt szakképzett egyén s valahányszor szakértőtől kért véleményt és a bírónak utólag aggálya merült fel, ismét hónapokig tartó huza-vona után került a sor újabb szakértők kihallgatására. Ezért tartott tehát hosszú esztendőkig a per elintézése. Az ügyvéd urak ne tekintsék ezt a felszólalásomat ügyvédellenes beszédnek. (Fábián Béla: Bíróellenes!) Tévedés, mert az a szegény bíró nem tehet róla, hogy nem műszakilag képzett egyén, s őt mindig az ő becsületes lelkének legjobb indulata vezeti. Meg kell azonban állapítanunk, hogy polgári perrendtartásunkon, amely a világ legtökéletesebb és legjobb alkotásai közé tartozik, a technika rohamos fejlődése következté-ben elkerülhetetlen változtatásokra és módosításokra van szükség. (Rassay Károly: Például?) Itt mindenekelőtt a mű szaki bíráskodás bevezetését javaslom. (Horváth Zoltán: Mit jelent az 1 ?) A legtökéletesebb megoldás, amelyet egyelőre magam is utópisztikusnak és a távoli jövő zenéjének tekintek, az lenne, ha a bírónak műszaki képesítése is lenne. (Bassay Károly: De orvosi is! Ehhez ragaszkodom! — Egy hang a középen: Mezőgazdasági is!) Benne vagyok. Méltóztassék meghallgatni fejtegetéseimet, — hamarosan befejezem — talán megnyugtató megoldást tudok találni. (Horváth Zoltán: Lexikonnak kellene lennie!) Ez a megoldás az lenne, — s ezt tökéletes megoldásnak tartom — hogy a gyakorlattal rendelkező mérnököknek kellene meg szerezniök a jogi képesítést s utána a bírói képesítést is. (Horváth Zoltán: Esetleg egy robotéembert beállítani!) Fordítva nehéz a dolgot megoldani, mert csak mérnöki gyakorlattal bíró egyén tudja magát megfelelő szakértővé kiképezni. De talán még ez sem lenne tökéletes meg-, oldás, mert a technikailag képzett bíró sem lehetne minden részletkérdésben szakember, mindenesetre azonban sokkal rövidebb idő alatt tudná megérteni és tanulmányozni az eléje kerülő kérdéseket, mint a műszakilag laikus jogászbíró, aki ezt az anyagot vacv csak évek alatt, vagy egyáltalán nem képes a maga lelkében megfelelő módon átdolgozni. Mivel ezt magam is a jövő zenéjének tartom, (Rassay Károly: Meglehetősen az!) teljesen kielégítő megoldásnak tekintem azt a megoldást, amelyet, úgy emlékszem, a Mérnökpolitikai Társaságban vagy a Mérnöki Kamarában a kérdés egyik kiváló szakértője, dr. Árvay József ügyvéd-mérnök proponált és amelynek jelentősége az lenne, hogy az egyesbírő mellé esy vagy két szakértő ülnök-bíró kerülne. Ez a szakértő bíróság azonos lenne a villamosenergia fejlesztésével kapcsolatban az 1931 : XVT. te. alapján a Kúrián felállított külön szakbírósággal. (Horváth Zoltán: A mérnökségnek is különböző szakcsoportjai vannak!) Méltóztassék idefigyelni, rögtön megadom a választ. Az 1931 : XVI. te. alapián a Kúrián felállított szakbíróság elnöke a Kúria elnöke vagy másodelnöke, illetőleg az általa megbízott valamelyik tanácselnök és négy tagia van. Az esetenként működő tanács négy tagját esetenként hívja meg az elnök, kettőt a kúriai bírák vagy a Szabadalmi Tanács tagjai közül, kettőt pedig az iparügyi miniszter által az igazságügyminiszterrel történt megegyezés alapján állandóan kinevezett tagok sorából. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XHI. illése 1937 május 13-án, csütörtökön. 199 Ezenkívül még két póttagot is behív az elnök arra az esetre, ha akadályok merülnének fel, vagy bármelyik bíró vagy ülnök megbetegednék és ezek is résztvesznek az egész tárgyaláson. Ëz a megoldás teljesen kielégítő lenne a jelen esetben is, mert így a szakértő ülnök jelen lehetne a per tárgyalásának egész folyamán, szakértői szempontból rögtön segítségére tudni lenni az elnöknek a kérdések feltevésében, nem kellene elnapolni az üléseket, nem kellene hónapok múlva, ameddig a bíró megfelelő útonmódon megkonstruálja a felteendő szükséges szakkérdéseket, újabb tárgyalási napot kitűzni. Ezenkívül iaz esetleges szükséges helyszíni szemle megtartásánál is ez aa ülnök, mint szakértő szerepelhetne és a szakértő ülnökbírónak egyúttal rendkívül fontos feladata lenne az ítélet meghozatalánál, az ítélet megszövegezésénél és indokolásánál is. De fordítva: a fél szempontjából is szükségesnek tartanám, hogy legyen mód arra, — hiszen tulajdonképpen az ügyvéd is laikus műszaki szempontból — hogy a fél szakértője is megfelelő keretek között előterjesztéseket tehessen a bíróságnak. Szakértő bírák, ükiökbírák alkalmazásánál természetesen a fellebbezési fórumon is szükséges lenne, a felülvizsgálati eljárásnál azonban már nem, mert ott az első és másodfokon megállapított tények alapján végzi a felülvizsgálatot az illető bíróság. Meglehetősen ismerem ennek a kérdésnek minden fázisát és nagyon jól tudom, hogy mozgalom indult meg, amit az igazságügyminiszter úr is helyesel, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanács mintájára Országos Igazságügyi Műszaki Tanács is szerveztessék meg. Óriási haladásnak tekintem ezt a megoldást, de nem kielégítőnek, mert még mindig megadja a lehetőséget arra, hogy ugyanannak az ügynek egyes részletkérdései időnként hónapok folyamán ide-oda vándoroljanak aa igazságügyi tanács és a bíró között, ami megint csak azt eredményezi, hogy ezek az ügyek hosszú évekig, nem akarom mondani: évtizedekig húzódnak el. Nagy örömmel üdvözlöm ezen a téren az igazságügyminiszter úrnak azt a bölcs intézkedését is, amely szerint a fiatalabb bírói generáció részére lehetővé vagy kötelezővé tette, hogy közgazdasági vállalkozásokhoz, vagy vállalatokhoz egyévi tanulmányútra mehessenek ki, hogy a szükséges tudnivalókat lehetőleg minél tökéletesebb mértékben megtanulhassák. De mivel ezeket mind csak részletmegoldásnak tartom, azzal a kéréssel fordulok az igen t. miniszter úrhoz, tegye minél előbb lehetővé a parlament részére azt, hogy mi a műszaki bíráskodásról szóló Lex Lázárt minél előbb megszavazzuk. Ebben való bizalmam jeléül a költségvetést elfogadom. Elnök: T. Ház! Utólag a gyorsírói jegyzetekből megállapítom, hogy Peyer képviselő ÚT beszéde közben ezt a kifejezést használta: »Ezt a pert a bányakartel rendelte meg«. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. Szólásra következik Fábián Béla képviselő úr. Fábián Béla: T. Képviselőház! Előttem felszólalt igen t. képviselőtársam, aki a szakértelmet követelte a bírói ítéletek meghozatalánál, szerény véleményem szerint maga nem rendelkezett szakértelemmel az ügyek elbírálásánál, hogyan képzeli el az igen t, képviselőtársam, 29
