Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

Az országgyűlés képviselőházénak &1È. az a szerencsétlen kispolgár pedig — legtöbbször ilyenről van szó — 3—4 év múlva kapja meg a kártalanítási összeget, ha egyáltalán nagynehezen hozzá tud jutni. Tisztelettel bátor vagyok utalni az értékhatárok leszállításával kapcsolatban arra, hogy a 200 pengős fellebbezhetetlen értékhatár túlságosan magas, hiszen a kamatokkal, a járulékokkal és a költségekkel együtt ez nem 200, hanem gyakran 301)—350 pengő. Lehetetlen dolog, hogy itt fellebbezésnek helye ne lehessen. Epp így túlmagasnak tartom a 3000 pengős értékhatárt, mint felülvizsgálatot kizáró értékhatárt. Az 1935. évi költségvetés tárgyalása kapcsán az igazságügyminiszter úr említést tett arról, hogy a családvédelmi törvényeket előkészíttetni lesz szíves és azokat a képviselőház elé hozza. Tisztelettel utalok arra, hogy három évvel ezelőtt a katolikus nagygyűlés alkalmával a hercegprímás úr ő eminenciája átadta a kultuszminiszter úrnak is azokat a kívánságokat, amelyeknek teljesítését a családvédelemmel kapcsolatban a katolikus egyház szükségesnek tart. Ez nem felekezeti kérdés. A reformátusok részéről is, akik szintén belátják ennek a problémának a fontosságát, hasonló kérelemmel keresték fel annakidején a kormányzatot, így elsősorban a házassági törvénynek revíziója érdekében. Tisztelettel kérjük az igazságügyminiszter urat, ne ejtse el ezt a gondolatot, hiszen látjuk, hogy a házasság intézményének megerősítésére és a családvédelemre egyre inkább szükség van. Azt látjuk, hogy újságok és könyvek támadják a házasság intézményét, (Farkas Elemér: így van!) a keresztény családi életet és a keresztény erkölcsöt nap-nap után támadják, könyvek jelennek meg, amely könyvekben ilyenek olvashatók magyar nyelven: Örömmel adja tudtul, hogy a női erény idejétmúlt valami, mert {olvassa): »a női erény alapjai a múltban főkép a pokoltól és a terhességtől való félelem voltak; egyiket megdöntötte a teológia ortodoxia hanyatlása, a másikat a fogamzásellenes szerek«. (Egy hang a jobboldalon: Most jelent meg?) Nem, ez egy régebben megjelent könyv és azt hiszem, hogy az ügyészség el is kobozta; remélem legalább, hogy elkobozta az ügyészség, mert hihetetlennek találnám, ha ilyeneket nem kobozott volna el. (Peyer Károly: No, ne biztassa az ügyészséget.) Most jelent meg azonban a francia miniszterelnök úr új könyve» amelyet az üzleti kapzsiság bizonyára magyar nyelven is meg fog majd jelentetni. (Antal István: Megjelent 20 évvel ezelőtt!) Azt látjuk tehát, hogy egy miniszterelnök is leír olyan jeleneteket, amelyek nem egy miniszterelnöknek, de egy fiatalembernek sem válnék dicsőségére (Farkas István: Akkor ő is fiatal volt! — Peyer Károly: Bízza rá! — Zaj a szélsőbaloldalon.) és ezeket nyomtatásban kiadja. Igen, de most adja ki, és az az érdekes, hogy miniszterelnöki tekintélyével támasztja alá ennek a könyvnek erkölcstelenségét. Ha ilyen könyveket látunk, amelyek bizonyosan meg fognak jelenni magyar nyelven is, akkor azt mondhatjuk, hogy a családvédelemre még nagyobb szükség van, mint eddig. (Farkas István: Aki családvédelmet akar, annak tessék a munkásság megélhetési minimumát biztosítani!) Ez az egyik része, a gazdasági része a dolognak, de ez a kérdés nem gazdasági, hanem elsősorban morális kérdés. (Propper Sándor: Ha nincs ruha, nincs kenyér és nincs fűtőanyag, nincs családi élet sem.) Senki sem akarja a bajokat elkenni, igen t. képviselőtárasé Î9Ê7 május lÊ-an, csütörtökön, 189 sam. (Farkas István: Nézze meg a pesti gyárakban, hogy az idegen tőke 8 filléreket fizet.) En magam állítom, hogy a családvédelem egyik része a gazdasági törvények meghozása. En magam állítom, hogy ezen a téren az álláshalmozások megszüntetése nagyon sürgős és fontos volna. Az is nagyon fontos volna, hogy az állami hivatalokban a mostanában oly gyakran felvett női alkalmazottak helyett férfialkalmazottakat vennének fel. Az is helyes volna, ha az agglegényadó bevezettetnék. (Antal István: Akkor a képviselő úr sokat fizetne.) Ezt nagyon szívesen megfizetném. Ezenkívül szükséges volna, hogy nŐsülési kölcsönt nyújtanának, tehát gazdasági téren is szükség van a revízióra, de erkölcsi tekintetben meg kell óvni a házasság érintetlenségét. Ez a kormányzat állandóan azt állítja, hogy keresztény világnézeti alapon áll. Ha keresztény világnézeti alapon áll, akkor a liberális korszak által alkotott házassági törvényt vegye revízió alá. Mivel nem látom azt, hogy ezt a revíziót idehozná, mivel nem látom, hogy a családvédelmi törvényeket a kormány a képviselőház elé hozná és mivel azt vallom, hogy a családdal áll vagy bukik a magyar jövendő, ezért az igazságügyi tárca költségvetését nem fogadom el. (Rupert Rezső: Házasodj meg!) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Antal István! Antal István: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a parlamenti szokásoknak kissé egyéni és speciális értelmezésével ne az előttem szólott igen t. (képviselőtársam rendkívül érdekes fejtegetéseivel kezdjem beszédemet, hanem a multévi igazságügyi költségvetés tárgyalása során egy ellenzéki képviselőtársam által előadott citátummal, amelyet ő részben Victor Hugótól, a nagy francia romantikus költőtől és regényírótól 'kölcsönzött. Ez az idézet úgy szól, hogy Magyarországon »a jog állandóan vitatkozik és harcban áll a törvénnyel«. T. Képviselőház! Reám Victor Hugónak ezek a szavai — ez az idézet — megvallom őszintén, igen mély benyomást tettek és azóta is sokszor behatóan foglalkoztam ennek a kijelentésnek mélységes értelmével. Ennek az elmélkedésnek eredménye gyanánt őszinte lélekkel mondhatom, kénytelen vagyok én is igazat adni ennek a Victor Hugó-féle idézetnek és magam is azon a nézeten vagyok, hogy a jog állandó küzdelemben áll a törvénnyel, azonban előrebocsátva, hogy ez nem politikai, hanem inkább jogbölcseleti természetű megállapítás, hangsúlyozom; azt is, hogy ez a harc, ez a küzdelem a jog és a törvény között, ném speciális magyar jelenség, ez általános tünet, amely minden népnél és nemzetnél ezer esztendők óta, amióta csak helyes értelemben vett jogról és helyes értelemben vett törvényről egyáltalában beszélni lehet, állandóan folyamatban van. (Rupert Rezső: Mert a jog csak igazságos leihet, a törvény meg lehet igazságtalan is!) Mert ha a jogon az ember lelki és gondolati világában élő eleven jogi normát, a törvényeken pedig a törvénykönyvekbe foglalt és a törvényszakaszokban szilárd formákba öntött jogszabályokat értjük, (Rupert Rezső: Emberi gusztus dolga a törvény!) akkor megállapíthatjuk, hogy a gondolatvilág és a valóság e jogfogalma között minden korban, minden időben, minden népeknél és nemzeteknél észrevehető űr és szakadék tátongott. T. Képviselőház! A jog, és a törvény dualizmusának ez a ténye jelentkezik már a