Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-212
178 Az országgyűlés képviselökázúnuJv 212. hatunk rá büntetőjogunkban olyan reformokra, amelyek tekintetében a magyar jogalkotás a külföldnek is mintául szolgálhat. így például egyenesen, utalnom kell a pénzbüntetésnek arra a rendszerére, amelyet büntetőjogunkba az 1928 : X. te. hozott be, továbbá ugyanennek a törvénycikknek harmadik fejezetében levő, a megrögzött bűntettesekre vonatkozó rendelkezésre. Ezek a modern büntetőtudomany élén állanak és közvetlen tapasztalásból bizonyíthatom, — amit különben jogászkörök altalánosságban tudnak — hogy a külföldiek eme jogszabályaink magas színvonalát a legteljesebb elismeréssel honorálták és honorálják. Ha ez belefért az eddigi magyar büntető- , törvénykönyvbe, akkor bele fognak férni ! mindazok a további szükséges reformok is, amelyeket — igenis elismerjük — meg akarunk valósítani, a nélkül azonban, hogy ennek a köztudatba immár évtizedek óta átment 1878. evi V. t tc.-nek rendszerével, amely bevált, meghatározásaival véglegesen szakítanánk. Erre -a veszélyes kísérletre az igazságügyi kormányzat — nagyon helyesen — nem fog vállalkozni, úgyhogy ezidő szerint a büntetőtörvénykönyv kicserélését, új büntető kódex- ! nek az előkészítését az időszerű kérdések sorából méltóztassék kikapcsolni. Ellenben szűkséges az, hogy az érvényben levő büntetőjogi jogszabályok egy könnyen hozzáférhető gyűjteményben összefoglaltassanak. Ebben az irányban már folynak a munkálatok az igazságügyminisztériumban és egy nagyon értékes példa áll a minisztérium előtt: a közszolgálati jogszabályoknak a pénzügyminiszter úr által kiadott gyűjteménye, amelyből eddig az \ 1. és a 4. füzet jelent meg. Igen értékes és na- ; gyón jó munka ez és ugyanezen az alapon, en- ; nek rendszerében kívánja az igazságügyminisztérium az érvényben levő büntetőjogi jog-1 szabályok gyűjteményét is összeállítani. Az egységes szerkezet természetesen nem hivata! los, hanem félhivatalos jellegű lesz. A bűnügyek száma az 1928. évhez képest 29 százalékkal, az 1933. évhez képest 10 százalékkal emelkedett, ennek folytán szükségessé vált az ügyészi létszám emelése, ami azonban az igazságügyi létszám emelése nélkül történt meg, mert 10 bíró az ügyészi státusba vétetett át. A bűnözés emelkedése folytán a rablétszám is emelkedett a múlt évihez képest, ezért az őrszemélyzetnek 66 fővel való emelése vált szükségessé. Egy fegyőr felszerelése fegyverrel, ruhával 360 pengőbe kerül, tehát ez is je-; lentékeny tétel és ez is benne van abban az összegben, amelyet, mint az igazságügyi tárca többletét a múlt évhez képest, előadásom bevezető részében említeni bátor voltam. TJj tétel a költségvetésben a letartóztató és! javító-nevelő intézetek építkezésére és első! felszerelésekre felvett 100.000 pengő. A hartaii országos büntető intézetben és az ehhez tartozó, kincstári tulajdonban levő gazdaságokban, valamint a szegedi kerületi börtön nagyfai gazdaságában a letartóztatottak elhelyezésére lakóépületek, továbbá ugyanott őri lakások és gazdasági épületek építése vált szükségessé. Rabgazdaságaink az igazságügyi tárcához tartozó intézmények között is elismerésreméltó fejlődést mutatnak. A legutóbbi mezőgazdasági kiállításon a rabgazdaságok résztvettek — még pedig versenyen kívül — és elismerő oklevelet, továbbá díszoklevelet nyergek kitüntetésül; ezenfelül a sajtó külön kiülése 1937 május 13-án, csütörtökön. emelte a soproni fegyintézet pisztrángtenyészetét, amely egyike Magyarország kevés pisztrángtenyészete között a legjobbaknak. Szükséges tehát a rabgazdaságok fejlesztését előmozdítani. Ezt szolgálják az építkezések is. Annál inkább szükségesek az építkezések, mert a letartóztatottak ipari foglalkoztatásának lehetősége, sajnos, csökkenőben van. Több rabot kell tehát a gazdaságokba kihelyezni, amit azonban másrészt megkíván a gazdaságok belterjességének fokozása is. Ezzel kapcsolatban szükséges a nagyobb őrszemélyzet is, amire már rá is mutattam. Csak a hartai állami pusztára 14 új őrt kell kihelyezni, ezek részére pedig megfelelő elhelyezés szükséges. Az igazságügyi tárcánál ki kell emelni, hogy a csökkent létszámú bíróságok is zavartalanul és kellő gyorsasággal intézik az ügyeket. Sem a gyorsaság, sem az alaposság tekintetében semmiféle kifogás sem merülhet fel bíróságaink ellen, úgyhogy erről a helyről is a legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznem a magyar bíróságok működéséről. (Helyeslés a jobboldalon.) Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a kiváló eredmény csak a bíróságok munkaerejének és a bírák egyéni teljesítőképességének végső megfeszítésével érhető el, miért is a bírói létszám további apasztást többé nem bír el. A bíróságok iránti elismerés nyilvánul meg abban, hogy a bírói és ügyészi egyesületi internátus segélye helyett a bírói és ügyészi egyesület támogatása cím alatt az eddigi 5000 pengő helyett 10.000 pengőt állítottak be ebbe a költségvetésbe. A vádhatóságóknál a személyi járandóság 83.600 pengővel több, viszont a bíróságoknál a személyi járandóságok összege csökkent, mert hiszen tíz bíróból ügyész lett. A nem rendszeres illetmények alrovatán 38.017 pengővel több irányoztatott elő, mint tavaly, még pedig azért, mert az ügyészségi megbízottak tiszteletdíját a miniszter úr számottevően emelni kívánja. Két évvel ezelőtt az ügyészi megbízottak tiszteletdíja még 14—22 pengő volt havonta. Tavaly némi emelkedés következett be. Az idén, amennyiben méltóztatnak a költségvetést megszavazni, a miniszter úr abba a helyzetbe fog kerülni, hogy a tiszteletdíjat havi 40—50— 60 pengőre emelheti. Ennek indokolása az, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. te. 110. §-a a járásbíróságok forgalmát emelte, szükséges tehát gondoskodni az ügyészségi megbízottak megfelelőbb javadalmazásáról, aminek a további következménye az lesz, hogy magasabb színvonalon álló ügyészségi megbízottakat is lehet beállítani ebbe az immár igen fontos igazságügyi szolgálatba. Az igazságügyi szervezet körében meghozatott a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségének szabályozásáról szóló törvény, azután megalkottatott az ügyvédség szervezetét és működését szabályozó 1937 : IV. te. Ennek végrehajtási utasítása és a kapcsolatos többi rendelet előkészítése folyamatban van. Átfogó je : lentőségű szabályozás előtt áll az igazságügyi szervezet harmadik főtényezőjenek, a királyi közjegyzőségnek szervezete és működése is. A közjegyzői kamarák és a közjegyzői kar önkormányzati, érdekképviseleti szerveinek javaslatai feldolgozás alatt állanak, aminek eredményéhez képest fog megkezdődni a törvényjavaslat előkészítése. Folyamatban „van, mert szükségessé vált a telekkönyvvezetők és^ fogházfelügyelők képesítésének szabályozására, • továbbá a bírósági joggyakornoki állás al-