Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-211
Az országgyűlés képviselőházának 21 városában, községében, ahol túlnyomóan magyarok lakinak, az 1932/33. tanévben 68.U00 vo»it a magyar származású tanköteles. Ezek közül a román állam csak 24%-ot, 16.000-et engedett magyar felekezeti iskolába, a többi 52.000 számárja 11 — mondd: tizenegy — állami magyar tannyelvű iskola állott rendelkezésére. Tehát 50.000 gyerlmek kénytelen volt vagy oláh iskolába járni vagy egyáltalában nem járni iskolába. Méltóztassék tehát elgondolni, hogy 68.000 iskolaköteles tanulóból 50.000-nek semmi módon nem volt alkalma magyar iskolába járni. Hasonlóképpen, mint a népiskolákat, az olahnyelvű óvodákat is rákényszerítik a székely községekre. Például a 90%-ban magyar Csík megyében 63 állami óvodát állítottak fiel, ahol »magyarul nem tudó román óvónők gyötrik a magyar kisdedeket. A tanonciskoláknak nyelve osais román, pedig a mi értelmű fölényünk következtében körülbelül a tanoncok 40%-a magyar. A népiskolai törvény 159. f-a állapította meg a hirhedt kuitúrzónát, .amelynek értelmében ó-királyságbeli tanítókat küldöttek a magyar vidékekre, a Székelyföldre és ott ezeknek 50%-kai nagyobb fizetést adnak, öt év helyett négy év alatt lépnek előre és hozzá még fejenkint 10 hektár földet is kapnak az államtól. Az iskolasegélyezési kötelezettséget is kimondja a kisebbségi szerződés 10. §-a. NagyMagyarország 1914-ben — jóllehet semmiféle nemzetközi kötelezettsége nem volt — 1,880.000 aranykoronát adott a görögkeleti és görögkatolikus, vagyis románnyelű iskoláknak Erdélyben, mint iskolasegélyt, — ami ma 68 millió leit tesz ki — és ezzel szemben 15 esztendő alatt összesen 10 millió lei államsegélyben részesültek a magyar iskolák, de az utóbbi időben semmiben sem, mert egy bánit sem ad nekik újabban az oláh állam. (Egy hang a balközépen: Gyalázat!) Csehszlovákiában a magyarpusztítás hasonlóképpen folyik, azonban európai, nem ilyen balkáni eszközökkel A cél azonban ott is R magyarság gazdasági helyzetének aláásása, a magyarságnak a közéletből való kiszorítása és a nemzeti érzéstől való lehető megfosztása. Célzatosan irányított népszámlálásokkal, — amint ez közismert — Pozsonynak és Kassáriak a magyar nyelvhasználati jogát megszüntették, mert 20% alá nyomták a magyarság létszámát, jóllehet sokkalta több, amint például jellemző, hogy Kassán magyar képviselőt választanak. Hogyan lehetséges ez akkor, ha 20%-nál kevesebb magyar van? Ez egészen nyilvánvaló célzatosság. A községi önkormányzatot azonnal felfüggesztik, ha magyar nemzetiségi többség van a képviselőtestületben, akkor mindjárt kiküldenek egy cseh kormánybiztost, aki az autonóm hatásköribe eső ügyeket maga intézi. De ugyancsak idevágó sérelem az új államvédelmi törvény is, amelynek ^ értelmében a határzónán belül, amelyet megállapítottak, amelybe beleesik a sűrű magyarsággal lakott területek egésze, nem lehet a katonai hatóságok tudta nélkül építkezni, nem lehet ingatlant átíratni, ha valaki megbízhatatlannak minősíttetik, akkor onnan azonnal kiutasítható. Az állampolgársági kérdést a csehek is körülbelül úgy kezelik, mint a románok. Tízezer számban függőben tartják az emberek állampolgárságát, olyan feltétetekhez kötik az állampolgárság megszerzését, amelyeket az il- 1 '. ülése 1937 május 12-én, szerdán. 131 lető jóllehet, már 1918. előtt ott lakott, nem tud teljesíteni. (Ügy van! jobb felől.) Kulturális téren, bár nem olyan nagy mértekben, mint Erdélyben, de itt is sérelmei vann u i a . ma syarságnak. A 75S községből például, ahol 20%-on felül van a magyarság, 98 közseghen nincs magyar népiskola. Szlovenszkóban es Kuszinszkóban az 19ü0. évi cseh népiskolai törvény szerint az iskolatanácsok felállítása meg mindig nem történt meg, ellenben a történeti tartományokban, ahol németek laknak, igenis vannak a törvény végrehajtása nyomán iskolatanácsok, a németségnek tehát van befolyása az ő iskoláinak szellemére és vezetésére. Ezt a jogot azonban nem adják meg Szlovenszkóban és Kuszinszkóban, úgyhogy nem ugyanaz a törvény érvényes Csehszlovákia különböző tartományaiban. Az iskolaügyet Prágából centralisztikusan kezelik eme két utóbbi tartományban, mégpedig azért, hogy a magyarság autonóm módon ne foglalkozhassék a maga kultúrájával. (Ügy van! a jobboldalom.) A németeket azért kezelik ebből a szempontból is máskép, mert & r németek mögött ott van a {hatalmas, nagy német impérium. (Ügy van! jobbfelől.) Hodzsa miniszterelnök, aki elméletben sokkal több jóindulatot mutat a magyarság iránt, mint elődei, egy márciusi beszédében kijelentette, hogy ő elismeri^ hogy a németségnek a csehszlovák közigazgatás sok olyan dolgot megadott, amit nem nyújtott a magyarságnak, de a revízió — azt mondja — útban van. Azt is megígérte, hogy a köztisztviselők kinevezése is ezentúl a nemzetiségi kulcs aránya szerint fog történni. Az elmélet megvan, várjuk a gyakorlatot. A magyar szellemi élettől iparkodik a csehszlovák kormány az ottani kisebbségi magyarságot teljesen elzárni. Büntetendő cselekménynek minősíti, ha valaki Magyarországon nyomtatott szellemi terméket akár egy példányban is a saját használatára az állam határain belül be mer hozni. Mi már mindent megtettünk több, mint másfél évtized óta a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve a legkülönbözőbb fórumokon, hogy a szellemi vesztegzár, amely még matematikai magyarnyelvű könyveket sem bocsát át a határon, megszűnjék és nagy csatákat vívtunk a Commission de Coopération Intellectuelle, tehát a Népszövetség eme kulturális bizottsága előtt. Mind elismerték az igazunkat, szörnyülködtek, a valóságban azonban semmi sem történt. A cseh kormány a maga kegyétől teszi függővé atz is, hogy az egyes egyének gazdaságilag hogyan boldoguljanak és arra, hogy milyen ártatlannak és célszerűnek latszo intézkedések mögé is el lehet rejteni a nemzeti kisebbségellenes célzatot, jellemző az úgynevezett munkaközvetítési törvény, amelynek értelmében a munkaadó köteles azt alkalmazni, akit neki az állami munkaközvetítő hivatal kiutal. Az a furcsa helyzet áll tehát elo ; hogy például egy lap vállalat nem választhatja meg a maga munkatársait, hanem ezeket a munkaközvetítő hivatal utalja ki neki. Vagy : például valaki nem fogadhatja fel azt a nevelonot, akit akar, hanem csak azt, akit ez a munkaközvetítő hivatal hozzáküld. A kisebbségi munkasokat természetesen nem alkalmazzák olyan nagy számban, mint a cseh munkásokat, előbb azokra kerül a sor és csak a végén, ha több munka van, alkalmaznak magyart. A cseh törvények szerint a cseh kormánynak joga van neki nem tetsző pártokat vagy egyesületeket feloszlatni, sőt olyan egyesületeket 19 f
