Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-211

Az országgyűlés képviselőházának 211. ülése 1937. évi május hó 12-én, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és Tahy László elnöklete alatt. Tárgyai : A magyar állam költségvetése az 1937/38. számadási évre. Hozzászóltak : Mocsáry Dániel, Eckhardt Tibor, Kornis Gyula, Gratz Gusztáv, Eajniss Ferenc, Propper Sándor, Mezey Lajos, Darányi Kálmán miniszterelnök, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpel­lációk : Dinnyés Lajos — a belügyminiszterhez — Veres Péter parasztíró kihallgatása és kihallgatásának körül­ményei tárgyában. — Éber Antal — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a nyíregyházai tanyai gazdák altaLfizetendo' piaci helypénz tárgyában. Bornemisza Géza kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Éber Antal — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a nyíregyházai tanyai iskolákban az ismétlő oktatás órarendjének közérdekű megállapítása tárgyában. Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatás­ügyi államtitkár válasza. — Ifj Balogh István — a kormányhoz — a tisztviselők fizetésleszállítása tárgyában. — Ifj. Balogh István — a belügyminiszterhez — a Magyar Rokkant Segélyző és Nyugdíj Egyletnek tagjaival szemben való viselkedéséről. — Tobler János — a belügyminiszterhez — a pestszentlőrinci parcellázás ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A hormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Lázár Andor, Rőder Vilmos, (As ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esz­tergályos János jegyző urat, ia javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Vásárhelyi Sán­dor jegyző urat, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urat ké­rem fel. Napirend szerint következik az 1937/38. évi állami költségvetés folytatólagos tárgya­lása. Szólásra következik Mocsáry Dániel kép­viselő úr. Mocsáry Dániel: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott igen t. Kupert Rezső képviselőtársam beszédével majd beszédem folyamán fogok foglalkozni, miután azonban külpolitikai fejtegetésekbe nem aka­rok belemenni, csak egy megjegyzést teszek: azt hiszem, az egész Ház pártkülönbség nél­kül magáévá tette és helyeselte tegnap Beth­len István gróf igen t. képviselőtársam külpo­litikai fejtegetéseit, amelyek éppen ellenke­zőek voltak Rupert igen t. képviselőtársam külpolitikai fejtegetéseivel. A magáim részéről egészen más kérdések­kel akarok költségvetési beszédemben foglal­kozni. Részben ugyanolyan tüneteket látok most a közhangulatban, mint 1918 hasonló hó­napjaiban. 1917 végén és 1918 elején kezdett a rettenetes világégésbe országunk belefárad­ni. A közhangulat a véres háború nyomorának vámszedői, a papírbakancs-szállítók, a , mar­hasózók és az óriási vagyonokat harácsoló KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. hadsergeszállítók ellen fordult. Ezt a hangu­latot sikerült akkor a körúti sajtó egyrészé­nek pár hónap alatt teljesen a keresztény ma­gyar birtokososztály, tisztviselőtársadalom és tisztikar ellen fordítani. {'TJßy van! Ügy van! jobbfelől.) A sajtó egyrésze akkor is a régi magyar 48-as álmok beteljesüléséről írt, az önálló független Magyarország követelése mögé bújt és a leg­nagyobb világégés közepette, egy életre-halál­ra menő hősi küzdelemben pacifizmust hirde­tett, s hogy mást ne mondjak, azt a nagy ma­gyart, aki annak az időnek egyedüli politikai egyénisége volt, aki az Önálló független nagy Magyarország kialakulását egy nagy világ­égés közepette is képes lett volna célhoz ve­zetni, a magyar ügy elárul ójának, háborús uszítónak nevezte. (Ügy van! Ügy van jobb­felől.) Ma ugyanez a sajtó mindenkit, aki vele szemben ellenvéleménnyel van, a magyar al­kotmány szétrombolójának tart, állandóan al­kotmányvédelemért kiált, nem átalja azonban, hogy a vele gazdaságilag és szellemileg r szo­rosan együttműködő irodalmi részvénytársa­ság a szépirodalom köpenyébe burkolózva, ugyanazt a hangot üsse meg, mint azt tették 19184mn. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Min­den komolyabb szociológiai és falukutatási alapismeret nélkül »Magyarország felfedezése« címen a magyar falu szociográfiájának meg­írásába kezdenek »Magyarország felfedezése címen«, melyben h'a van is egy csomó tárgyi igazság a vidéken levő földmunkás-népesség szívettépő nagy nyomora, következtetései és a szellem csak annyiban különbözik az 1918-as 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom