Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

Az országgyűlés képviselőházának lí rendelkezései a következőképpen szólnak (olvassa): »A községi, megyei, városi és járási mezőgazdasági bizottságok felett a felügyeletet akár közvetlenül, akár az illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság útján az a mezőgazdasági kamara gyakorolja, amelynek területén a mezőgazdasági bizottság működik.« A magam részéről a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését nagyon helyesnek, egyenesen indokoltnak és kívánatosnak tartom. Ugyanis a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet legalsó tagozatának munkássága elengedhetetlenül fontos és szükséges és ezt csak úgy lehet keresztülvinni, ha a mezőgazdasági bizottság munkábaállítását és ellenőrzését nem egyes mezőgazdasági bizottságok, hanem maga az illetékes mezőgazdasági kamara gyakorolja. Természetesen a törvényjavaslat módot ad arra, hogy a mezőgazdasági bizottságok felett való felügyeletet a mezőgazdasági kamara a vármegyei mezőgazdasági bizottság útján gyakorolja. T. Ház! A mezőgazdasági kamarák, illetőleg az egész mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet alapja és működésének elsőrendű tényezője a mezőgazdasági bizottság. Itt ezen a helyen, a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál is szükségesnek látom és tartom hangoztatni, hogy mindent el kell követni arra, hogy a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet legalsó tagozatai, a mezőgazdasági bizottságok munkába állíttassanak. Amíg ezek a mezőgazdasági bizottságok nincsenek munkába állítva, amíg a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet legalsó tagozata csak papíron levő szervezet, addig nem lehet várni és kívánni, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet, különösen a mezőgazdasági kamarák megfelelő céltudatos és eredményes munkásságot tudjanak kifejteni. T. Ház! Ha nem is találkozik mindenkinek m tetszésével, szükségesnek tartom azonban megemlíteni, éppen az érdekképviseleti intézmény iránt érzett szeretettől vezettetve, hogy az elmúlt időben igen kevés olyan eredményes intézkedés' és cselekedet történt, amely a mezőgazdasági ibizottságok munkábaállítását célozta volna- A magam részéről a mezőgazdasági kamarák egyik legfontosabb munkáját éppen abban látom, hogy ínég anyagi áldozatok árán is a mezőgazdasági bizottságokat munkába kell állítani. Kétségtelen, hogy van egy olyan áramlat, illetőleg van egy olyan felfogás még a gazdatársadalom körében is, hogy a mezőgazdasági bizottságok szükségtelenek és fölöslegesek, minthogy ezek nem fejtenek ki munkásságot. T. Ház! A 'magam részéről ezt nem tudom így megfogalmazni, mert a 'mezőgazdasági bizottságok Igenis megfelelő és céltudatos vezetés [mellett életerosi szervei lehetnek a mezőgazdasági kamaráknak, illetőleg az érdekképviseleti rendszernek. A gyakorlati példa is azt mutatja, hogy azokban a községekben és azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági bizottságokkal törődnek, a mezőgazdasági bizottságok megfelelő és céltudatos munkát fejtenek ki, gyakran tartanak üléseket, azokon életképes és megfelelő javaslatokat terjesztenek elő és igenis megfelelő és helyes tényezői lesznek a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet együttesének. Hiszen maga az elmúlt választás is ezt igazolja, mert azokon a helyekén és azokban a községekben, ahol a mezőgazdasági bizottságok munkát fejtettek ki, igenis, megtörtént az, 5. ülése 1937 március 5-én, pénteken. 87 hogy a választásra jogosultaknak 70—75, sőt 80%-a is leszavazott, ez pedig feltétlenül azt mutatja, hogy az illető községben vagy néha az egész vármegyében a mezőgazdasági bizottságok munkájára súlyt helyeznek, annak munkáját szükségesnek és fontosnak tartják. Termés'zetesi&n azokon a helyeken, ahol a mezőgazdasági bizottság kellő felügyelet, irányítás és útbaigazítás hiányában nem tudott megfelelő munkát kifejteni, a mezőgazdasági bizottsági választások iránt a szükséges és kívánatos érdeklődés 'nem mutatkozott. Külön meg kell említenem azonban a vármegyei mezőgazdasági bizottságok munkásságát, mert ha szükséges iá községi mezőgazdasági bizottságok munkája, akkor

1 fokozott f

mértékben szükséges, (fontos és kívánatos a vármegyei mezőgazdasági bizottságoké. Az egyes kamarák foglalkoznak azzal a tervvel, — ami bizonyos helyeken már meg is valósult — hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottságok mellett fizetett előadókat alkalmazzanak. Ez^ helyes, kívánatos is, mert addig amíg a vármegyei mezőgazdasági bizottságok nem lesznek szerves összhangban a mezőgazdasági törvényes érdekképviseleti szervezettel, addig a mezőgazdasági kamarai szervezet igazán meggyökeresedni, igazán eredményes munkát kifejteni nem fog tudni. Azért említettem itt, hogy indokolt és szükséges lenne, hogy a mezőgazdasági bizottságok még anyagi áldozatok árán is mindent elkövessenek, hogy a mezőgazdasági bizottságokat tényleg munkába állítsák. Hiszen több helyen előfordult, hogy a vármegyei mezőgazdasági egyesületek vagy nem alakultak meg, vagy cisak papíron vannak, vagy pedig nem fejtenek kii kellő működést s ilyen helyeken a vármegyei mezőgazdasági bizottságoknak kellene átvenniök azt a szerepet és feladatkört, amelyet a gazdasági egyesületeknek kellene betölteniök. Itt a vármegyei mezőgazdasági bizottság ós a gazdasági egyesületek között fennálló (bizonyos személyi kérdéseket is meg lehetne 'oldani, ki lehetne kerülni a ma igen sok helyen meglévő súrlódási felületeket és e két intézmény, a szabadtársulás alapján alakult gazdasági egyesület és a törvény alapján kötelezően alakult mezőgazdasági bizottság között megfelelő céltudatos és szerves együttműködést lehetne biztosítani- Ezzel a kérdéssel tehát szükségesnek tartottam foglalkozni és még egyszer hangsúlyozni kívánom s a 'magam részéről állítom, gyakorlati tapasztalatok alapján hangoztatom, hogy céltudatos megfelelő (munkával a mezőgazdasági bizottságokat igenis munkába lelhet állítani. (X5py van! Ügy van! a jobboldalon.) Kell is munkába állítani, mert míg ez meg nem történik, addig a mezőgazdasági kamarák megfelelő eredményes munkásságot nem fognak tudni kifejteni. (Ügy van! ügy van! — Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! A törvényjavaslat további szakasza hatályon kívül helyezi az 1920:XVIII. törvényvikknek 30. §-át, 'amelynek értelmében a mezőgazdasági kaimarák hivatalból való rendes tagjainak választása hat évre szól és hat év után a tagság egyszerre szűnik meg. T. Ház! Rendezi a törvényjavaslat a különböző mezőgazdasági egyesületek és szövetkezetek tagküldési jogát is. A jelenleg érvényben lévő 1920:XVIII. te- a mezőgazdasági egyesületek tagküldési jogát nem korlátozza. Ez az alaptörvény ugyanis kimondja a 32. §-ban a következőket (olvassa): »Hivatalból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának a legalább 12*