Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-195
Az országgyűlés képviselőházának 195 lyeket szükségesnek látszik a cél érdekében hasznosítani, illetőleg törvény szerint biztosítani. Ha elismerjük, — mint ahogyan el kell ismernünk — hogy gazdasági életünk struktúrája megváltozott, akkor meg kell változtatni mindama intézmények és intézetek szervezetét is, amelyeket a gyakorlati élet szolgálatába állítottunk. Ez a körülmény már évekkel ezelőtt szükségessé tette a szóbanforgó törvény revízióját és köszönetünket kell kifejeznünk a kormányzatnak azért, hogy átlátta ennek szükségességét, a törvényjavaslatot elkészítette és a Házban benyújtotta. T. Ház! Az előbb említett általános szempontokon kívül a törvényjavaslat elsősorban azt a célt van hivatva szolgálni, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet működése hatékonyabbá váljék. A magam részéről feltétlenül vallom és hirdetem azt a felfogást, amely azt mondja, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet fogalma nem feltétlenül és kizárólagosan azonos a mezőgazdasági érdekeltek képviseletének fogalmával, mert a mezőgazdasági kamara nem csupán érdekképviselet, Ihanem közintézmény, törvényesen szervezett tényezője a hazai mezőgazdasági igazgatásnak, amelybe bele kell vinni az önkormányzati szellemet és elemet és amely pótolni hivatott megítélésem szerint az ezirányú középfokú hatóságok érezhető hiányát. T. Ház! Ha a mezőgazdasági kamara elsősorban és kizárólag a gazdaközönség érdekeit képviselné, nem felelne meg hivatásának. Neki nem az egyes gazdák, hanem az egész egyetemes mezőgazdaság érdekeit kell szem előtt tartania, ezek pedig az egyes gazdák, vagy gazdacsoportok érdekeivel nem mindig és nem feltétlenül azonosak. Ha a mezőgazdasági kamarák és a mezőgazdasági ikamarai intézmény a gazdaközönség körében gyakran változó áramlatokhoz igazodnék, éppen nem felelne meg hivatásának; neki nem az egyes gazdák, hanem az egyetemes mezőgazdaság érdekeit kell legelőször szem előtt tartania és működését semmiféle hangulatváltozások, politikai befolyások nem zavarhatják, azok ott nem érvényesülhetnek. Mint minden szervezetnek életképességét, a mezőgazdasági (kamarai szervezet életképességét is csak az biztosíthatja, ha a meglévő és fejlődő élettel lépést tart. tEzt a szempontot kívánja szolgálni a szóbanforgó törvényjavaslat ifi, amelynek végeredményiben 'két fő célkitűzése van. A mezőgazdaság egyeteméneik hathatósabb képviselete szempontjából akuriális beosztások némi módosításával lehetővé kívánja tenni azt, hogy az érdekképviseleti szervezet kereteibe és munkásságába a gazdatársadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak bele. E mellett teljesíteni szándékozik a törvényjavaslat a magyar gazdatiszti kar úgynevezett hármas kívánságának ama pontját, hogy kari érdekeinek védelméről, illetőleg képviseletéről tör vény alkotta szervezet útján történjék gondoskodás. Az említett főcélokon kívül és felül megdagad ja .a törvényjavaslat az alkalmat arra is, hogy minden kétséget kizárólag tisztázzon néhány, az 1920:XVIII. te. végrehajtása során felmerült aggályos kérdést és végrehajtsa azokat a módosításokat, amelyeket az 1920:XVIII. tc.-nél a tapasztalatok szükségessé és indokolttá tettek. T. Ház! A törvényjavaslat 1- §-a mindjárt egy olyan körülményt tisztáz, amely az alaptörvényben kétségre adott okot. A szóbanforgó KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1937 március 5-én, pénteken. 85 törvény szövegéből ugyanis nem tűnik ki az, hogy rendelkeznek-e választói jogosultsággal azok és olyanok, akik a választód névjegyzék összeírása alkalmával mezőgazdasági foglalkozásukat nem gyakorolták. Ez a rendelkezés elsősorban a földhaszonbérlőkre, a gazdatisztekre, a mezőgazdasági munkásokra és a cselédekre vonatkozik, akiknél gyakran előfordul mezőgazdasági foglalkozásuk gyakorlásának rövidebb vagy hosszabb ideig tartó átmeneti szünetelése. Igazságtalan és méltánytalan lenne ezeket a választójogi névjegyzékből kizárni, kizárólag csak azért, mert a választói névjegyzék összeírása alkalmával mezőgazdasági foglalkozásukat nem gyakorolták, illetőleg nem álltak földhaszonbérleti,, vagy munkavállalói jogviszonyban. Éppen ezért a törvényjavaslat módot ad arra, hogy ha földibérlők és gazdatisztek egy évnél, mezőgazdasági (munkások három hónapnál, gazdasági cselédek pedig egy hónapnál rövideibb ideig nem állanak mezőgazdasági földhaszonbérleti, vagy szolgálati jogviszonyban, továbbra is megtarthassák választói jogosultságukat. A továbbiak során tisztán a törvényjavaslat 1. §-a még egy körülményt, amely az 1920: XVIII. 'tcikkben ugyancsak kétségre adott okot, nevezetesen a 24. évet betöltött férfi segítő családtag szavazati jogát minden körülmények között biztosítja. Ebben az esetben a nagykorú segítő családtag a családfő birtokának megfelelő kúriába fog tartozni. T. Ház! A törvényjavaslatnak egyik legfőbb intézkedése az, amely megváltoztatja a jelenlegi kuriális beosztást. Az 1920:XVIII. tc.-nek megfelelő szakasza szerint jelenleg az első kúriába tartoznak a gazdasági cselédek, a munkások és mindazok, akik a többi kúriába nem voltak besorozhatok. A második csoportba tartoznak a 10 holdig terjedő birtokkal rendelkezők, a harmadikba a 10 1 —30 holdas, a negyedikbe a 30—100 holdas, aíZ ötödikbe pedig a 100 holdon felüli birtokosok, haszonbérlők vagy haszonélvezők. T. Ház! A törvényjavaslat ezt a kuriális beosztást olymódon változtatja meg, hogy az első kúriát kiterjeszti 3 hold birtoklásáig. A kamarai törvényjavaslat megalkotása óta lezajlott földreform ugyanis lényeges eltolódást okozott a mezőgazdasági mutnkásság körében is, amennyiben igen gyakran és sok esetben megtörtént, hogy ezek a földreform folyamán pár hold földhöz; jutottak. Az érvényben lévő alaptörvény rendelkezései szerint ezek a munkások nem tartoztak aa első kúriába, hanem a második kúriába kellett őket besorozni. A törvényjavaslat ezt helyesen megváltoztatja, hiszen ha valakinek 3 hold kiterjiedésű földbirtoka van. abból a földbirtokból sem magát, sem családját fenntartani nem képes, megélhetéséhez, állandó munkavállalásra van utalva és ezért továbbra is megtartja mezőgazdasági munkás jellegét. Éppen ezért indokolt volt a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely az első kúriát 3 kat. hold birtoklásáig kiterjeszti. A második kúriába fognak tartozni a 3—10 kat holddal rendelkezők, a harmadikba a 10—30 holdas, a negyedikbe a 30—100 holdas, az ötödikbe a 100—500 holdas és a hatodikba az 500i holdon felüli birtokosok, haszonbérlők vagy haszonélvezők. Amint látjuk tehát, a törvényjavaslat a régi legutolsó kúriát, az; ötödik kúriát, kettéosztja és így külön kúriában lesznek az 500 holdon aluli birtokosok és külön kúriában az 500 holdon felüli birtokosok. 12
