Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
608 Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1937. május 5-én, szerdán. alább olyan javaslatot terjesszen a Ház elé, amely a gyógyszerészalkalmazottak szociális helyzetét és szolgálati viszonyait megfelelő módon szabályozná. Ha bármiféle akadálya lenne annak, hogy a Ház az egész gyógyszerészet kérdésével foglalkozzék, a belügyminiszter úrnak módjában áll, tekintve, hogy úgyis több törvényjavaslattal kívánja rendezni a kormány a közegészségügy (kérdését, esetleg a törvénytervezetnek ezt a részét külön törvényjavaslat alakjában a Ház elé terjeszteni és ez, úgy hiszem, minden nagyobb vita nélkül keresztül is menne, már csak amiatt is, ment. a munkaadók és alkalmazottak közös megegyezésével jött létre ez a tervezet, senkire olyan anyagi áldozatot, amit az illető nem hajlandó vállalni, nem hárítana, (Tauffer Gábor: De hárít!) különösen pedig nem az államra. Ennek a megoldásnak a lényege az lenne, hogy lenne egy fizetéskiegészítő pénztár, amelybe a gyógyszerészek (Gergelyffy András: Benne van a tervezetben!) minden felszolgált gyógyszer után 8 fillért beszolgáltatnának és bizonyos összeget beszolgáltatnának a gyógyszerészalkalmazottak is és a fizetéskiegészítő pénztár ebből az alapból adna a gyógyszerészalkalmazottaknak korpótlékot, családi pótlékot,, tehát a gyógyszerészaikalmamazottaJk szociális helyzetét megjavítaná oly módon, hogy akik már hosszabb idő óta vannak ezen a pályán, legalább abba a helyzetbe kerülnének, hogy családot tudnának alapítani. Ugyanez a törvénytervezet foglalkozik még a szolgálati viszonyok rendezésének, a munkaidőnek, a legkisebb fizetésnek, cl 32£l~ badságidőnek és a szolgálati viszony megszüntetésének kérdésével is. Jóllehet ez a törvénytervezet tulajdonképpen csak kerettörvény, mert a legfontosabb kérdések rendezését rendeleti térre utalja, de ha ez a törvényjavaslat a Ház elé kerülné ós törvényerőre emelkednék, mégis bizonyos szociális megnyugvást idézne elő, már csak azáltal is, mert a rendeleti úton szabályozandó részletkérdések rendezését már belátható időn belül várhatnák azok, akiket ezeknek a kérdéseknek rendezése érint. T. Képviselőház! Xígy hiszem, hogy ha fontos kérdésekkel van is ez a Ház elfoglalva vagy talán fontosabb kérdések tárgyalásával, így most a költségvetés tárgyalásával, tekintve azt, hogy az általam szóvátett kérdésben a munkaadóik és alkalmazottak már közös megegyezésre jutottak és hogy a javaslatnak ez a része kodifikálva is van, (Tauffer Gábor: Ebben nem egyeztünk meg!) ez külön javaslat formájában is a Ház elé terjeszthető. Ha tehát a gyógyszerészet egész kérdésének törvényhozási rendezése valami okból talán nem is lenne időszerű, akkor is szükségesnek látnám azt, hogy legalább az alkalmazottak viszonyait szabályozó javaslatot terjesszen a belügyminiszter úr a képviselőház elé s ezzel ezt a talán kisebb társadalmi réteget érintő, de mégis fontos szociális kérdést valahogy nyugvópontra juttassuk. (Tauffer Gábor: Ebbe nem egyezünk bele!) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. Széli József belügyminiszter: T. Képviselőház! Tudomásom van arról, hogy a gyógyszerószalkalmazottak egy része nehéz anyagi körülmények között van és hogy ezeknek az alkalmazottaknak szolgálati viszonyai sincsenek kellőképpen rendezve. A kormány feladatának tekinti, hogy ezeket a kérdéseket beható tárgyalás alapján megoldáshoz juttassa a létező lehetőségek szerint, sőt készséggel jelentem ki azt is, hogy a kérdést nem tartom jelentőségnélkülinek. Ami a gyógyszerészeire vonatkozó törvényjavaslatot illeti, ezzel a kormány máris foglalkozott, véglegesen azonban állást nem foglalhat a kérdésben, mert még több olyan kérdés van, amely bővebb tárgyalást igényel. Egyebet erről a kérdésiről ezidőszerint még nem mondhatok. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti, Mojzes János: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr válaszának egy részét mindenesetre tudomásul veszem; (Rajniss Ferenc: Olyan rövid, hogy az egészet tudomásul vehetné!) azt, hogy a kormány foglalkozik ennek a kérdésnek rendezésével. Elleniben nem nyugtat meg válaszának az a része, amely szerint nem jelölte még, hogy tulajdonképpen mikor kerülhet a Ház elé az általam szóvátett kérdések rendezése. • Tehát a belügyminiszter úr válaszát ilyen értelemben és részben veszem tudomásul. (Derültség a jobboldalon. — Gergelyffy András: Hogy szavazzunk akkori - Zaj.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a miniszter úrnak a miniszterelnök úr nevében az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Folytonos zaj a jobboldalon.) Kérem a t. képviselő urakat, hogy az elnöki enunciáció közben csendben méltóztassanak maradni. Üjból felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni. (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Buehinger Manó képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláeió az összkormányhoz. Van-e tudomása a kormánynak arról, hagy egy Budapesten élő idegen állampolgár legutóbb egyik politikai nyilatkozatában a magyar kormány politikai működését tette kritika tárgyává olyan formában, hogy ez a magyar belügyekbe való durva és tapintatlan beavatkozást jelent? Hajlandó-e a kormány ez ellen intézkedni, illetve ezt a sértést megfelelő formában viszszautasítaei'k Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Buehinger Manó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk? a bal- és a szélsőbaloldalon.) Néhány perccel ezelőtt a miniszterelnök úr egy interpellációra adott válaszában azt mondotta: »nem kívánatos, nogy más államok dolgaiba beavatkozzanak ; « Az ilyen beavatkozásnak tipikus ©sete indít engem arra, hogy ezt az interpellációmat elmondjam. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Egy hang a jobboldalon: Nem halljuk. — Horváth Zoltán: Legyenek csendben!) Egy hétfői lap szerint ugyanis egy Carl.os Arcos nevű úr, aki állítólag még mindig spanyol ügyvivő Budapesten, egy ünnepélyen azt mondotta többek között: »Fájó szívvel látom, hogy a nemes és lovagias magyar nemzet törvényesnek ismer el egy olyan kormányt, amely gonosztevőkből áll.« Mélyen t. Ház! Ez a kijelentése a mostani spanyol kormányra vonatkozott, A kérctés
