Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-208
Az országgyűlés kérviselöházának 208. ülése 1937. május 5-én, szerdán. 581 — az úgynevezett zsidókérdésről is, (Halljuk! Haltjuk! joőbfelől.) minden szeméremérzet nélkül, — lezt félreteszem — mert egyenjogú képviselőnek érzem magamat e képviselőházban (dr. lesteties Domonkos: Ugy is van!) és ennek alapján ugyanolyan joggal szólóik ehhez ia kérdéshez, mint bárki a képviselőház tagjai közül. (Rajniss Ferenc: Nagyon helyes!) Nem a magyar zsidóság nevében beszélek, mert annak nevében senkinek joga nincs szólni politikailag, nincs olyan fórum, amely politikailag az egész zsidóság nevében jogosult volna megnyilatkozni. Kizárólag a magam nevében beszélek. (Jurcsek Béla: A Gyosz.-ban van ez a fórum!) A Gyosz. pedig az Önök pártjához tartozik és nagyrészben kikeresztelkedett zsidókhói áll. (Gr. Festetics Domonkos: Nincs az a fórum amelynél ne lennének ott!) Rátérek erre a kérdésre is. A zsidóság nem fogható fel egységként, egyetlen egy ország testében, így Magyarország testében sem. Politikáid 'gazdasági, társadalmi különibségek és rétegeződések vannak ía különhöző zsidóvallású magyar állaimpolerárok közt. Politikai, gazdasági és társadalmi különbségek, amelyek nagy hiányokat, nagy mélységeket és szakadékokat állítanak ezek közé az egyes rétegek közé, mert egészen természetes, hogy nem fogható egy elbírálás alá a nagy vállalati vezérigazgató és a nincstelen kiskereskedő, kisiparos vagy a B.-listára helyezett tisztviselő. Ezen 1 az alapon tehát, ahogy nem lehet egy elbírálás alá helyezni és egy egységben vonni a magyar katolikussá erőt, a magyar reformátusságot vagy evangélikusságot. (Rajniss Ferenc: Hogyne lehetne!) usyauígy nem vonható gazdaságilag és politikailag 1 egy egység alá a maeryar zsidóság sem. (Rainiss Ferenc: Mint vallás!) Mí'nt yallás p,gv le^vség. de sem politikai, sem gazdasági pp*vsp<rként ep^etlenpíry felekezet sem fogható fel. (Rajniss Ferenc: De ifren! Mindeervik!) '< Zsidó wzoládR-ritást szoktam WqJ1n™i. ; ami antiszemita kitalálás és npm léWik. Talán -nekom jogom van nvfc mondani. ho<rv nem létezik, mert tudom, hog^ 1905-ben a* 7 úgvneve^eit híres Hiproninw-választáson é^esanám érdekében a. kis zsidók a tem'nlom ókban imádkoztak RP a karmelH-ák miséztek két ná«v»n és iVét éíjelen keresőül- up'van akkor amikor a 1 ?, akkori np«ti ízraelífn, hitközsé 0, ^r^T* hivatalos anoarátusá.val vrde «7,emben korteskedett, nervauakl^or, amikor vele szemheri m úervn pvezet+ ™*<r™ PS gazda P" zsidók rakták ÖSSZP a^ e^enp fölénő VorpslíPdelpmügyi minísz*" 0-!" «r oá/r^ka^^á-íát a Terézvárosban. flTnwss^ 1 ? BéW \ hitközség mindig 1 ko^máuvnávti h Ezt a Wpnsé9rp+ a magam szempl^ó.bpn örököltem, részben 1931-ben. •yóci'/Kpri IQ^-bP' 1 "*. A zsidó vállal'at 1 vrtjiArigazaitok és .*> z«ídó B-list«s tisztviselők közt nírvauolyau gazdasági *s oolítikai pllent.pt ^an. m'-nf q íródni k^tolí. Vn,s latifnndinmtnliaidonos.ní'í &s a. római katoÜVnq ViVbiknejmnnká-si VIRP*^ a nrotes+áns ^artVt*o7,éT PS a n^otec+áns nauva.munk.as Vö-rött. Va-nuaV »ze'<?énv és crawdao' iiíi.'fva 1,r iV- VnlöuImző fp.letp'yptpV'hoz tartozik: az plőhbípk «toVan.'V's utóbbimV T^pve* 0 " 1 . ^ szprenpaprp azonban rmV nem 'íplenti a kéi^és mft»nldá«4t PUopiális íntévkedéokvp. a. ki<4euíbp^ wM*!***^ van szükség — é« íp-aza van a túloldalról fel<37Óla1t + Vénví<ap.lőtá'-* , saimnak. aki]' pwől a lr PT dp«'ről bpszeltek, boerv ez nem ielen* antiszemitizmust, meH e« a h.*mra«ti de*nokrá/?W programmja — <5e mindenkivel szemben es mindenkiért, akár a Hangyáról Van szó, akár zsidó vallású vezetés alatt álló intézményről, amint azt helyesen jegyezte meg a vita során Shvoy Kálmán t. képviselőtársam. (Gr. Feste* tics Sándor: Shvoy nagy protekciónak örvend, úgy látómba t. képviselő urak körében!) Ezek után legyen szabad feltenni a kérdést, van-e. vagy nincs zsidókérdés. (Rajniss Ferenc: Van!) Ahol jogegyenlőség van, ott nincs, ahol parancsuralom van, ott van. Nálunk az élő és irott törvények alapján nincs, de a szélsőjobb látható és láthatatlan frontjának agitáció;] a alapján' van. (Gr. Festetics Sándor: Mi láthatatlan ¥ront? Hol van ez a láthatatlan front?) Ez egy visszatérő gramofónlemez, csak a hangszerelés más 1919-ben és más 1937-ben. A technika haladása itt is észlelhető, de az alapmelódia higyanaz. Az első szám az a kérdés: faj-e, vagy felekezet? A zenekarban ma is ugyanazok ülnek: nem a magyar nép, '•— sohasem az — hanem a bevándorlottak, — hogy klasszikusból idézzek, Jurcsek t. képviselőtársam ' szavait idézem — az úgynevezett Vendégjogot élvezők, szláv és sváb származásúak és nem is egyszer a kikeresítelkedett zsidók, (Gr. Festetics Domonkos: Azok a legrosszabbak!) vagy azok leszármazottjai, az úgynevezett alibiantiszemiták, akiknél néha csak a nagymama árjasága körül *van némi kellemetlenség és bai. Faj vagy felekezet? Az emancipáció és a recepciós törvény eldönti ezt a kérdést De eldöntötte a magyar királyi Kúria^ ítélete is. Ezeknek alapján felekezet. A törvények alapján nem is kellene tovább beszélnem, ha a törvénv érvényesülne, ha minden esetben megindulna az eljárás az izgatással szemben, ha szigorúan lesújtana az igazságszolgáltatás. (Rajniss Ferenc: Felnégyelni mindenkit!) De ugyanakkor beszédek hangzanak el következmények nélkül, plakátok, röplapok jelennek meg, hol büntetlenül, hol minimális tessék-lássék büntetéssel (Rajniss Ferenc: 40 évi börtönt nekik!) és az újságok légiója van ezzel tele ugvanakkor, amikor ez újságok egy része a kormány lapjaiként ismeretes és anyagi erőforrása politikailag a kormány kegyén és így az adózók fillérein, tehát zsidóvallású magyar polgárok fillérein is és zsidóvallásúak vezetése alatt álló vállalatok nem lebecsülendő közgazdasági juttatásain alapszik. Ezeknek az agitáció ja szerint a zsidóság nem felekezet, hanem faj. (Rajniss Ferenc: A zsidó vállalatok honnan szerzik a nénzt, ha nem a magyar néptől?) Ezzel szemben előttem szólott t. képviselőtársammal^ én azt mondom, hogy ennek kikiáltására és ennek agitációiára nem tudok más ellenérvet mondani, mint a Szentírás szavait: Bocsáss meg nekik uram. mert nem tudják, mit cselekszenek. (Egy hang a jobboldalon: Dehogynem tudják!) Faj vaey nemzetiségi Tebát a cseh és román megszállás alatt élő zsidókat tekintsük fajnak, tekintsük nemzetiségnek? Ezek a magyarság harcosai és végvárai ott a végeken és ezek nélkül az ottani magyarság fyeneüil. Űj nemzetiségeket kreálni a zsidó felekezetből a magyarellenes propaganda szolgálatát jelenti. De azt szokták mondani, hogy van hazafias és van hazafiatlau zsidóság. Ki dönti el, hogy ki hazafias és ki nem hazafias? A parlament minden pártba, mée- a nemzetközi szociáldemokrata párt is többízben kinyilatkoz : tattá, hoerv hazafias alapon áll. nemzeti alapra helyezkedik. A sok zsidó hősi halott 82*