Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-194

Az országgyűlés képviselőházának 19U. tenii és folytatni, amelyek az adóval 'megterhelt kiisipairasságnaík ós a kereskedelemnek jogtalan konkurreneiát csinálnak. Hozzám is jötteik az utóbbi időiben hentesek és mészárosok panaszkodni, hogy mennyivel nagyobb illetéket kénytelenek ők fizetni egy disznó vagy egy marha után, mint a községi élelímiszerüzem. Ezt helytelennek tartom, mert hogyan lehetséges íaz, hogy a kisembert erősebben sújtsák illetékekkel. Mindenütt megragadom az alkalmat, hogy ez ellen tiltakozzam, s az adóval egyébként is erősen sújtott kisiparosság és kiskereskedelem érdekében magiam is kérem a változtatást. (Éber Antal: Nem kell megszavaiani a 'községi élekniszerüzemet! — Bródy Ernő: 270 hentes adta vissza az iparigazolványt!) Az előadó úr azzal kezdte beszédét, hogy az 1934 : XII. te: elrendelte, hogy a szanálást legkésőbb két év alatt végre kell hajtani. Mi ismerjük ezt az ügyet legjobban, akik tagjai voltunk a 17-es bizottságnak. Azt hittük, hogy ennek a 17-es bizottságnak olyan hatáskört fog -majd a

: törvény adni, hoigy tényleg beleszólhasson a szanálási intézkedésekbe.. Előttem szólott Petrováez Gyula már (kifejtette, hogy kétszer hívták össze a 17-es (bizottságot, s második érdemleges ülését a második év utolsó napjaiban tartotta, amikor már semmit sem lehetett elintézni, s olyan javaslatokkal jöttek, amelyeket az autonómia nem fogadhat el. Ennek legfényesebb bizonyítéka az volt, hogy nemcsak a (kereszténypárt és a baloldali pártok, hanem, n kormány városházi pártja is kénytelen volt megéljenezni ezeket a javaslatokat és azokat nem fogadta el. Szerettem volna, ha ezt a jelentést itt olyan képviselőtársán! adta volna elő, aki a fővárosi ügyekben személyesen is be van kapcsolva, aki (közvetlenül ismeri a fővárosi ügyeket. Az előiadó úr lehet közgazdaságilag elsőrendű ember, de magát a fővárosnak belső struktúráját, berendezését, mégis csak jobban ismeri egy Zsitvay, egy Úsetty, egy Terbócz, egy Bessenyey. Hiszen egész sora van képviselőtársainknak, akli :aktíve benne van a főváros ügyvitelében ós nagyon csodálom, hogy nem ezek közül került ki az előadó. Ezt csak annak tulajdonítom, hogy a felsorolt urak egyike sem tud egyetérteni ezekkel a szanálási i ntézkedések'kel. T. Ház! Az egész szanálás azokból a téves adatokból indult kii, amelyekre már Petrováez t. képviselőtársam is célzott. A (belügyminiszter ÚT a Házban 30 (millió deficitről beszélt. Kérdezem, hogy felelős állásiban lévő egyén, akinek minden alkalma és módja megvan arra, hogy ellenőrizze azokat az adatokat, amelyek hozzá befutnak, hogyan beszélhetett 30 millió deficitről, amikor ez a 30 millió pengő egykét héten belül leapadt 5'5 millió pengőre. Egy belügyminisztertől, sokkal több realitást^ vár az ember, különösen amikor a fővárosról van szó. (Éber Antal: Elég reális ember volt! Keresztes-Fischer! Nem is mondott soha a Házban 30 milliót!) A jelentés szerint a szanálás célja a költségvetés egyensúlyba hozatala volt. Ötmillió pengő volt a deficit akkor, amikor a szanálási törvényt hoztuk és Ötmillió pengő a deficit most, amikor a kormány (két és fél év múlva a jelentést beterjesztette. Azt mondja a jelentés, hogy a teherviselő közönség érdekében a székesfőváros üzemeiben fokozott takarékosság legyen. Ez helyes és naKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1937 március U-én, csütörtökön. 49 gyón jó, de kérdem: enyhítettek-e a székesfőváros közönségének terhein a szanálás ideje alatt? Ellenkezőleg, még súlyosbították a terheket. Kérdem; Könnyítettek-e a székesfőváros üzemvitelén'? Erre később még^ leszek bátor kitérni. Éppen az ellenkezője történt. A tisztviselők nagy része két esztendeig le volt kötve az adatgyűjtésekkel. Minden hónapban más és más rendelkezést adtak ki. Üzemeink nem tudtak dolgozni és a főtisztviselőktől lefelé majdnem mindenki állandóan adatgyűjtést végzett. Az autonómia két esztendeig meg volt bénítva, közgyűlés alig volt. De ha volt is közgyűlés, nem volt szabad egyetlenegy olyan kérdést tárgyalnia, amely a szanálással kapcsolatos, mert ha ezt tette, abban a pillanatban a főpolgármesternek vétó joga volt. Kérdem, igen t. Ház: volt-e akkor értelme ennek a szanálásnak? Két évig mindent a főpolgármester intézett, de két évig úgyszólván nem is történt semmi, mert a második év tizenegyedik hónapja után terjesztette be a főpolgármester szanálási javaslatait. Mint mondottam, két szenvedő alanya van a szanálásnak. Az egyik részük a székesfővárosnak és üzemeinek alkalmazottai, takarítónők, dajkák, kalauzok, kocsivezetők, vagyis azok a kisemberek, akiknek a fizetése eddig is a létminimum alatt mozgott, A főváros autonómiájának minden egyes tagja és pártja megdöbbent, amikor látta, hogy a szanálást azzal kezdik, hogy a szerencsétlen családfenntartó takarítónőknek a kis fizetését csökkentik. Résztvettem a keresztényszocialista munkásnők gyűlésein. Szerettem volna, ha a belügyminiszter úr hallotta volna azokat a kétségbeesett, de jogos kifakadásokat. amelyek ott a dajkák és takarítónők részéről elhangzottak, akik hosszú évtizedek óta állottak a főváros alkalmazásában. Ezeknek a kis egyedeknek a fizetését most egyszerre minden indok nélkül, csökkentették, csak azért, mert szanálás van. Azt mondja a jelentés, hogy a vezérigazgatók és igazgatók illetményét csökkentették. Kérdem: állt-e útjában az autonómia valaha is annak, ha ilyen javaslattal jöttek? Ellenkezőleg, amikor megtudtuk, hogy egyes uraknak a fizetése túlmagas, akkor maga az autonómia iparkodott azt lefaragni. Amikor megtudtuk, hogy vannak olyanok, akik több odalról élveznek fizetést, abban a pillanatban az autonómia valami 700 esetben lehetetlenné tette azt. hogy az illetők több oldalrój kapjanak fizetést, mert magának az autonómiának is kötelessége ezeket a szociális szempontokat figyel embevenni. Talán egyetlen egy helyes dolog van a szanál piSiP'ál: a státnisrend^zésTielk bizonyos főikig való elintézése. De amint Petrováez Gyula barátom, mondotta, most is nagyon sok ember Van a fővárosnál ideiglenesl minőségben alkalmazásban. Még mindig vannak gyakoirnokojk. hetijegyzékesek és havijegyzékcsek. Nem, áll tehát az. ami a jelentésben van, hogy megszűnt az ideiglenes jelleg! Dehogv szűnt mieg! Es a tanítók kültelki pótléka? Nézzék osak meg, hogy hol vannak azok az iskolák! Milyen ' nehezen lehet azokat megközelíteni. A szanálási bizottság úgy járt el. hogy ha megállapította, hogy a legutolsó villamos megállótól 25—30 perc alatt gyalog elérheti az illető az iskolát. akkor megszüntette a kültelki pótlékot. Ezek antiszociális intézkedések és lehetetlennek tartjuk, hogy ezekikel egvetértisün'k. A jelentés legtöbbet foiglalkozik a Bszkrt. ügyével. Azt mondja, hogy az adókon és tmellékiÉetményeken kívül kétmilliós megtakairí7