Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-207
Az országgyűlés képviselőházának %07, dig volt, megnyílnak a (hitelforrások és lesz rendes gazdasági élet. Sokan 'kifogásolták itt, hogy a nagyobb birtokok >a telepítésre neon adtak Le semmit. Igaz, hogy még nem adtak le nagyobb menynyiségeket, de én úgy látom, hogy éppen ezeknek a nagyobb eladósodott birtokoknak nagy adóterhei és még hátralékban lévő adósságai fogják meghozni ezeknek a birtokoknak természetes elosztását, mert több mint valószínű, hogy ezek sohasem tudják anár megfizetni tartozásukat és magától értetődően a birtokból kell, hogy leadjanak. Ez a telepítési törvény megvalósításának természetes^ folyamata lesz, aimely mindenkinek sérelme nélkül fog megtörténni. Ezt nagyon helyesnek és fontosnak tartom és (nagyon kívánatos, hogy senkinek egyéni tulajdonához ne nyúljunk, hanem a maguktól adódó változásokat t használjuk fel a telepítési törvény megvalósítása érdekében. Foglalkozni kívánnék még a polgári iskolák felállításával. Amennyire helyesnek ismerem el és szükségesnek tartom, hogy a legkisebb exisztenciák olyan gyermekeit, akikben őstehetség van és tanulás által előrehaladni képesek, minél magasabb iskolák elvégzésére ösztönözzük, hogy a köz, a nemzet hasznát szolgálják, annyira nem tudom elismerni annak helyességét, hogy minden vasúti bakter minden altiszt, minden hivatalszolga, minden kisember, talán azért is, mert — a városban a gimnáziumon kívül — nincsen más iskola, gimnáziumba adja gyermekét, (Rupert Rezső: Petőfi egy hentesnek a fia volt! — Zaj.) akik addig evickélnek, míg valahogyan elvégzik a nyolc gimnáziumot s akkor már csak intellektuelek akarnak lenni és csak szellemi munkát akarnak végezni az irodákban. Ha nem volna anynyi gimnázium, illetőleg a meglevő gimnáziumok számát restringálnánk, s (felállítanának a helyükbe olyan polgári iskolákat, amelyekben a falusi kisemberek gyermekeit az életre, az iparra, kereskedelemre és gazdálkodásra neveinők, akkor azok négy osztály elvégzése után, olyan általános tudással kerülnének onnan ki, amelyek birtokában hasznavehető polgárai lennének az államnak és nem törekednének felfelé, gimnáziumi és jogi tanulmáyokra. Éppen ezért ezeknek a polgári iskoláknak minél nagyobb számban való felállítására és a gimnáziumoknak restringálására hívom fel a mélyen t. kormány figyelmét. T. Ház! A Budapesten ma megtartott nagy katonai ünnepséggel és parádéval kapcsolatban örömmel teli szívvel kell megállapítanom, hogy hadseregünk — ez a korlátolt számra öszszeszorított és Összezsugorított kis hadsereg — olyan képét mutatta meg ma a nemzetnek, amelynek láttára mindenkinek a szíve csak duzzadhat s mindenkinek az arca csak mosolyoghat örömében, mert ez a maroknyi hadsereg minden tekintetben kifogástalan Öltözettel, magatartással, fegyelemmel úgy vonult fel, hogy az ország továbbra is biztosan építhet reá és bízhatik abban, hogy elég erős lesz a haza megvédésére. (Ügy van! f Ügy van! jobbfelől.) Mély tiszteletemet és hálámat fejezem ki a honvédelemügyi miniszter úrnak azért, hogy azokból a kis összegekből, amelyeket erre a célra fordítottak, mégis ilyen nagy teljesítményt produkáltak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) A kormány iránti bizalomból, ismervén a kormánynak azt az elgondolását, hogy szociális irányban igyekszik a nemzet szolgálatára KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1937 május 4-én, kedden. 537 állni, a költségvetést elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokát számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki: az 1937/38. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalását. ' Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. vitéz Kő József képviselő úr félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása címén kért szót. vitéz Kő József képviselő urat illeti a szó. vitéz Kő József: Igen t. Képviselőház! Baross Endre képviselőtársam beszéde folyamán egyik félreértett kijelentésével kapcsolatban közbeszólások hangzottak el. Ezek során magam is tettem egy közbeszólást, amelyre vonatkozóan egyrészt megállapítom, hogy az nem úgy hangzott el, ahogyan a gyorsírói feljegyzésben szerepel, másrészt kijelentem, hogy azzal a Háznak valamely pártját vagy tagját megsérteni nem is volt szándékomban. (Helyeslés.) Elnök: Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés •nincs, ezért kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): Béldi Béla — a pénzügyminiszterhez — a biztosításügy fejlődését gátló akadályok elhárítása tárgyában; Lázár Imre — a pénzügyminiszterhez — a védettség visszaállítása ügyében; , Mózes Sándor — a pénzügyminiszterhez — a hadikölcsönök valorizációja tárgyában; Fábián Béla — a pénzügyminiszterhez — a Wekerle-telepi állami lakótelepen mutatkozó visszásságok tárgyában; Payr Hugó — a pénzügyminiszterhez — a biztosító intézetek díjtartalékának szigorúbb ellenőrzése tárgyában; Takács Ferenc — a belügyminiszterhez — Tary Emil szentesi rendőri kihágási bíró elfogult tárgyalásvezetési módszere tárgyában; Soltész János — a pénzügyminiszterhez — a pénzügyminisztériumnak az 1908 : XXVIII. te. és a pénzügyminiszter 18.400/1928 ; számú rendeletével ellentétes gyakorlata tárgyában; Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — a gazdaadósságok végleges rendezéséhez szükséges intézkedések tárgyában; Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — hogyan jutott egymillió pengő nemzeti ajándékhoz a jégbiztosító kartel; Gallasz Rudolf — a belügyminiszterhez — a községi költségvetések felülvizsgálására kiküldött miniszterközi bizottság Győr—Mosón— Pozsony k. e. e. vármegyében való működésének ügyében; Festetics Sándor gróf — a kormányhoz — a német nemzeti szocializmus ellen irányuló rendszeres és indokolatlan izgatások tárgyában; Mojzes János — a belügyminiszterhez — a gyógyszerész-alkalmazottak szolgálati . viszonyainak és szociális helyzetének rendezése tárgyában; 76
