Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-206
Az országgyűlés képviselőházának 2 C rai érdekképviseleti javaslatról ós az idén tavasszal tárgyalt Országos Mezőgazdasági Kamarai törvényjavaslatról s a gazdatiszti törvényjavaslatról is. Ezekben a törvényjavaslatokban az érdekképviseleti tagok minél szélesebb rétegének beleszólása biztosítva van, az érdekképviseleti ügyvitelbe. Akkor, amikor megállapítja a helyi adottságokat a vidéken, úgy az ügyvédi kamarai, mint a mezőgazdasági és járási bizottságokat a falvakra és a járásokra, úgy érzem, könynyűvé, lehetővé és törvényben biztosítottá teszi az érdekképviseleti tagok minél szélesebb rétegének az ügyvitelbe és az ügyekbe való beleszólást. (Éber Antal: Hiányzik a vezetők bátorsága!) Nem egyedülálló jelenség a költségvetés előirányzott adata, hanem van a törvényjavaslatokban is népi politikai elem. Azt meg lehet állapítani, hogy a keresztény és nemzeti politika vonala halad népies úton. (Ébeí Antal: A vezetők bátorsága hiányzik az érdekképviseletekből. — Malasits Géza: Próbáljon csak egy munkás bátor lenni, az egész ^megyében nem kap munkát.) Rá akarok térni azokra az intézkedésekre is — éppen Takács t. képviselőtársam beszéde nyomán, — amely intézkedésieket az én nézetem szerint helyesen vették át a nyugati és keleti eszmeáramlatból és helyesen illesztették bele a magyar föld és a magyar műhely környezetébe. A múlt évszázadban a mi országunk inkább a közjogi kérdésekkel foglalkozott s a gazdasági kérdések másodsorban maradtak. A háború mutatta meg, hogy az emberi munka ápolására, gondozására és fenntartására is az emberi munkaerő fenntartására milyen, nagy . szükség van és milyen hasznos ez nemzeti szempontból is. Éppen olyan hasznos, mint amilyen káros ennek az emberi munkaerőnek elsorvasztása vagy apasztása. A gépekről már régen megállapították a tudósok, mérnökök, szakértők, statisztikusok, hogy mi az a minimális üzemanyag-követelmény a gép számára, amellyel a gép még működésbe hozható. A háborúnak kellett jönnie, hogy nagyjából rájöjjön a világ, hogy az emberi munkának, ennek az élő motornak fenntartására is bizonyos minimális munkabérre szüksége van. (Malasits Géza: Nagyon rossz a fűtőanyag.) örömmel állapítom még, hogy az iparügyi minisztérium költségvetési előirányzatának indokolásában szerepel az a megjegyzés, hogy a munkás életszínvonalának emelése nemzeti életünk egyik fontos tényezője. (Malasits Géza: Tessék megkérdezni a textilmunkásokat, mit mondanak a bizottságok megállapításaira.) Ez azt mutatja, hogy nem rendészeti eszközökkel kíván a kormány ezekhez a kérdésiekhez nvulni, hanem (szociális gondoskodás útján. (Malasits Géza: Az elefánthoz illő munkáért cineqre-kosztot adnak.) Es ha a költségvetés indokolása az iparügyre vonatkozólag megállapítja, hogy a munkaidő rendezése tekintetében a munkásság 50 százaléka van még hátra, a bérrendezés tekintetében pedig a munkásság 35 százaléka, ebből az adatból látszik, hogy itt hatalmas szociális munka folyik és itt nincs szükség a híressé vált német nemzeti munkahivatalokra, mert nálunk ezeket a kérdéseket az ezeréves alkotmány hagyományaihoz képest az iparügyi minisztérium is tökéletesen meg tudja oldani. (Malasits Géza: A tökéletességtől messze vagyunk!) Most latszik tehát, hogy egyezik a kormány gyakorlati politikája azzal a Szegeden is hirdetett elvvel. ><?. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. 481 hogy nincs szükség idegen intézményekre, mert az új intézményeket bele tudjuk illeszteni a magyar alkotmány keretébe, ha ezek hasznosak és célszerűek. (Zaj. — Dinnyés Lajos: Uj szelek fújdogálnak. — Malasits Géza: Gyöngék ezek a szelek!) T. Ház! A költségvetési előirányzata mellett a kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot is az egyes közmunkák költségeinek fedezéséről. (Malasits Géza: Jönnek a láthatatlan beruházások!) Ebben 40 millió pengőt kér beruházásra a költségvetési összegen felül és 6 millió hiteltúllépést. Azt hiszem, örömmel kell megállapítani azt a tényt, hogy ez az első eset, mikor nem a külföldi hitelezők pénzéhez kell fordulnia a kormánynak. (Éber Antal: Ez igaz!) hanem saját pénztárkészletót kívánja igénybevenni. Tudom, hogy felelősséggel jár minden teher megszavazása, mégis, miután azt látom, hogy a háborúban^amputált ország életműködése a magárautaltság ellenére is emelkedőben van, >s miután azt látom, hogy képesek vagyunk 40 millió készpénzt pénztárunkból előteremteni (Éber Antal:" Amire büszke lehet a pénzügyminiszter úr), a magam részéről ebből a szempontból is örömmel szavazom meg ezt a beruházási törvényjavaslatot: A sokat szenvedett magyar iparosság és magyar földmunkásság munkához való juttatásáról van szó ebben a törvényjavaslatban. Sokszor van szó arról, hogy a klimatikus viszonyok hazánkat Európa kertjévé alkották. Azt hiszem, abban is egyetért az egész Ház, hogy erre való tekintettel a magyar mezőgazdaság minőségi termelésének emeléséért kell mindannyiunknak dolgoznunk és ebből a szempontból örömmel kell látnunk azokat a befektetéseket, amelyeket ez az előirányzat magában foglal: az Alföld fásítására egymilliót, az alföldi gazdasági kultúrát előmozdító népházakra 80.000 pengőt. Örömmel kell megállapítanom a kertmunkásokat képző iskolák újonnan való felállítását s a téli gazdasági tanfolyamok szaporítását is. E mellett látnunk kell a külön beruházási törvényjavaslatnak azt az intézkedését is, amely ötmillió pengőt kíván fordítani az alföldi öntözési munkálatokra. Az, aki figyelemmel kíséri az alföldi ármentesítési társulatok munkáját, megállapíthatta, hogy az utóbbi időkben jelentéseikben, választmányi gyűléseiken és közgyűléseiken mindjobban és tökéletesebben veszik fel alapszabályaikba azt a programmot, hogy az^ öntözési kérdésekkel is foglalkozzanak. Miután pedig ez társadalmi, egyesületi akció, örülnünk kelL hogy a kormányzat helyesen tartotta kezét a nemzet ütőerén, amikor ezt a kérdést fekarolta, mert kormány programjának sikerültét jelenti az, hogy támogatására^ siessenek felhívás nélkül is egyesületek, ármenesítő társulatok és gazdaegyesületek. Éppen ebből látszik, hogy a magyar gazdatársadalom megértette és megérezte ezen agrárintézkedések helyes voltát. Ezért van r ennek a népies, szociális költségvetési előirányzatnak hitem szerint az egész közvélemény előtt átütő ereje. Ehhez az átütő erőhöz még azt is hozzáveszem, hogy a kormányzati politikából kicsillanó népies és szociális < elemek már a társadalom széles köréig ! is^ eljutottak. Ezt onnan tudom megállapítani és örömmel megállapítani, hogy az utóbbi időkben az Országos Mezőgazdasági Kamara, a vidéki ka67*