Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-206
Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. 4T7 dik, rosszabb, mint a múltban volt, semmiesetre sincs javulófélben és hogy á munkásság helyzetének javítása legelsőrangú fontosságú cél. A nagy szorgalommal összegyűjtött adatokban az a sajnálatos, hogy csak a legkirívóbbakra hivatkozott. Kirívó esetek pedig minden egyes statisztikában előfordulhatnak. Amikor az Országos Mezőgazdasági Kamara, vagy a vidéki, mezőgazdasági kamarák ülésein ezekről a kérdésekről szó van, — pedig ott illetékes helyen van szó ezekről a kérdésekről, mert a mezőgazdasági munkásságnak is érdekképviseleti szervei mind a kerületi kamarák, mind az országos kamara— akkor azt lehetett és kellett megállapítani, hogy az utóbbi időben emelkedett a mezőgazdasági cselédség és földmunkásság bére. Lehet, hogy ez a természetben kiosztott járandóságok áremelkedésével van összefüggésben és 'bizonyosan van is abban igazság, (Malasits Géza: Elméleti béremelés!) hogy a mezőgazdasági áremelkedés a munkabérek emelkedésére is kihatással. van. Annak vitatása azonban, hogy a mezőgazidasági cselédek és munkások bére alacsonyabb az eddigieknél, azt is maga után vonná, hogy bizonyítsuk, hogy a természetben adott járandóságok kisebbek, mint az eddig szokásban levő bérek. Ilyen adatot előttem szólott t. képviselőtársam nem hozott ifel. Ettől is eltekintve azonban olvastam kimutatásokat azoktól az orvosoktól, akik a toborzásnál önkéntesen jelentkező magyar földmunkásokat és kaitonasorban levő magyar testvéreinket megvizsgálják. Örvendetesen kellett egyik-másik ilyen kimutatásból tapasztalnom, hogy az utolsó esztendő során körülbelül 10%-os egészségügyi javulást lehetett látni, (Malasits Géza: A katonaság leszállította az igényeit! Ez az igazság!) 10%-os egészségügyi javulást lehetett a széles magyar néprétegeknél tapasztalni. Itt ezekből az adatokból, amelyek az orvosok kimutatásai révén állnak előttünk, éppen az ellenkezője látszik annak, amit az előttem szólott igen t. képviselőtársam vitat, az•tudniillik, hogy igenis az élelmezésben, az ellátásban r a mezőgazdasági cselédségnél és földmunkásságnál javuló tendencia jelentkezik. (Malasits Géza: Ma is csak olyan rongyosak, mint három év előtt voltak! — Buchinger Manó: Sőt rongyosabbak!) Az, egészségügyi helyzetben tehát lényeges javulás van. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amit legutóbb Tóth Pál igen t. képviselőtársam interpellációjára adott válaszában a pénzügyminiszter úr kifejezésre juttatott, hogy szegénysorsú magyar testvéreink családtagjai számára a táplálkozás helyesebb keresztülvitele végett épp úgy, mint tavaly, az idén is^ ingyen cukortömegeket bocsát rendelkezésre. Ilyen körülmények mellett nem lehet azt mondani, hogy a kormányzat gondoskodása elkerüli ezeket a néprétegeket. (Éber Antal: A cukoradót kellene leszállítani, nem egy pár kilót szétosztani!) Ez az adózás kérdéséhez tartozik. (Éber Antal: Azon múlik az egész!) Most a mezőgazdasági cselédek és földmunkások sorsáról volt szó előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédében és ilyen vonatkozásban emeltem ki és helyeseltem, de úgy emlékszem, az egész Ház helyeselte a pénzügyminiszter, úrnak itt igen t. képviselőtársam interpellációjára adott válaszában említett azt a nagy, hatalmas értékű cukor adományát, amelyet a legszegényebb sorsú magyar földmívestársadalomnak juttatott. (Éber Antal: Az nem segíti elő a cukorfogyasztást!) r Előttem szólott mélyen t, képviselőtársam négy határozati javaslatot terjesztett elő. Az egyik arra vonatkozik, hogy egy 21 tagú parlamenti bizottság küldessék ki a mezőgazdasági munkások helyzetének javítására. (Takács Ferenc: Remélem, ezt helyesli!) Éppen arról akarok szólni, hogy az ilyen parlamenti bizottságok működése felesleges akkor, amikor hivatalos érdekképviseleti szervek állanak rendelkezésre, amelyeknek nemcsak a kamarai törvényben foglalt szervezeti szabályoknál fogva, hanem feladatukkal járó kötelességük is, (Takács Ferenc: Nem csinálják!) hogy foglalkozzanak a munkásság kérdéseivel. Azokban a 'bizottságokban maguk a munkások is benne ülnek és ha ilyen érdekképviseleti szerv áll rendelkezésre, akkor ennek munkájánál t. képviselőtársam, nem tökéletesebb az a munka, amelyet 21 képviselő végez egy ilyen bizottságban. Lehet, hogy ez a bizottság politikailag, hatalmi súlyánál fogva talán erőteljesebb munkát tud végezni, de szakértelem szempontjából nem igen. En nagyon megbízom abban a földmunkásban, aki a kamarában, az érdekképviseleti szervben beválasztás útján helyet foglal s a kérdéssel nemcsak hivatalból, hanem ügyszeretetéből kifolyólag is helyet foglal. (Buchinger Manó: Arról van szó, hogy tökéletesen kellene szabályozni!) Éppen azért azt hiszem, e határozati javaslat elfogadása nem vinné a kérdést előbbre. (Buchinger Manó: Festetics alig várja, hogy megszavazhassa!) T. képviselőtársaim második határozati javaslata, amely a betegségi és halesetbiztosításra vonatkozik, arról szól, hogy a kormány terjesszen elő külön törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkásság baleset- és (betegbiztosítására. (Buchinger Manó: Itt a legfőbb ideje!) Ezt a, javaslatot most már évek hosszú sora óta előterjesztik és azt hiszem, a múlt esztendőben is éppen mélyen t. képviselőtársam nyújtotta be ezt az indítványt. (Takács Ferenc: Amíg meg nem csinálják!) Csodálatos azonban, hogy (most is 'megismétlik ezt a javaslatukat, amikor pedig látni kell és a miniszterelnök úr szegedi beszéde óta tudni kell, hogy a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítására megvannak a kellő előkészületek. (Buchinger Manó: Ne az öregségi biztosítást, hanem a betegségi biztosítást" rendezzék! — Gr. Festetics Domonkos: Ne zavarja a szónokot!) Nem hiszem, hogy ha a kérdést már most, az előkészítő stádiumban mindjárt, megterheljük új feladatokkal, ezzel az öregségi biztosítás ügyét előbbre vinnők. Azt hiszem, az a helyes módszer, ha megvárjuk a kormány által megígért öregségi biztosítási intézkedéseket, ha azokat támogatjuk és elősegítjük. Ha ezt a kérdést majd megoldottuk, akkor kell a továbbiak során azokra a kérdésekre rátérnünk, amelyekre igen t. képviselőtársam hivatkozott. Egyébként azonban még a betegségi és balesetbiztosítás kérdésénél is sürgősebbnek látszik a vonatkozó költségek ügyének rendezése, mert — és ezt több felszólalásból meg is lehet állapítani — a betegségi és balesetbiztosítás — ami az ipari munkásságra vonatkozó részét illeti — drága és azon bizonyos olcsóbbításokat kell eszközölni. (Éber Antal: Ez igaz!) Volt alkalmam olyan ipari