Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-205

Az országgyűlés képviselőházának 2\ képviselő úr. A képviselő úr nincs jelen; je­lentkezése töröltetik. Utána szólásra következik Láng Lénárd képviselő úr. Öt illeti a szó. Láng Lénárd: Mélyen t. Képviselőház! Az előttem szólott Tóth Pál igen t. képviselőtár­sam beszédével legnagyobb részben egyetértek, különösen beszédének azzal a részével, amely a munkáskérdéssel áll kapcsolatban és így nincs módom arra, hogy azt kritika tárgyává tegyem. T. Ház! A költségvetés tárgyalása a képvi­selőknek módot ad arra, hogy az ország általá­nos gazdasági és politikai helyzetéről vélemé­nyüket megmondhassák. Ha mi ma őszintén és tárgyilagosan vizsgáljuk a helyzetet, meg­állapíthatjuk, hogy a gazdasági helyzet némi­leg javult, azonban még távolról sincsenek megoldva mindazok a sürgős és megoldásra váró gazdaságpolitikai, szociális és közigazga­tási kérdések, amelyeknek megoldását mi már hosszú évek sora óta követeljük és a kormány csak akkor hivatkozhatik igazi eredményekre, ha ezen a téren nagyobb eredményeket ér el. Igen t. Ház! Mint a gazdatársadalomnak egyik tagja, az alkotmányjogi javaslatok mel­lett legelsősorban természetesen a gazdasági ügyeknek rendezését tartom legfontosabbnak és legszükségesebbnek. Darányi Kálmán miniszterelnök úr Szege­den azt mondta, hogy az ellenzék kritikája nem mindig tárgyilagos, hogy mi azt mondjuk: nem történik semmi, vagy az, ami történik, kevés. Azt hiszem, az ellenzéknek legnagyobb része mindenkor tárgyilagos volt, mindenkor elis­merte azt, ami megtörtént. Ami eddig megvaló­sult és eddig történt, arra, sajnos, tényleg még nem lelhet rámondani, hogy elég, hogy mindaz, amit mi követeltünk, meg is valósult volna. Mi készséggel elismerjük, hogy a kormánynak némi eredményei vannak a gazdavédelem te­kintetében, hogy némileg segített a helyzeten az utóbbi rendelet, amely a földhözjuttatottak terhét a hatvanszoros szorzószámról leszállí­otta negyvenszeresére. De még így is túl ma­gasan vannak értékelve a földreformföldek, mert átlagban 20 koronás tiszta jövedelmi ala­pon állanak és így a megváltási ár még min­dig körülbelül ezer pengő körül mozog, ami a jelenlegi viszonyok között még mindig túl ma­gas árnak számít. Elismerjük azt is, hogy né­mileg csökkentette a Falksz.-házak kölcsönei­nek törlesztései részleteit is, ellenben a kölcsö­nök megszerzése ma is olyan körülményes, hogy csak igen kevesen tudnak ilyen kölcsö­nökhöz hozzájutni. A Darányi-kormánnyal szemben éppen azért, mert némi javulást láttunk, eddig a vá­rakozás álláspontján állottunk, mert a minisz­terelnök úr részéről ígéretet kaptunk arra, hogy Iköveteléseinket, kívánságainkat teljesí­teni kívánja. Hogy mik a mi követeléseink és kívánságaink, azt itt annyiszor hangsúlyoz' tuk, hogy azokat ma újból felsorolni teljesen feleslegesnek látszik. Elsősorban törekszünk egy népies, szociálisabb politikának megvaló­sítására. A túlsó oldalról is éppúgy hirdetik, mint mi, hogy népies, szociális intézkedéseket fognak hozni. , Mi természetesen elsősorban arra gondo­lunk, hogy az ország többségét képező mező­gazdasági lakosság helyzetén kell segíteni, a mezőgazdaságot fel kell emelni elesettségéből. amelybe a válságos négy-öt esztendő alatt került. Ez nem osztálykövetelés, nem osztály­politika, mert sohasem dolgoztunk egyetlen egy osztály érdekében, hanem az az elvünk. 5. ülése 1937 április 30-án } pénteken. 389 hogy ha a mezőgazdaságot felsegítjük, ha a mezőgazdaságnak jobb lehetőségeket, jobb időt harcolunk ki, ezáltal megsegítjük az ösz­szes többi társadalmi osztályokat is. Népies erőket kell a parlamentbe bele­vinni, akik ismerik a viszonyokat, akik nem­csak könyvekből, statisztikákból ismerik a helyzetet. Főleg szociális intézedésekre van ma szükség, amikor a Ház minden oldaláról elis­merik, hogy az ország egyes vidékein olyan a nyomor, a lakosság ma olyan rosszul van táp­lálva, hogy a segítésre már nemzeti szempont­ból is igen nagy szükség van. Igen is segíteni kell, védeni kell a leggyengébb gazdasági egyedeket az erősebbek, a gazdagok kizsákmá­nyolásával szemben. Szociális intézkedésekre minden téren szükség van. Elsősorban mentesíteni kell a túladóztatástól a legszükségesebb élelmiszere­ket, mint például a lisztet vagy a cukrot. El kell törölni a lisztforgalmi adót, amelyet annak idején azért vezettek be, hogy a mező­gazdasági alapot szolgálja. Ezt az alapot azért hozták létre, mert a mezőgazdasági termeivé­nyek, főleg a búza ára olyan alacsonyra csök­kent, hogy a termelés ráfizetéssel járt. Akkor igenis szükség volt erre, mert az ezzel az adó­val megterhelt liszt és kenyér ára még min­dig meglehetősen alacsony volt. Ma azonban, amikor a búza ára, hála Istennek, némileg emelkedett, a lisztforgalmi adóval éppen a leg­szegényebb rétegeket megterhelni méltányta­lan. (Ügy van! balfelől.) A mezőgazdasági munkások fel vannak mentve ennek az adónak kivetése alól, a mai viszonyok mellett azonban a legtöbb mezőgazdasági munkás nem keres annyit, hogy saját maga őrléssel bírja meg­szerezni gabonaszükségletét, hanem a legtöbb esetben már a tél folyamán, azután tavasszal kénytelen a lisztet kilogrammonként vásá­rolni és így fizeti azt a lisztforgalmi adót, amely a mezőgazdaság támogatására szolgál. De az az Összeg, amely ebbe az alapba befo­lyik, nem is olyan jelentékenyen nagy, hogy a mezőgazdaságnak a mai viszonyok mellett okvetlenül szüksége lenne rá, hiszen köztudo­mású, hogy ebből az összegből egy jó rész a malomellenőrök fizetésére szolgál. Ugyanez a helyzet a cukoradónál is. Itt fekszik előttünk az Országos Mezőgazdasági Kamara javaslata, amely szintén a cukoradó eltörlésére vonatkozik. Ma az a helyzet, — amit már különben itt nem kell vázolni — hogy éppen a legszegényebb néprétegek ma tel­jesen leszoktak a cukorfogyasztásról, mert a cukrot magas ára miatt nem bírják megvásá­rolni. De gazdaérdek is lenne a cukorfogyasz­tás emelése, mert a gazdaságok éppen a cse­kély cukorfogyasztás következtében nem bír­nak cukorrépatermeléshez hozzájutni, egysze­rűen nem kapnak kontingenst, mert nincsen fogyasztás. Emellett nagyon sok munkaalka­lom is vesz el azáltal, hogy nem termelnek cukorrépát nagyobb mennyiségben. Éppen azért mi nagyon fontosnak és szükségesnek tartjuk ennek az adónak az eltörlését is, ami által a legfontosabb népélelmezési cikknek, a cukornak ára csökkenthető lesz. T.' Képviselőház! Gazdasági téren a hely­zet a Darányi-kormánynak némileg kedvezett, mert ideje alatt a világgazdasági helyzetben olyan változások állottak be, amelyeknek kö­vetkeztében a gabonaárak némileg emelked­tek. Sajnos azonban a magyar gazdatársada­lom nem élvezte teljes egészében a gabona-

Next

/
Oldalképek
Tartalom