Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-203
Az országgyűlés képviselőházának 20 h nek egész komplexumát is vita tárgyává kívánom tétetni. Mindezek folytán nincs módomban a megoldásra váró kérdésiek egységes rendezésétől különválasztva, a tan- ós vizsgadíjak mérséklése iránt ezidőszerint intézkedni. Kérem a tisztelt Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Fogadja Nagyiméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1937 március hó 4-én. Hóman Bálint s. k.« Elnök: Fábián Béla képviselő urat illeti a viszonválasz joga, (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul. venni, igen vagy nem? (Igen.) A Házi a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak Béldi Béla képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Béldi Béla országgyűlési képviselő a képviselőház 1937. évi március hó 10-én tartott ülésén nozzám intézett interpellációjában a Drávaszabolcs és Harkányfürdő között 1935, évi május hó 15-én beszüntetett vasúti f orgalomniak helyreállítását kérte. A fenti interpellációra válaszomat az alábbiakban van szerencsém tisztelettel közölni. r Az államvasutak üzemének racionalizálása érdekében az 1934. éviben tanulmány tárgyává tétetett, melyek azok a vonalak, ahol az üzem fenntartása nem gazdaságos és úgy a forgalom beszüntetése megokolt volna. Hosszas és beható tanulmányozás után a Máv. igazgatósága arra a megállapításra jutott, hogy elsősorban a drávaszaboles—harkányfürdői vasútvonalon volna a forgalom beszüntethető. Vasútüzleti érdekből indokolt volt a beszüntetés, mivel a 7 km-es vasútvonal mentén fekvő ihárom község (Drávapalkonya, Gordisa és Drávaszaboles) 1500 összlélekszáma vonatonként átlag csak 4—5 utast biztosított; az évi személyforgalmi bevétel mindössze körülbelül 2000 pengőt, az áruforgalom pedig csak évi 300 pengőt tett ki, úgyhogy az üzem r fenntartása évente 12.000 pengő ráfizetéssel járt. A forgalom felhagyása nem sértette érezhetően a vonalmenti lakosság érdekeit, mivel a környékbeliek a vonatok járatása idejében is— mint a fentebbi adatok mutatják — a jó műúton közlekedtek. Hogy forgalmi igényei nem voltak az ottani lakosságnak, annak bizonyságául szolgálhat az a tény is, hogy mindazok az autóbuszvállalatok, amelyek a nevezett vasútvonal személyforgalmi igényeinek a kiszolgálására alakultak, idővel kénytelenek voltak a részvétlenség miatt üzemüket beszüntetni. A helyzet az áruforgalom terén az 1936. év tavaszán megváltozott annyiban, hogy Drávaszabolcson a kender gyár öt évi szünetelés után újból megnyílt. A gyár forgalma azonban időszakos. Mintegy 700 kocsit (kenderkocsi, kender) állított ki, illetve hozott be a vasút külön indított (összesen 86) menettel a gyártelepre és vissza. A kendergyár kiszolgálása biztosítva van és a vasút a nyílt vonali illetéket is mérsékelte. Nagyobb sérelmet a fuvardíjszámítás '.ülése 1937 április 28-án, szerdán. 309 tekintetében a gyár csak ott szenvedhet, ahol a 7. kilométer távolság — forgalom felvételét feltételezve — ugyanabban a miriaméterbe esnék. Hátrányos a mai helyzet esetleg a kedvezménnyel bíró tisztviselők kis számára is. Az előadottak szerint oly változás, amely a forgalom felvételét vasútügyi érdekből megokolttá tehetné, nem következett be. Tekintettel azonban a vonalnak abból a szempontból való jelentőségére, hogy kívánatos az ország határszélén lévő területnek az anyaországgal való szorosabb kapcsolatát minden lehető esaközzel biztosítani, az államvasutak igazgatóságát már is utasítottam arra, hogy a helyzetet újból tegye beható tanulmány tárgyává és amennyiben valamely fontos érdeksérelmet állapítana meg — valamilyen módon gondoskodjék arról, hogy a vonalmenti lakos^ ság jogos gazdasági és forgalmi érdekei megfelelő támogatásban részesüljenek. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1937. évi március hó 18-án. Bornemisza Géza s. k.« Elnök: Béldi Béla képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a honvédelmi miniszter úrnak Györki Imre képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Dr. Györki Imre képviselő úrnak folyó évi március hó 10-én katonai bakancsok egységárának megállapítása tárgyában hozzám intézett interpellációjára válaszomat az alábbiakban adom meg: Az Iparosok Országos Központi Szövetkezeténél 1936. december hó 2-án a kincstár által kiadott szabott bőranyagból készítendő bakancsok konfekcióját rendeltem meg páronkint 7-60 pengő egységáron. Ezen konfekciódíjból az löksz, a három százalék saját kezelési költségének, valamint a felsőrész készítésének, csomagolásnak és a szállítási költségeknek levonása után fennmaradó 5"50 pengőt fizeti az ügynevezett aljamunkáért, még pedig akként, hogy 4-30 pengőt azonnal fizet, míg a fennmaradt 75 fillért # a munka teljes lebonyolítása után külön pótdíjként fizeti. Ezen pótdíj fizetése úgy történik, hogy a jobb minőségű munkát végzett kisiparosok valamivel nagyobb kiméretű pótdíjat kapnak, mint a kevésbbé jóminőségűt végzők. A legutolsó megrendelésnél a kifizetésre került pótdíj összege 60 és 80 fillér között váltakozott. A lábbeli-készítő iparban fizetendő legkisebb munkabérekre vonatkozó rendeletet az iparügyi miniszter úr 1937 január hó 10-én, te-, hát a megrendelés kiadása után egy hónappal adta ki és az 1937 január hó 18-án lépett életbe. Ezen rendelet a kézműves jellegű iparra vonatkozóan csak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területére érvényes, míg az ország többi területére nem vonatkozik. Ezen rendedet a katonai bakancsoknál az ú. n. aljamunkáért fizetendő legkisebb munkabérekben öt kategóriát állapít meg. ' Az interpellációban említett f>'50 pengős munkabér csak Budapest területére 43*
