Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

22 Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1937 március 3-án, szerdán. kor ne rögtön aratás után számolja el a búza árát adóban, amikor legalacsonyabb a búza ára, hanem későbbi időpontban, iamikior a búzának tisztességesen felemelkedik az ára és ezáltal az adóbehajtás révén a kincstár is sokkai több bevételhez jut. A végrehajtási törvény értelmiében a végrehajtások során a végrehajtást szenvedőnél egyhavi élelmiszert kell hátrahagyni. Törvényünknek ez az intézkedése rendkívül antiszociális, mert a törvény annak idején nem számolt azzal, hogy az országban rengetegen vannak^ olyanok, akiknek egész esztendőiben semmiféle munkaalkalmuk ós keresetük nincsen. Most előáll az a helyzet, hogy egy atratóniunkáshoz, akinek egész esztendei keresete pár métermázsa búza és akinek adótartozása van

; elmegy a végrehajtó és mert földje nincs, tehát nem hagy még vetőmagot sem és az ilven ember házában meghagynak egy métermázsa búzát, ami egyhavi élelmiszernek felel meg. Az egyhavi élelmiszer elfogy és beáll az inség, beáll az éhezés és beáll a családban a katasztrófa. Szükségét látnám tehát annak, hogy végrehajtási törvényünket megváltoztassuk és hogy a pénzügyminiszter úr errevonatkoizólag javaslatot terjesszen elő abban az értelemben, hogy olyan végrehajtást szenvedőknél* akiknek foglalkozásuk a mezőgazdasággal összefügg, vagy keresetük kizárólag ebből tevődik össze, legalább félévi 'élelimiszert^ hagyjanak vissza. A végrehajtási törvény az állatokkal szemben nagyobb kímélettel van, mert kimondja azt, hogy az állatok részére legalább félévi takarmány hagyandó vissza. A törvény azonban az emberrel szemben nincs ilyen kímélettel, az emberre nézve már csak egyhónapi élelmiszerkészlet meghagyását írja elő. Ez a kérdés nem pártkérdés, ebben a kérdésben a Ház minden oldalán természetszerűleg egyet kell érténlünk, mert hiszen arról Van szó, hogy megakadályozzuk a szociális nyomorúság kitenyésztését ós kifejlődését. Hogy az egyhavi élelmiszer visszahagyásának lehetősége milyen kétségbeejtő helyzetet idézhet elő, arra példaként felhozhatom Atány községet, ahol a végrehajtások során elvitték az élelmiszereket és csak egyhónapi adagot hagytak egy-egy családnál. Az ínség, az éhezés rávitte az embereket arra, hogy megegyék a lefoglalt búzamennyiséget, már tudniilik ott, ahol nem vitték el. Es erre mi történt? Több imint 60 embert börtönöztek be ebben az egy községben, mert megették a leloglalt búzájukat. (Egy hang jobbfelől: Nem lehet!) Mit csináljon az az ember, akinél lefoglalták a búzát és akinél nincsen már semmiféle éleLmiszer'? Kénytelen vagy lopni menni, vagy betörni, vagy megenni a házban levő élelmiszert. Ezek az emberek a tisztességesebb utat választották: megették lefoglalt búzájukat és e miatt 60 embert bebörtönöztek Atány községben. Bebörtönöztek azért, mert a törvény így intézkedik ée mert a végrehajtónak joga volt lefoglalni az egyhavi élelmi szeren felüli azt a búzamennyiséget, amelyet ezek a szerencsétlen adófizetők eltettek és amelyet azután később ínségükben megettek. Kétségtelen, hogy Atány községben — mint ahogyan a viszonyok mutatják — esetleg bizonyos retorzióként alkalmazták az emberekkel szemben ezt a krudélis elbánást, mert ott egy adópanasz folytán általános adóvizsgálatot végeztek. Sehol az egész országban nem volt összesen 60 ilyen sikkasztás miatti feljelentés, Atány községben azonban lehetséges, hogy azért törtónt ez, mert meg mert mozdulni az adófizető és panaszt mert tenni a miniszternél az adóvégrehajtások szabálytalanságai miatt. Ezért azután olyan krudéJisan bántak el velük, hogy mindenkit, akinél nem volt meg a lefoglalt búzamennyiség, sikkasztás címén bíróság elé állították és valamenynyit le is csukták. Van olyan, aki 30 napi fogházat kapott azért, mert megette a búzát vagy a csirkéjének adott belőle egy maroknyit. Az adóvégrehajtások körül felmerült rendkívül sok panasz magát a jegyzői kart is arra bírta, hogy a jegyzők legutóbbi gyűlésükön már tiltakoztak az ellen, hogy óikét a végrehajtásoknál felhasználják és kétségbeesett szövegezésű felirattal fordulnak a belügyminiszter úrhoz, amelyben azt kérik, hogy mentesítsék őket a végrehajtási cselekmények foganatosítása alól.'Ebben a feliratban azt írják a jegyzők, hogy (olvassa): »A magyar jegyzői kar a ,rákényszerített kétlaki alakoskodó szerepét nem tudja tovább játszani, mert nem bírja erkölcsi érzéssel és idegekkel és főképpen azért nem, mert maga a nép unta meg azt a játékot és nem hajlandó^ bizalmában tartani azt a komédiást, aki délelőtt a nép atyjának, vezetőjének szerepét játssza, délután pedig elszedi a nép betevő falatját.« Amikor a jegyzők ilyen kétségbeesett felkiáltással fordulnak a belügyminiszter úrhoz, — azok a jegyzők, akik a belügyminiszter hatalmában, kezében vannak és mégis mernek megmozdulni ós maguk beismerik azt, hogy törvényeink hiányossága következtében kénytelenek elvinni adótartozásban a nép utolsó betevő falatját — akkor itt az ideje annak, hogy egy kcmoly reformmal megváltoztassuk végrehajtási törvényünket és olyan törvényt hozzunk, amely méltányos, emberséges és belátással van arra, hogy az embernek joga van az élethez. Végtelenül sajnálom, hogy a miniszter úr nem lévén itt, interpellációmra választ nem kaphatok, remélem azonban, hogy írásbeli válaszában méltányolni fogja a miniszter úr azokat a szempontokat, amelyeket nemcsak a magyar nép, hanem a jegyzői kar nevében is előterjesztettem. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Petro Kálmán képviselő úr interpellációja következik a pénzügyminiszter úrhoz. Petro Káimán: A pénzügyminiszter úrhoz akartam interpellációt intézni, de minthogy másirányú elfoglaltsága miatt nincsen itt s mert kíváncsi vagyok arra, hogy ő milyen választ fog adni interpellációmra ós mivel szeretném, hogy személyesen legyen itt jelen interpellációm elmondásakor, tisztelettel kérem a Házat, hogy interpellációm elmondásának elhalasztására az engedélyt méltóztassék megadni. (Propper Sándor: Jogos kívánság!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Brogli József képviselő úrnak az iparügyi miniszter úrhoz és a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa): Interpelláció a m. kir. iparügyi és a-m. kir. belügyminiszter urakhoz a bányamunkásság kereseti és szociális viszonyainak rendezése, illetőleg' az öreg-