Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-203
Az országgyűlés képviselőházának 203. kérdezhesse tőle, hogy mi a teendő, útbaigazítást kérhessen tőle és ezáltal a maga érdekeit megfelelő módon megvédhesse. Szükséges tehát az, hogy a falu népe és a falusi (közigazgatási emberek között megfelelő megértés uralkodjék. Mert ha ezt megvalósítjuk és elérjük, akkor a leghatározottabban és legegyszerűbben útját tudjuk vágni mindenféle lazításnak, mindenféle demagógiának és felelőtlen izgatásnak és egyszersmind azt is meg tudjuk akadályozni, hogy — az ügy lényegének az ismeretében — ne legyen lehetséges, hogy a kormány intencióinak jelentőségét állandóan lekicsinyeljék, amivel, igenis, számtalanszor találkozunk az ország legkülönbözőbb részein. Hogy ezt meg lehessen tenni, szerény véleményem szerint mentesíteni kell a falusi közigazgatást az oda nem tartozó munkáktól, (Mózes Sándor: ÍJs a politikától. — vitéz Sebestyén Kálmán közbeszól.) Ez igazságügyi kérdés és ezért méltóztassék megengedni, hogy ezzel most ne foglalkozzam. Szociális érzésű és felfogású tisztviselők nyerjenek alkalmazást a falusi közigazgatásban és erre külön nevelni kell az embereket. Továbbá szívélyes érintkezésre; megértő segítségre van szüksége a falu népének a falu vezető rétege részéről. Nem tudom, nem tudnánk-e óriási lépéssel előbbre menni akkor, ha például a községi jegyzői hivatalt mentesítenék az adóbehajtásoktól és az egész adóbehajtást állami feladatként, állami tisztviselők útján bonyolítanék le. Mert hiszen az emberek a községházára sokszor tanácsért, útbaigazításért, jóindulatú támogatásért mennek be és az az eredmény, amely ilyen módon elérhető, igen erősen csökken iáikkor, 'ha azután másnap ugyanaz, aki az illetőt jó tanáccsal ellátta, megfelelően felvilágosította, a legerőszakosabb eszközökkel kénytelen különböző adóvégrehajtásokat foganatosítani % Ügy látom, az volna kívánatos, hoigy a község vezetőtisztviselői neesak hivatalnokok legyenek, neesak azzal legyenek reggeltől estig elfoglalva, hogy aktákat intéznek, hanem igenis tudjanak foglalkozni azokkal a gondolatokkal, amelyek alkalmasak a község fejlesztésére. Legyen a községi tisztviselői kar vezetője és irányítója a népműveltség fokozására való törekvésnek és igyekezzék a nép széles rétegeiben magasabb megértő felfogást érvényesíteni. Azt hiszem, hogy a falusi közigazgatási ezektől az eszméktől áthatva, sokkal eredményesefbb munkát fog végezni, mint eddig végzett. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy a földmunkáskérdésisel foglalkozzam. {Halljuk! Halljuk!) A földmunkáskérdés — hogy úgy mondjam — egyike a legutóbbi esztendőkben legtöbbször felszínre került kérdéseknek. Kétségtelen, hogy a földmunkáskérdés igen nagyjelentőségű, de kétségtelen az is, hogy az ezzel a kérdéssel való foglalkozás lis igen. alkalmas a népszerűség felkeltésére. Lehet mondani, mindennap a legkülönböző sajtóte>rmékék jelennek ímeg, mindenki a földmunkáskérdés mikénti megoldásától várja az ország sorsának johbrafordulását és a választójogi problémák megoldásánál is igen nagy jelentőséget tulajdonítanak — szerény véleményem szerint nem alaptalanul — a földmunkáiskérdós mikénti megoldásának. Hiszen látjuk, hogy a különböző nagygyűlések, kongresszusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Nemrégiben éppen Krúdy t. képviselőtársam KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ülése 1937 április 28-án, szerdán. 299 elnöklete alatt volt egy nagygyűlés, amely ezzel a kérdéssel eredményesen foglalkozott és voltak más ilyen gyűlések is. Az 'egyiket a rendőrség oszlatta fel, a másikkal nem tudom mi történtKétségtelen, hogy ez olyan kérdés, amelyet különböző hangszeren lehet megjátszani; lehet megértően, lehet népszerűen, de lehet lázítóan is, mindenesetre olyan kérdés ez, amellyel foglalkozni kell és amelynek jelentőségét lebecsülnünk nem szabad, mert több százezer magyar munkásról,^ rengeteg magyar családról és a magyar nép jövőjéről van szó., Éppen ezért csak akkor tudunk megfelelő eredményt elérni, ha reális alapon foglalkozunk a kérdéssel, vagyis olyan megoldásokat kísérelünk meg a megvalósítás felé vinni, amelyek a gyakorlati életben tényleg keresztülvihetők, mert na a fantázia szabad szárnyára engedjük a megoldásokat, ezzel csak nyugtalanságot keltünk ahelyett, hogy megnyugvást keltenénk ebben a valóban nagyjelentőségű kérdésben. Kétségtelenül tisztáznunk kell azt, hogy tulajdonképpen milyen keretet ölel fel ez a probléma és itt az első kérdés az, kiket értünk földmunkások alatt, kik tartoznak a földmunkás- és kubikos-kategóriába. Az általános felfogás itt négy csoportot különböztet meg. Az egyik a mezőgazdasági munkások, a másik a gazdasági cselédek, a harmadik a kubikosok és a negyedik az 1—5 holdig terjedő kisbirtokosok és az Ofb.-házhelyesek csoportja. Már itt felvetődik az a gondolat, hogy a kérdés radikális megoldásánál, — a radikális szó alatt a teljes megoldást értem, — tehát minden vonatkozásban való megoldásánál ez a meghatározás nem túlságosan tág-e? Kérdés az is, hogy az-e a megoldandó feladat, ihogy normális életviszonyok melletti helyzetet teremtsünk-e vagy pedig ezeknél a csoportoknál a munkanélküliség fogalmát kizárjuk 1 ? Ez alatt azt értem, hogy ilyen kérdés volt már régebben is, mert hiszen, ha visszatekintünk a múltba, igenis emlékszünk igen nagyfontosságú és igen széles hullámokat vert agrárszociális mozgalmakra, amelyek minden kétséget kizáróan azt jelentették, hogy akkor is probléma és pedig nehéz probléma volt a földmunkások elhelyezésének kérdése. Meg kell állapítani azt is, hogy a földmunkások és kubikosok nehéz gazdasági helyzete a mostani gazdasági állapotra vezethető-e vissza, a mostani gazdasági krízisben . leli-e magyarázatát, vagy pedig állandó jellegű. Azt hiszem, egész nyugodt lélekkel arra ármegállapításra juthatunk, hogy ez nagyon régi problémája a magyar közéletnek, amely a nemrégiben, az 1929—31-es években kitört és azóta fokozódott gazdasági válságban csak súlyosbodott. Amikor .arról van szó, hogy ennek a kérdésnek a megoldása szőnyegre kerüljön, azt hiszem, elsősorban azzal is tisztában kell lennünk, amit már az előbb voltam bátor említeni, hogy ezek a kategóriák,, amelyeket itt felsoroltam, milyen létszámmal rendelkeznek. És itt meg kell állapítanom, hogy a rendelkezésre álló adataink egymástól igen eltérőek. MegayMeissner Károly képviselőtársunk egy tanulmányt írt erről a kérdésről, amelyben, szerintem nem helyesen, a létszámot nem a családfők, hanem a családfők és családtagok számával együtt állapította meg és ezzel roppant magasra növelte azoknak a számát, akik tulajdonképpen mint földmunkások és kubikosok szere42
