Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-199
• 220 Az országgyűlés képviselőházának 199 pénze befektetés gyanánt bennfekszik és amelyeknél ez a pénz sokszor veszélyben forog vagy el is veszett, vagy pedig az elveszett pénzt — hogy ne érjék az államot obligó tekintetében, még nagyobb veszteségek — újabb és újabb szubvencióval kellett pótolni. Ezért a Közórdekeltségek Felügyelő Hatósága olyan működést fejtett ki ezekkel a társulásokkal szemben, amely teljesen helyénvaló volt és az adott körülményeknek megfelelt, de az államérdek is úgy kívánta. A mezőgazdasági kamarákat azonban ezekkel a sokszor veszteséggel dolgozó rósz vény társaságokkal és szövetkezetekkel egy kalap alá vonni eddig sem volt igazságos dolog, mert ez nagyon súlyos ós lealázó helyzetet teremtett a kamarákra . nézve, másrészről pedig az ország közvéleményében azt a balhiedelmet is felébreszthette, minthogyha a kamarák is bizonyos gsefteléseket űznének, minthogyha veszteséggel dolgoznának és minthogyha azt a nemes érdekképviseleti munkát, amely rájuk bizatott, nem tudnák úgy elvégezni anyagi vonatkozásban is, hogy egy ilyen külön ellenőrzési szervnek a hatékonyabb működése velük szemben is ne inauguráltassék. En tudom, hogy minden kamara nagy sikerrel dolgozott a nehéz anyagi körülmények köpött is az elmúlt esztendők alatt. Egyet azonban, a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamarának a [működését bátorkodom pár szóval kiemelni, mivel arra a vidékre való vagyok és mivel ez a kamara követendő példát mutatott a többi kamarának is. Ennek a 'kamarának semmi adóssága nincs, 187 hold ingatlana van^ 57 t hold innintagyümölcsöse, 12 hold szőleje, továbbá kertmuukásképző tanfolyama, ahol évenként 2—2 évfolyam nyílik 20—20 növendékkel, évente tehát 40 növendéket tanít ki, e kamara tehát általános mezőgazdasági érdekből is nagyon intenzíve, nagyon helyes irányítással, anyagi teljes függetlenség mellett működik. Ezekután tehát nem érteim azt, hogy miért jkellett a földművelésügyi kormánynak hozzájárulnia ahhoz, hogy a Közórdekeltségeik Felügyelő Hatósága a maga sokszor bürokratikus ellenőrzését a ; mezőgazdasági (kamarákra is (kiterjessze? Tu- '\ dom, hogy e (hatóságtól minden határozati javaslat elment a pénzügyiminiszter úrhoz, elment a földimívelésügyi 'miniszter úrhoz és tudom, hogy a végső szót mindig a földmívelésügyi miniszter úr mondotta ki a kamarákkal szemben. Ez azonban sokszor nagy késéssel történt és emiatt a költségvetéseknek idejében való jóváhagyása lehetetlenné vált s a kamarák működése bizonyos bénulást szenvedett. A közérdekeltségek felügyelő (hatóságában lehetnek jeles pénzügyi szakférfiak, de ezek is lehetnek laikusok és dilettánsok a mezőgazdaság átfogó kérdéseiben és éppen azért, amikor ők adtak arra nézve felhatalmazást, hogy menynyit költsön egyik-másik kamara postára, tele- \ • ionra, táviratra, a mezőgazdaság fejlesztésére egyik vagy másik vonatkozásban, akkor valósággal mint kerékkötők jelentkeztek azzal a sokszor gyorsabb iramban folytatandó műkő- : déssel szemben, amelyet a mezőgazdasági kanra- ! ráktól, mind a vidékiektől, mind az országos kamarától, elvárunk. \ Én tehát azt kérem, hogy vagy méltóztassék f bevenni a törvényjavaslatba azt, :amiit az előbb ! mondottam, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának jogköre a kamarákkal szemben • megszűnik, vagy pedig határozott nyilatkozatot j kérek a földmívelésügyi államtitkár úrtól arra ülése 1937 március 12-én, pénteken. nézve, hogy a sző végben benne levő »kizárólag« kitétel azt is jelenti, hogy egyedül a földmívelésügyi miniszter úr intézkedik a jóváhagyást igénylő határozatok tekintetében, míg az általam előbb említett pénzügyi hatóság működési köre a kamarákra nézve megszűnik, a kamarák azzal szemben corpus separatum-ot képeznek. így a kamaráknak visszaadjuk az alaptörvény intenciójának a mi mi elgondolásunk szerint is nagyon helyes értelmezésével azt, amit eddig sem lett volna szabad a földmívelésügyi kormánynak r megnyesni engedni, a csonki tatlan autonómiát. Ha a kamarák építő irányban, a törvényhez is ragaszkodva, de főleg az általános mezőgazdasági érdekeket is mindig jól felfogva és istápolva megőrzik autonómiájukat és szerint munkálkodnak, 'akkor ez csak elismerést érdemelhet és hasznot jelenthet nemzeti szempontból is a magyar mezőgazdaság szolgálatában. (Helyeslés balfelöl.) Elnök; ; Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! Kun Béla igen t. /képviselő úr felszólalására van szerencsém röviden azt válaszolni, hogy & szakasz vonatkozó mondatát nagyon jól értette,, mert a jövőben a mezőgazdasági kamarák felett a 'felügyeletet kizárólag a földmívelésügyi miniszter úr fogja 'gyakorolni és a Köziérdekeltségek Felügyelő Hatóságának eddig intézményesített szerepe megszűnik. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 20. § meg nem támadtatván, elfogadoittoak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz sző vegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 21—22. §-okat, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad- — Felolvassa a 23. §^t). r Elnök: Csoór Lajos képviselő úr következik szólásra. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A 23. $-hoz tisztelettel indítványozóim a következő új bekezdést (olvassa): »A községi /mezőgazdasági bizottságok elnökei ezen tisztségüknél fogva hivataliból tagjai az illető község képviselőtestületéinek és ott a választott tagokkal azonos jogokat gyakorol jak.« T. Képviselőház! Az alaptörvény 17. §-a kiimondja, hogy a (mezőgazdasági bizottságok a közigazgatási hatóságoknak és hivataloknak minden (határozata és intézkedés/e ellen fellebbezéssel lelhetnek. A cél az, hogy a mezőgazdasági bizottságok ás a községi képviselő-testületek között meg legyen a kontaktus. Amint tehát a jegyző és más községi tényezők tagjai a mezőigazdasági bizottságnak, éppen úgy a viszonosság alapján az is szükséges, hogy a mezőgazdasági 'bizottság elnöke a községi képviselőtestület tagja legyen és ott megtud ja, hogy a községi életben milyen dolgokat tárgyalnak, milyen határozatokat hoznak es ha ezeket a dolgokat megismeTte, az általa vezetett mezőgazdasági bizottságban előadja, hogy a .mezőgazdasági (bizottság ezekben állást foglalhasson. Azt /hiszem, ez olyan egyszerű és annyira érdeke a /mezőgazdaságinak, illetőleg annyira szükséges feltételé a községi és a mezőgazdasági önkormányzat együttműködésének, hogy