Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-199

210 Az országgyűlés képviselőházának 19 T. Ház! Ezzel az indítványommal kapcso­latban a következőiket kell elmondanom. Na­gyon jó 'bevált, ikitünő intézanény a járási tka­miaxai intézöség. Ba az intéztmiény azonban még nincs ímeg minden járás területén, sőt ez idő szerint még asak kevés járás területén van meg. Már pedig, ha vannak jó és kitűnően bevált intézményeik, azokat természetesen to­vább kell fejlesztenünik. Továbbfejlesztésre szorul tehát a járási kiamarai intézöség is. Ezt szerintem mindenütt oaieg kell valósítani. De a törvényja/vaslat aimígy is keveset hoz s tulaj­doniképpen nem osinál 'mást, mint az aktív és passzív választójog kérdésével foglalkozik. Nyújtson tehát valamit a javaslat, hozza azt, hiogy imiinden járás területén állíttasisék fel a járási kamarai intézöség. Ha ez meglesz, isok­kal inépszerűlbb lesz a fcamara, sokkal ibővebb lesz a kamara tevékenysége, ímert egy ilyen intézmény, mint a járási kamarai intézöség, a kisgazdáikat is bele tudja kapcsolni a kasmara muníkájáiba. Azt 'is célozza indítványom, hogy a járási kamarai 'intéző ne osiak gazdasági! akadémiai oklevéllel rendelkezzék, baneim a járás területén is lakjék, mert most törtemnek olyan kinevezé­sek a kamiarák részéről, hogy a kinevezett egyén a szomszédos járás területén lakik. így természetesen nem tud kellő érintkezést fenn­tartani a járás lakosságával, különösen akkor, ha mondjuk, osak mellékfoglalkozása a ka­marai intéizőség, főfoglalkozásia pedig a gaz­dálkodás. (Mozgás a középen.) Indítványom azt is célozza, hogy a mező­gazdasági járási bizottság jegyzői teendőit is a járási kamarai intéző lássa el. Eddig ugyanis a bizottság jegyzői teendőit a gazda­sági felügyelő látta el. A különbség a két egyén között az, hogy a járási felügyelő állami tisztviselő. Minthogy pedig a járási mezőgazdasági bizottság mégis csak érdekkép­viseleti szerv, a kamarának a legalsó tago­zata, természetesebb dolog, ha jegyzői teendőit nem egy állami tisztviselő, nem egy büro­krata, hansm az autonómia embere látja el, aki fegyelmilieg is a kamara alá tartozik. így tehát sokkal helyesebb volna az általam java­solt megoldás a jegyzői teendőket illetőleg. Természetesen tisztázni kell a hatáskörö­ket a gazdasági felügyelőség és a járási ka­marai intézöség között. Kétségtelen azonban, hogy ez a funkció jobban beleülik a járási kamarai intéző munkájába, hiszen ő az, aki tulajdonképpen lelke, rugója, mozgatója lehet a gazdaérdekeknek és ezzel együtt mozgatója lehet a kamarai érdekeknek is. Ez a kettő tulajdonképpen azonos lévén, sokkal jobb volna, ha ő vezetné a mezőgazdasági járási bizottságot és ezenkívül kezébe venné az alsó­fokú mezőgazdasági szakoktatást is. így azután nem bürokratikus intézmény lenne a szakoktatás, hanem mint a kamarának egyik intézménye, sokkal helyesebben, sokkal job­ban tudná feladatát telesíteni. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi állam­titkár: T. Képviselőház! A képviselő úr, ha jól értettem, azt méltóztatott javasolni, hogy a járási mezőgazdasági . bizottság jegyzői teendőit gazdasági akadémiai oklevéllel bíró és a járás területén lakó járási kamarai in­téző lássa el. Errevonatkozólag bátor vagyok röviden a 9. ülése 1937 március 12-én, pénteken, következőket kifejteni. Az alaptörvény, az 1920: XVIII. te. 23. §-a szerint a jegyzőt a bizottság tagjai sorából kell megválasztani, _ a jegyzőnek tehát kamarai tagnak kell lennie. Egyébiránt a járási mezőgazdasági bizottság­nál van ma legideálisabban megoldva a kér­dés, mert a járási mezőgazdasági bizottság előadói teendőivel a járási gazdasági felügyelő van megbízva. Ebben a vonatkozásban — amint azt tegnap kifejtettem — a földmívelés­ügyi kormánynak az a törekvése, hogy a közel jövőben már lehetőleg minden járás területén legyen járási gazdasági felügyelő. Azt hiszem, hogy a járási mezőgazdasági bizottság, ha mindenütt ilyen igazán szakszerű képzettség­gel ellátott előadóhoz jut, megfelelő működést tud majd kifejteni. Ami arat iá kívánságot illeti, hogy a járási kamarai intézőt a járási székhelyen felállítandó téli gazdasági iskola vezetésével bízzuk meg, erre vonatkozóan csak azt jelenthetem ki, hogy a járás székhelyén esetleg működő téli gazda­sági iskolát az iskola igazgatója vezeti és így lehetetlen, hogy egy érdekképviseleti szerv jegyzője vezesse az iskolát. Hogy pedig ő szer­vezze meg a járás területén lévő mezőgazda­sági szakoktatást, erre vonatkozólag kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az alsófokú mezőgaz­dasági szakoktatást a földmívelésügyi minisz­térium szervezi meg. (Meizler, Károly: Ezt én is tudom, de nincs meg mindenütt! Bárcsak lenne mindenütt!) A fontos az, hogy járási téli gazdasági iskolák legyenek és hogy azok jók legyenek. Ez a -kérdés nem oldható úgy meg, hogy először juttassuk oda a járási kamarai intézőt ós csak azután létesítsünk téli gazda­sági iskolát, (Meizleír Károly: Egyidejűleg!) hiszen, ahol téli gazdasági iskola van, gondos­kodunk megfelelő igazgatóról és tanári sze­mélyzetről is. Mindezeknél fogva -kérem a t. Házat, hogy ezt az indítványt mellőzni szíveskedjék. (He­lyeslés joöbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltózttatik-e Meiziler Károly képviselő úrnak új 9. §. felvételére vonatkozó indítványát elfogadni? (Nem!) A Ház Meizler képviselő úr indítványát elvetette. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sza­kaszt felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 9. §-t.) Elnök: Szólásra következik Kun Béla kép­viselő úr. Kun Béla: T. Képviselőház! Pártközi megegyezés alapján a március 15-i ünnepet megelőzőleg kezdődő parlamenti szünet végett lemondottam arról, hogy a kamarai kérdés­hez és általában a mai mezőgazdasági hely­zet ismertetéséhez hosszabb beszéddel szóljak hozzá. Ezt a jogot fenntartom magamnak és remélem, hogy Mocsáry Dániel t. túloldali képviselőtársam, aki utánam szólalt volna fel, szintén ugyanígy jár el és ő is fenntartja ezt a jogot magának a költségvetés általános tárgyalására. Most azonban méltóztassék megengedni, hogy két szakaszhoz mégis hozzászóljak, hogy a szőnyegen lévő kérdést így elintézhessük, mert ha ezt csak a költségvetés tárgyalása­kor hoznánk szóba, már post festam lennénk. Kernelem, hogy a t. földmívelésügyi ál­lamtitkár úr, aki régi kamarai ember, hiszen Jk az Országos Mezőgazdasági Kamarának köz­tiszteletben álló igazgatója volt, ott évek

Next

/
Oldalképek
Tartalom