Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. 193 ezek az aránytalanságok a mezőgazdasági ter­melésnél a kataszteri tiszta jövedelem szem­pontjából széles területen felmerülhetnek. Egyébként is a kataszteri tiszta jövedelem ösz­szeállitása és nyilvántartása sokkal komplikál­tabb, sokkal nehezebb volna és -talán külön hi­vatali apparátust is igényelne, míg az úgyne­vezett kataszteri holdas beosztás az adóhivata­loknál készen van, ez tehát egyszerű, ennél­fogva helyesebb is. A tizenöt esztendős tapasztalat — szemlben Láng Lénárd t. 'képviselőtársam álláspontjá­val — éppen azt mutatja, hogy fokozottabb volt az érdeklődés minden választásnál az előző választással szemben. Éppen Takács Fe­renc képviselőtársaim hivatkozott arra, hogy 1922 óta a mostani legutóbbi választásokig százalékszámiban óriása haladás van az érdek­lődést illetőleg a mezőgazdasági bizottságok­nál. Helyes, tehát különösen dbben a huszadik századbeli világban,, hogy ez a törvényjavaslat népies politikát követ. Én a népies politika érvényesülését látom abban, hogy a tör vény javaslat megváltoztatja azt az eddigi rendelkezést, hogy a családtagok nem lehetnek részesek a családfők jogaiban. A családtagok bevitelét ebbe a keretbe annál in­kább hely esdem, mert ,a magyar embernek régi sajátossága, hogy egészen haláláig nem akarja kiadni kezéből a földet. A népies politika ér­vényesülését látom 'abban is, hogy majdnem megkétszerezi az országos kamarába beküldendő mezőgazdasági (bizottsági tagok számát. A né­pies politika érvényesülését látom abban is, amikor az egyenlő teherviselésre nagy súlyt fektet és az egyes kamaráknak az országos ka­mara terheiben való részesedését az illető kama­rák jövedelméhez arányosítja. A népies poli­tika 'érvényesülését látom abban is, hogy a (bir­tokos osztályt a birtokkal jobban összekap­csolja, mert össze engedi adni a két vagy há­rom (községben lévő birtokot és a jogalanyisá­got az, egész birtok terjedelméhez fűzi. Amikor azt látom, 'hogy a népies politika a javaslatban ekként érvényesül,, akkor (bízom abban, hqgy a végrehajtás során is ilyen poli­tika fog érvényesülni a kormány részéről. Ezért az 5. §-hoz bátor vagyok azt javasolni,^ amire már Dulin Jenő t. képviselőtársam is rámuta­tott, hogy méltóztassék a mezőgazdasági bi­zottságokat lehetőség szeriint minden község­ben életrehívni. Ezzel kapcsolatban a kamiará­nak -adassék meg a jog, hogy amennyiben va­lamely községiben az alispán a mezőgazdasági kamara javaslatára nem rendeli él a mezőgaz­dasági bizottság megalakítását, legyen joga a földmívelésügyi miniszterihez^ fordulni, hogy minden községben könnyen javaslat in­tencióihoz képest gyorsan megalakítható legyen a -mezőgazdasági bizottság. Aimikor ezt az indítványomat a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úr szíves fi­gyelmébe ajánlom, a javaslatot általánosság­ban,, a részletes tárgyalás alapjául tisztelettel elfogadom', (Helyeslés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Lázár Imre kép­viselő úr. Lázár Imre: T. Képviselőház! Amikor a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény­javaslathoz hozzá kívánok szólni és feliratkoz­tam ellene, nem azért iratkoztam fel ellene, nem azért szólalok fel és nem azért nem foga­dom el a javaslatot, mintha arra nem volna szükség, mert a mezőgazdasági kamarára szük­KÉP VISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. ség van. Minden érdekképviseletnek megvan a maga kamarája, így a mezőgazdasági érdek­képviseletnek is meg kell lennie a maga ka­marájának. Sajnálattal állapítom meg, hogy, amikor éppen a mezőgazdasági kamaráról szóló javas­latot tárgyaljuk, a 'képviselőház tagjai ilyen gyéren, ilyen kevesen vannak itt és ilyen kis érdeklődés mellett tárgyáljuk ezt a javaslatot. (Propper Sándor: Nem vagyok babonás, de éppen tizenhármán vagyunk! Valakit be kell kéretni!) Magyarország agrárállam, legalább is ezt hangoztatják, azt hangoztatja az igen t. túlol­dal is, hogy a mezőgazdasággal sokikal többet kell törődni és íme, most tűnik ki, hogy mégsem törődnek vele. Amikor felszólalok, igen röviden kívánom kifejezésre juttatni azt, hogy a sérelmet abban látom, hogy a törvény nem kielégítő még ezzel a mostani javaslattal sem. Láng Lénárd t. kép­viselőtársam igen helyesen jegyezte meg azt, hogy a vidéken leginkább a jegyzőre van bízva, kiket hívjanak be a mezőgazdasági ka­marai bizottságiba. Tulajdonképpen a mező­gazdasági kamiarai bizottságok választását is közhírré kellene tenni. Ezzel szemben mit csi­nálnak a vidéken? Közhírré teszik a választást úgy, hogy a közönség, a nyilvánosság ne ve­hessen róla tudomást. Példaként felhozom az Alföldet. Gróf Teleki Mihály azt mondotta, hogy a legtöbb helyen, de különösen az Alföldön, & mezőgazdiasági kamarai tagok választása iránt a polgárság nagy érdeklődéssel viseltetett és nagyon sok helyen a lehetőséghez képest lesza­vazott. Én állítom, ihogy az Alföldön, az én községemben ós a szomszéd községekben ez nem így történt, hanem a községi tisztikar, a községi elöljáróság ifelhivatta a községházára azokat, akiket akart és azt mondotta, hogy ezek lehetnek mezőgazdasági kamarai bizott­sági tagok. Példát hozok fel. Én a községemben a gaz­dakörnek az elnöke voltam, és megmondtam a jegyzőnek azt, hogy annak idején, amikor a mezőgazdasági kamarai bizottsági tagok vá­lasztása lesz, a választás napját egy héttel előbb tudassák velünk, mert mi nem érünk rá arra, hogy a választás iránt érdeklőjünk, kü­lönösen abban az időben, ami akkor is volt, október hónapban, amikor a vetésnek a legna­gyobb ideje van, amikor minden jóravaló, be­csületes gazdálkodó embernek a 'határban künn a helye. És mi történt? Az történt, hogy a jegyző a választás napját olyan alkalommal tette közhírré, amikor tudta azt, hogy a köz­ségben nincs benn a gazdatársadalom. így olyan egyének kerültek be a mezőgazdasági kamarai bizottságba, akik mindennel foglal­koznak, csak nem mezőgazdasággal. (Kun Béla: Vannak kedves emberei!) Igen, mindig vannak. Már pedig, amikor a mezőgazdasági kamarai bizottsági tagok választásáról van szó, akkor csak mezőgazdasággal foglalkozók választhatók meg. Nem tudom, mit szólna ah­hoz az Ügyvédi Kamara, ivagy a jegyzői, vagy a tanítói kongresszus, 'ha akkor, amikor ő ta­nácskozik, bemenne oda egy gazdálkodó ember és azt mondaná, hogy ő dirigál abban a tár­gyalásban? Éppen úgy mit szóljanak ahhoz a mezőgazdasággal foglalkozó emberek, ha az ő ügyeikbe olyan egyének szólnak bele, akik mezőgazdasággal nem foglalkoznak? A tör­vényjavaslat 1. §-ában tehát nincs körülírva 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom