Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. hogy az érdekképviseletükbe foglalt kategóriákat kiegészítsék a közép- és nagybirtokosokkal. Számtalan határozati javaslat és kérelem futott be a minisztériumba a kamarák részéről ezirányban és bizonyára éppen a kamarák kívánságára került be a javaslatba az az intézkedés, hogy ezeket a közép- és nagybirtokos kategóriákat is bele kell vonni a kamarák életébe, különösen azáltal, hogy két részre osztják és külön osztják be a nagybirtokosokat a törvényes 'kategóriák osztályába. Amikor tehát a törvényes érdekképviseleti szervek is azon fáradoztak és azért küzdöttek, hogy hatáskörük az egyetemes gazdaérdekek területére kiszéle síttessék és amikor az Omge. is azon fáradozott, különösen a háború után, hogy a nagybirtokosok érdekképviseleti szervének tevékenysége kiszélesíttessék a kisbirtokosság javára, akkor olyan nemes verseny megállapításáról van szó, amely mindkét érdekképviselet dicséretére kell hogy szolgáljon. Valóban, ha valaki figyelemmel kíséri például az Omge. 1937. évben rendezendő budapesti nemzetközi állatkiállításának és vásárjának programmját, akkor azt állapíthatja meg azokból a híradásokból és előadásokból, amelyek már ismertették az Omge. programmját, hogy mindig fokozottabb és fokozottabb mértékben kerül az Omge. programmjába a kisbirtokososztály képviselete, örömmel kell látni például abból az előterjesztésből, amelyet Konkoly-Thege Sándor, az Omge. főtitkára tett, hogy most már a szarvasmarha-díjazásnál és vásárnál számításba jönnek a kisgazdák szarvasmarhái is, amelyek szövetkezeti vagy akár kisgazda istállókban híztak. Örömmel kell látni például, hogy az eddigi lódíjazások és versenyek mellett az idei programmban egy külön kisgazda szépségfogatverseny is lesz. Örömmel kell látni, — mint ahogy az előterjesztés mondja — hogy ugyanezeken az Omge.kiállításokon és vásárokon fokozottabban kapnak teret a baromfitenyésztés, a méhészet, a gyümölcstermelés és a téligyümölcskiállítás is. Az Omge.-nak ebből a tevékenységéből nyilvánvaló, hogy az a célkitűzés, amelyet ismételten hallottunk hangoztatni, Ifokozottabb mértékben jut a megvalósulás stádiumába. És ha ennek ia kettősségnek előnyei és

; az ily módon kifejlődő nemes versenyt láthatjuk, akkor fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy ha mindkét érdekképviselet saját hatáskörét egyetemlegesen az egész gazdatársadalomra igyekszik kiterjeszteni, mégis van-e hát eükülönítettség a kettő működésében? Aki figyelemmel 'kísérte az utóbbi időben ezt a hatásköri elkülönítettséget, az nézetem szerint könnyen láthatja, hogy míg a kamarák inkább a termejsztés fejlesztése és aiz oktatás tekintetében fejtettek ki nagyoibbmérvű tevékenységet, a nélkül, hogy a többi részét a gazdálkodásnak és a gazdasági ágaknak elhanyagolták volna, addig a szabad érdekképviseleti szerv, az Omge. inkább a kockázatos és az anyagi vállalkozáshoz közelebb álló gazdasági ágakat művelte, mint például a kiállítás, díjazás. (Ügy van! a jobboldalon.) Helyes is ez az elosztódás, mert itt éppen ennek a kettősségnek, a kettős érdekképviseletnek előnyei jutnak mind jobban és jobban kifej ezésire. örömmel láthatjuk, hagy a Duna—Tiszaközi Kamara hatalmas áldozatokat hoz azért, hogy az oktatási intenzívebb és mélyrehatóbb legyen le a faluig és a járási mezőgazdasági bizottságokig. Ha például a kecskeméti kamaülése 1937 március 11-én, csütörtökön. 191 j rának 1937. évi költségvetését vizsgáljuk, a'kj kor megállapíthatjuk, hogy gazdaságii előadáj sokra és tanfolyamokra 5000 pengőt, a szakirodalom támogatására 1000 pengőt, az állattenyésztés előmozdítására és különösen a kis| gazdák teheneinek törzskönyvezésére 4000 penj gőt, a versenytermelés céljaira 6000 pengőt, a ! kertmunkásképző iskola költségeire 21.000 j pengőt, talajtani intézet 'költségeire 3000 pengőt, | gazdasági számtartási költségeikre 3000 pengőt. : a kis állattenyésztésre, baromfitenyésztésre, I méhészetre 3500 pengőt tud fordítani. Nagy I általánosságiban tehát meg lehet állapítani, I hogy mégis kialakul a hatásköröknek egy i olyan elkülönözöttsége az ügy természeténél i fogva, amely főkép abban jelentkezik, hogy a ! szabad érdekképviseletek inkább vállalkozói j területre térnek át. a kamarák pedig az oktatói I és a teinmesztós minőségét javító területeken j akarnak működni. Nagyon érdekes megszemlélni azokat a tanfolyaimokat, különösen a téli gazdasági tanfolyamokat és egyéb hol hoszszabb, hol rövid időtartamú téli iskolákat, tanfolyamokat, amelyeket az egyes kamarák tartanak, azt a működést, amelyet ebben a tevékenységi körükben végeznek. Nagyon hasznos szolgálatott tett az egyik kamara, — itt is a Duna—Tiszaközi Kamaráról kívánok szólni — amikor most az idén például Túrán, Cegléden, Nagykátán. Makón, Csengelén, Szegváron, Pécelen és Pilisen tudott rendezni ilyen gazdaságii tanfolyamokat. A tanfolyam okát tehát nagyon széles területen rendezte és területileg úgy osztotta el, hogy az északi és a déli községek egyformán részesül jenek ilyen tanfolyamokban. T. Ház! A szabad érdekképviselet és a törvényes érdekképviselet tehát kiegészíti egymást és ezért helyeslem azt a kormányzati politikát, amely ebben a novellában is benne van, hogy az eddigi fejlődéshez alkalmazkodik es továbbra is úgy a törvényes, mint a szabad érdekképviseletek támogatását tűzi ki célul. Ah kalmazkodik az egész magyar érdekképviseleti rendszerhez is ez a javaslat ezáltal, hogy úgy a mérnöki és orvosi, mint az ügyvédi kamaráknál is meghagyta a törvényes érdekképviseletek mellett a szabad érdekképviseleteket. A kereskedelmi és iparkamaráknál is így van ez. Midőn tehát a kormány egyrészt alkalmazkodik az eddigi jogrendszerhez, másrészt pedig a? elmiilt másfél évtized tapasztalatait is összegyűjti, akkor helyesen jár el, hogy így mindkét érdekképviseleti szerv működését érintetlenül hagyja és fejlődni engedi. Itt azonban mégis elhangzott két kifogás éa azokra röviden reflektálni szeretnék. Teleki Mihály gróf igen t. képviselőtársam felhozta, hogy ezek a szabad érdekképviseleti szervek, körök és egyesületek hatalmas mértékben, talán túlzott mértékben is sokasodnak, szinte azt lehetne róluk megállapítani, hogy burjánzanak. Ez volt az egyik megjegyzés. A másik Baross Endre igen t. képviselőtársam , megjegyzése, aki azt 'vitatta, hogy minél több törvényes érdekképviseleti szervet építünk I egymás mellé, annál inkább keletkezhetik sur, lód'áis az egyes s'zervek között. Konkrété azt I hozta fel, hogy mivel egy szőlőtermelő vidéken i a mezőgazdasági bizottság tagjai is szőlő- éa j gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, akkor | majd a megvalósítandó hegyközségi törvény i szervezeteivel, amelyeknek tagjai természet• szerűleg szintén szőlő- és. gyümölcstermeléssel