Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

182 Az országgyűlés képviselőházának 19 csoda az, hogy a kamarák általános csalódást okoztak, a hozzájuk fűzött reménységeket nem váltották be ás- idegenkedést szültek éppen azoknál, ^akiknél arra legkevésbibé lett volna szükség: a maguk tagjainál, a gazdáknál. Ezek azok a szempontok, amelyek miatt, mi azt szeretnénk, 'ha egy megfelelő, erőteljes, az érdekképviseletet csakugyan 'biztosító javaslat került volna ide, nem pedig ilyen javaslat, amely csak toldozgatásoklból és foltozgatásokból áll, amely esafc külső dolgokkal foglalkozik, például hogy miképpen történjék a választás, de 'belső dolgokkal, a kaimarának életképessé tételével egyáltalában nem törődik. T. Ház! Ez a javaslat hoz egy olyan gondolatot is, amelyet nem tudunk helyeselni. Nem tudjuk helyeselni azt, hogy a gazdatisztek önálló kamarája (helyett, amely évtizedes légi kívánsága a gazdatiszteknek, a gazdatiszteket egyetlenegy kúriának a 'beiktatásával igyekszik megnyugtatni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy ez a megoldás helyesebb, ímert az egyes sajátos csoportok részleges érdekét — vagyis jelen esetben a, gazdatiszti érdekeket — alá kell rendelni a mezőgazdaság egyetemes éirdekeinek. Azt mondja továbbá az indokolás,, hogy azonban mégis el kell menni a részleges érdekeknek védelmeiben mindaddig, amíg kielégítésük az egyetemes érdekek csorbulása nélkül lehetséges. Mit jelent ez, t. Ház"? Ez az, amit röviden fábólvaskarikának hívnák. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az, kérem, mert ki mondja meg azt, hogy hol kezdődik, az általános érdekeknek asétrekne és csorbulása'? Ezt megmondj •ár cL hét 'kúria közül a máslik hat, tehát. .. (Hunyadi-Vas Gergely: A többség!) A másik hat. (HunyadiVas Gergely: Szóval a többség!) Igen, a többség, de az érdekképviseleti szervek eddig nálunk is és külföldön ás mindenfelé százszázalékosan szokták a saját érdekeiket képviselni, nem pedig valamilyen kompromisszum formájában a többi' érdekieit is. (Kun Béla: Ügy van!) Itt így egy belső fékezés áll elő már akkor, amikor létrejön maga az érdekképviseleti gondolat, egy belső kompromisszum, amelynek természetesen csak az lehet az eredménye, hogy iaz érdekképviselet nem egészséges' s működni nem tud. T. Ház! Ha a mezőgazdasági kamarákban kellene kialakítani — aminthogy ki is kell majd alakítani, ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik — mondjuk, például a gazdatiszti törvénynek a revízióját, akkor azt kérdezem, hogyan kerülhet ott egészséges megbeszélés alá egy ilyen reform akkor, amikor tulajdonképben bizonyos érdekellentétek tagadhatatlanul jogosan merülhetnek fel. Még akkor is, ha azt mondhatjuk, hogy a gazdatiszt és a munkaadója között patriarchálisabb, joviálisabb a kapcsolat, mégis csak az egyik munkaadó, a másik pedig munkavállaló, s a dolog természetéből folyik az, hogy elentétek adódnak. Ilyen körülmények között tehát miképpen képzelhető el az, hogy ezek a kúriák majd elő tudják készíteni — és speciálisan a gazdatiszti kúria megfelelően elő tudja készíteni — a gazdatiszti törvény revízióját, amikor a gazdatiszti kar ugyanott, ahol azt elő kell készíteni, szemben találja magát a munkaadójával, akinek érdekei ebben az esetben természetesen ellentétesek lesznek az övéivel. (Hunyadi-Vas Gergely: A szakosztályok önállóan is terjeszthetnek elő ?. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. javaslatot!) Majd mindjárt kifejtem ezt, igen t. képviselőtársam. Megmondom, hogy az miért nem helyes és miért nem is lehetséges. A gazdatiszti kúriára magábanvéve szükség lehet. Készséggel koneedálom, hogy az okleveles gazdatisztek bevonása és külön kúriához juttatása egészséges és okos gondolat, hiszen így éppen azokat vonjuk be a kamarákba, akik a legmegfelelőbbek, legfelkészültebbek. (Ügy van! Jobbfelől.) Reájuk, tehát mint okleveles gazdákra, szükség van, ide ők a kari érdekeiket nem tudják megvédelmezni a kamarában, a'hol egyetemes érdekeket kell szem előtt tartani. (Beniczky Elemér: Szakosztályuk lesz!) Ez olyasvalami volna, mint ha a magántisztviselők megalkotandó kamaráját majd egy kalap alá vonnák például a Gyosz.-szal, vagy mint ha a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületét, vagy pedig a számukra megalkotandó külön kamarát egy kalap alá vonnák és egy szervezetbe kényszerítenek a Tébe--vel. Amíg az Omge. maga megmarad önálló érdekképviseleti szervnek a nagybirtokosok számára, pedig az Omge. tagjai képviselve vannak az V. és VI. kúriában, addig nagyon helyes és nagyon jó, ha a gazdatisztek számára is van külön önálló érdekképviseleti szerv. Amíg az Omge. nem szűnik meg és nem olvad bele a mezőgazdasági kamarába, addig természetesen nem lehet azt kíváni, (hogy a gazdatisztek kizárólagosan csak a maguk kúriájában védhessék meg érdekeiket. (Beniczky Elemér: Joguk van szervezkedni!) Joguk van, de ha egy törvényes szervet létesítenek, akkor természetesen a társadalmi szerv megszűnik, vagy pedig jelentőségét veszti. Mélyen t. Képviselőház! Utalok arra, hogy magának az alaptörvénynek indokolása is éppen úgy képzelte el ezt a dolgot, ahogyan előadtam. Azt mondja az indokolás (olvassa): »A gazdatisztek és más hasonló faladatkörrel megbízott gazdasági alkalmazottak a mezőgazdasági érdekképviselet keretében már alkalmazásuk természeténél fogva is annak a birtokkategóriának gazdasági érdekeit hivatottak képviselni, amely birtoknak, gazdaságnak intézésében ők részesek, ennélfogva a javaslat őket ekként sorozza be.« A továbbiakban azt mondja az alaptörvény indokolása (olvassa): »Más kérdés az ő külön testületbeli érdekeik képviselete, amire a külön gazdatiszti kamara megvalósításában nyílik alkalom.« Ez törvényes, elfoga dott, a törvény indokolásában benne levő alapelv, amelynek értelmében szükség van a gazdatisztekre, mint szakemberekre a mezőgazdasági kamarában, de szükségük van ezenkívül a gazdatiszteknek egy külön kamarára, a saját érdekeik védelmére. Tulajdonképpen nem is tudom elképzelni, hogy amikor van egy törvény, amelynek álláspontja az indokolásban ilyképpen nyer kifejezést, akkor ezzel szemben idehozhatnak egy javaslatot, amely az alaptörvénynek az indokolásban kifejtett alapeszméjével merőben ellentétes. Nem is ttidom, hogy ez egyáltalán lehetséges-e? Hogyan, miképpen képzelhető el, hogy van egy alaptörvény, amely kifejti az alapgondolatokat és jön egy revízió, amely az alaptörvénnyel merőben ellentétes álláspontra helyezkedik és nem adja meg azt, amit az alaptörvény indokolása kifejt, sőt azt mondhatnám, országos határozat erejére emel, amikor kimondja, hogy majd hozni kell egy javaslatot, amely az önálló gazdatiszti kamarát megvalósítja s akkor miképpen jöhet ide az, miképpen