Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

172 Az országgyűlés képviselőházának . Kitettem onég azt sem, hogy csupán a posta ki­szállításáért, aimineik természetesen szintén közúton kell történnie, 160 pengőt kell fizet­nie Drávaszaboles községnek. Azt látjuk tehát, hogy' végeredményben nagy forgalmi lehetőség áll rendelkezésre, leg­alább is akkora, mint annak a vonalnak igen sok állomásán, de ezt most egyszerűen el­veszti^ a Máv. &gy teljesem tévesen értelmezett takarékossági intézkedés miatt. Ugyanígy van a személyforgalomnál is. Most ott^ omnibusz közlekedik, amely 15—20 utast ^ szállít naponta, leginkább kendergyári munkásokat. Ebben nincs benne a diákok uta­zása, már pedig"^ T^tanulóbérletes utas lenne, nincsen a csendőrség és határőrség drávasza­bolcsi Örseinek, a fölérni veséknek és kereske­dőknek közlekedése és a nyári fürdővendégek szállítása, akik a határos Dráva-strandon óhajtják a vikendet eltölteni. Megjegyzem még, hogy ez a község Horvátország szomszéd­ságában fekszik, Dőlni Miholjac irányában és tekintettel arra, hogy -a jugoszlávokkal felvet­tük; a kereskedelmi érintkezést és ott meglehe­tősen élénk kereskedelem folyik, nem látom be, miért kellett ezt a határállomást egyszerűen levágni a Máv. hálózatának, testléről. Mindezek folytán tisztelettel kérem a tá­vollevő kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter urat, hogy ezt a sérelmes rendelkezést helyezze hatályon kívül, indíttassa meg a for­galmat minél hamarább és be fog bizonyo­sodni, hogy a drávaszabolcsi állomás annak a vonalnak egyik jövedelmező állomása lesz. Ha pedig mégsem lenne az, akkor is szociális és közgazdasági szempontból a közérdek és lakos­ság megkívánja, hogy a régi közlekedési lehe­tőség visszaállíttassák. Én ezt kérem és várom az igen t. miniszter úrtól. (Helyeslés a közé­pen.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak­Következik Béldi Béla képviselő úr inter­pellációja a pénzügyminiszter úrhoz. A kép­viselő úrnak azonban interpellációja elmondá­sára halasztást adtam. Következik Reibel Mihály képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Ké­rem a jegyző rarat, szíveskedjék az interpellá­ciót felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): in­terpelláció a pénzügyminiszter úrhoz a sertés­hizlalás megadóztatása ügyében. 1. Tudomása van-e a miniszter úrnak arról, hogy a pénzügyigazgatóságok megadóztatni kívánják a sertéshízlalásból eredő jövedelmet? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy csak a ser­téshízlalás adóztassék meg, amelyet iparszerű­leg folytatnak, de mentesüljön a mezőgazdál­kodással kapcsolatos sertéshizlalási Elnök: Áz interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Reibel Mihály: T. Képviselőház! Csak rö­vid időre kívánom szíves türelmüket igénybe venni. Szóvá kívánom tenni azt, ami a kerületem­ben lejátszódott, ami eddig ismeretlen ,volt, különösen az én községemben, amely régóta híres a sertéshízlalásáról. A faluban most osz­tották ki az adóvallomási ívet, amelyben meg­kérdik, hogy mennyit hizlalnak, mennyiért ad­ják el az állatot, szóval ebből az látszik, hogy külön kereseti adóval akarják megróni az ille­tőket. Ha arról volna szó, hogy azokat kíván­97. ülése 1937 március 10-én, szerdán. ják megadóztatni, akik mezőgazdasággal nem foglalkoznak, akkor ezt aláírom, mert a terhe­ket arányosan kell megosztani, de a mezőgaz­daság rentabilitását állattenyésztés nélkül el­képzelni lehetetlen. A mezőgazdaság rá van utalva az állatte­nyésztésre, az állathizlalásra, mert máskülön­ben képtelen megélni. (Zaj.) Éppen azért az volna az indítványom, — röviden befejezve — hogy vegyék ki az adó alól azokat, akik rend­szeresen foglalkoznak földműveléssel, míg azo­kat, akik iparszerűen foglalkoznak az állat­tenyésztéssel, — például van nálunk egy ve­gyeskereskedő, aki állandóan 300—400 darabot hizlal — adóztassák meg, hiszen ezeknek azi ál­lattenyésztés nem az igazi foglalkozása, de hogy az, aki mezőgazdasággal foglalkozik, — az állattenyésztés ennek szerves alkotórésze lévén — ezért külön kereseti adót fizessen, ezt igazságtalannak találom. Éppen azért arra kérem a pénzügyminisz­ter urat, hogy amennyiben tudomása van er­ről, intézkedjék aziránt, hogy kivétessenek kü­lönösen a kereseti adó fizetése alól azok a hiz­lalók, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. (Helyeslés balfelőh) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Ház! Az interpelláló képviselő úr kérdése az volt, hogy van-e tudomásom arról, hogy a pénzügyigazgatóságok a sertéshizlalásiból szár­mazó jövedelmeket megadóztat ják, ha pedig erről tudomással bírok, hajlandó vagyok-e in­tézkedni, hogy csak az a sertéshízlalás adóz­tassék meg, amelyet iparszerűen folytatnak, viszont a mezőgazdasággal kapcsolatos sertés­hizlalás mentesüljön az adózás alól. A földibirtoknál az a szabály, hogy a hintók terjedelmével arányban álló állattenyésztés és állatihízlalás jövedelme a földbirtok terjedelmé­j vei arányban álló állattenyésztés és állathízla­lás jövedelme a földbirtok mellékhaszonvételé­nek tekintetvén, a vonatkozó törvényhely sze­rint, az adóhatóságok ezt külön számításba nem veszik, mert ez a földibirtok felbecsült jövedel­mében henne van. Azokban az esetekben, ami­kor iparszerűen folytatják az állattenyésztést és hizlalást, adó alá esik. (Reibel Mihály: Az he­lyes!) A határesetek azok, ha a földbirtokos az állathízlalást, állattenyésztést, tehát a sertés­hizlalási is olyan terjedelemben folytatja, hogy a vett és eladott állatok nem tarthatók el a saját, vagy haszonbérelt terület termékeiből, vagyis már iparszerűvé válik ez a foglalkozás. Amennyiben iparszerűvé válik az ebből eredő jövedelem, mint keresetszerű bevétel, általános kereseti adó alá esik. Azt hiszem, hogy ezt a rendelkezést liberáli­san kell értelmezni a földbirtok javára. (He­lyeslés balfelől.) Különösen, ha egy kisember egy pár sertéssel többet hizlal, azért ne vétes­sék át egy iparszerű és így külön kereseti adó alá eső kategóriába. Ez az intencióm és ez, azt hiszem, fedi azt, amit az igen t. interpelláló képviselő úr a kérdésben hallani akart. (He­lyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi­szonválasz jogával kíván élni., Reibel Mihály: Köszönettel tudomásul ve­szem a miniszter úr válaszát. Konkretizálni kí­vánom: a kisemberekről nincs is szó. A szociá­lis szempoont is megkívánja, hogy a kisember­nél ezt a dolgot ne restringáljuk, mert a kis­embernek tulajdonképpen ez adja meig az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom