Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

ÍM Az országgyűlés képviselőházának 197. ütése, 1937 március 10-én, szerdán. sított indolens és vérlázító eljárását. (Dulin Jenő: Az utóbbi a jó kifejezés! — Gr. Festetics Domonkos: Tiszta lopás!) T. Képviselőház! Amit elmondottam, az le van fektetve a bélügyminiszteri véghatározatban. Megállapítom, hogy folytak különböző elkenési eljárások, de semmi néven nevezendő érdemleges lépést a főváros mindezideig nem tett, mert amikor a belügyminiszter utasította ennek az ügynek kivizsgálására, az árvaszéki elnök helyettesével szemben, aki időközben nyugalomba ment, azért nem folytatott le eljárást, mert — amint a Közigazgatási Bíróság végzése mondja — elévült az egész dolog és elévülés címén nem folyt le az eljárás. (Mozgás. — Gr. Festetics Domonkos: Finom dolog! — Horváth Zoltán: Be kell perelni a fővárost!) Itt áll az örökös ós itt állunk megrendülve afelett, hogy Budapest életében előfordulhat ilyen eset. (Peyer Károly: Nem egy ilyen eset van, az a sajnálatos.) T. Képviselőház! Fel vetem itt a gondolatot és felhivam erre a jelenlévő fővárosi törvényhatósági bizottsága tag urak figyelmét is: opportunjusnak ós. szükségesnek látom, hogy az árvák vagyonával és pénzével folytatott gazdálkodás elejétől végig vizsgálat tárgyává tétessék, inert ha megtörténhetett egy ilyen eset, amit imaga a 'belügyminiszter állapított meg, iákkor jogos az a gyanú, hogy nem egy, nem kettő, hanem több ilyen visszaélés is történhetett, amikor a fővárosi árvaszék ügykezelése folytán teljes mértékiben megsemmásül az árvák vagyona- (Ügy van! Ügy van) Tovább megyek, t. Képviselőház! Egyik igen t. képviselőtársaim közbeszólás formájában megeanlítette, hogy a bíróság elé kell menni az üggyel. Ez helyes,, de tisztelettel felteszem a kérdést, mi lesz addig, amíg a per eldől. Az említett Kónay György most lett nagykorú, — hogy imáért csak most, arra később térek rá — gazdasága azonban annyira le van rongyolódva, hogy a község elöljárósága igazolványt adott ki neki, amely szerint a birtokon olyan sok teher van, hogy a birtokot a bíróság védettség alá helyezte, gazdasági felszerelés és állatállomány hiánya miatt eddig nem hogy jövedelmet nem élvezett, de védettségi kötelezettségéinek seim tud leieget tenni s a szegénységi jog megadását javasolta a község elöljárósága az árvának, 'akinek az az egy hibája volt, hogy amikor örökölt, Budapesten lakott és a budapesti árvaszék gyámhatósága alá került. A per folyamatba fog kerülni. De mi történik, addig, iámig a per eldől? (Br. Berg Miksa: Öt évig iis elhúzódik!) Ismerem ezt az árvát, ismerem anyagi viszonyait és — tessék ezt szó szerint venni, ahogy mondom — ennek a Rónay Györgynek, aki 1240 hold tehermentes bontokot örökölt, ma nincs egy télikabátja, amelyben kimehetne a hidegben az utcára. -Most (megszüntetik ia védettségét, kiteszik az utcára. Kérdem tehát, miből fog megélni és tisztelettel kérdem, hogy tudja a főváros nézni, hogy kitegyék az utcára, hogy teljesen tönkremetnjen, bár 1240 hold tehermentes birtoka volt; ós ma ott álljon, hogy ha a legjobb esetben is el tudja adni a biiirtofcot, akkor is 120.000 pengő adósság van rajta és élete végéig 'neki kell fizetni ezekért a gazságukért; ha tisztviselői pályára megy, fizetéséből tiltják le ezeket az Összegeket és örök életére koldus marad. (Zaj.) De ott van az anyagi felelősség. Hiába spekulál az ügyészség és hiába spekulál a polgár^ mester, az anyagi felelősség megvan, az nem fog elévülni. (Horváth Zoltán: Perelje be a fővárost!) Hiszem, tudom és szent meggyőződésem, hogy a bírósági is igazat fog ennek a kiskorúnak adni ós vissza fogja téríttetni a fővárossal azt a kárt, amit neki e téren okozott ez a törvényellenes vagyonkezelés, ezek a törvénytelen eljárások, amelyek odáig fajultak, hogy 500 pengős napidíjakat állapíttattak meg a kiskorú terhére és 5000 pengős tőzsdei veszteséget írtak le a kiskorú vagyonából. A helyzet ma az, hogy elúszott az 1240 holdas tehermentes birtok és amint mondottam, 120.000 pengő, vagy még ennél több adósság is fennáll, hiszen állandóan napirenden vannak a perek, amelyeknek terhei szintén a kiskorúra szakadnak rá. Tudom, hogy Kozma Miklós volt belügyminiszter úr e téren a legerélyesebben, a legkorrektebb módon megtette, mint felügyeleti gyámhatóság, a szükséges lépéseket. Hogy ezek eredményre nem vezettek, ez nem a felügyeleti hatóságon múlott, hanem Budapest székesfőváros ügykezelése miatt akadtak meg, amely egyszerűen úgy akart kibújni, hogy ez az egész dolog elévült. (Felkiáltások: A bíróság elé!) Sajnos, így áll a dolog. Nem vagyok Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, de szükségesnek tartottam ezt a dolgot a Ház elé hozni, hogy nemcsak felrázzam a t. Képviselőház lelkiismeretét, de kiváltsam felháborodását is ebben az ügyben, mert remélem, hogy a nagy nyilvánosságon keresztül a főváros törvényhatósága az autonómiában folytatott harcban mindig együtt fog érezni velünk ebben az ügyben (Peyer Károly: Ügy van!) ós tudni fogja kötelességét: nem fogja megengedni, hogy ez a nyomorult árva az utcára kerüljön és minél hamarább meg fogja találni a módját annak, hogy teljes anyagi kára megtérüljön és ne dobják ki az utcára. (Dulin Jenő: A tanulság az, hogy Budapesten senki se legyen kiskorú! — Zaj.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: Az interpelláció ki fog adatni a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrnak. Következik Dulin Jenő képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását! vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz a napilapok rotációs papírral való ellátása tárgyában: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az egyetlen magyar rotációs papírgyár, a neki nyújtott állami (kedvezmények ellenére, belépett a középeurópai papírkartelbe és mindenkori árait és eladási feltételeit annak utasítására szabja megl 2. Van-e tudomása miniszter úrnak arról, hogy a magyar napilapok papírellátása veszélyeztetve van és miután az osztrák kartel raktárt nem tart, a magyar gyár pedig többszörösen, tetszése szerinti időközökben beszünteti a gyártást, újra előfordulhatnak azok a helyzetek, amelyek 1936. év végén veszélyeztettek, hogy a magyar napilapok megjelenése papír hiányában lehetetlenné válik? 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról,