Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-197
152 Az országgyűlés képviselőházának 19 misza Géza iparügyi miniszter: Kinek a részéről?) Ugyanazt a munkát, amelyért 5 pengő 50 fillér van megállapítva... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Debrecenben még nem érvényes!) 4 pengő 30 fillérért kívánják elvégeztetni. (Propper Sándor: Irányárnak elfogadták! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Debrecenre még nincsen kiterjesztve a minimális munkabér! Most van csak folya- I matban!) Akkor is ki van terjesztve egy csomó... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nincs kiterjesztve!) Ez a rendelet érvényes Fehér megyére, Csongrád megyére. Hont megyére, Székesfehérvárra, Kecskemétre, PestPilis-Solt-Kiskun vármegyére. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: De nem Debre^ cenre!) Valószínű, hogy ha ezeket az 5 pengő 50 filléres munkabéreket múlt év október 6-án megállapították, akkor Debrecen törvényhatósági városra nézve alacsonyabb munkabéreket ma, amikor jóval nagyobb a drágaság, nem fognak megállapítani. Azért hoztam ezt a kérdést ide, mert szükségesnek tartottam, hogy amikor az urak mindenütt kisiparos-mentésről beszélnek, amikor a kisiparosok egzisztenciájának támogatását vették programmba, akkor homlokegyenest ellenkező magatartást tanusítanaík, ha a közmunkákban való részesítésről van szó. Kérem a honvédelmi miniszter urat, méltóztassék ezen a lehetetlen helyzeten segíteni és ezt a 4 pengő 30 fillérben megállapított árat felemelni, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete is magasabb munkabért adhasson a cipésziparosoknak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) Elnök: A honvédelmi miniszter úr kíván szólani. Rőder Vilmos hon védelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém bejelenteni, hogy az interpellációra a választ az iparügyi miniszter úr nevében is írásban leszek bátor megadni. Kérem bejelentésem tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvédelmi- és iparügyi miniszter uraknak. Következik Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az interpelláció szövegét): »Interpelláció a m- kir. belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügyiminiszter úrnak arról, hogy Budapest Székes főváros Arvaszékének gondatlan és hanyag hivatali magatartása miatt a kiskorú Eónay György 1240 katasztrális hold tehermentes ingatlanból álló vagyona az árvaszéki (kezelés alatt teljesen megsemmisült ? Hajlandó-e a belügyminiszter úr nyilatkozna arról, hogy mint legfőbb gyámhatóság, az eddigieken felül milyen lépéseket óhajt még megtenni felügyeleti hatáskörében? Budapest, 1937 március 9.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Mielőtt interpellációimat elmondanám és ismertetném azt a rémregényt, amely a budapesti árvaszék gyámhatósága alatt történt egy kiskorúval, akiinek egyetlen hilbája és vétke az volt, hogy amikor a (nagyibátyjától 1200 holdas terhermentes vagyont örökölt, Budapest székesfőváros területén lakott és így vagyonának kezelése 7. ülés& 1937 március 10-én, szerdán. Budapest Székes főváros Árvaszékének gyámhatósága alá került. Előre kijelentem, hogy jelen interpellációmiban egyelőre nem kívánok neveket felemlíteni, személyekkel foglalkozni, hanem elvi alapon óhajtom interpellációmiban az eseményeket regisztrálni. Kötelességemnek tartom kijelenteni azt is, hogy az elmondandó törvénysértésekért és_ visszaélésekért a Budapest Székesfővárosi Árvaszék jelenlegi vezetősége nem felelős, mert nem alatta történtek mindezek. Kakucsi Liebner József földbirtokos 1925 novemberében meghalt. Négy örököse maradt. Leánya, Rózsi után annak kiskorú gyermekei: Tibor és György örökölteik a nagyapától 1240 katasztrális hold, ismételten 'hangsúlyozom: tehermentes birtokot és tekintettel arra, hogy az édesapa másodszor is megnősült, az örökhagyó nagyapa akiként rendelkezett, hogy gondnok (kezelje a vagyont, Budapest Székesfőváros Arvaszékének gyámhatósága (alatt, azzal a kikötéssel, hogy a birtokot vagy bérbe kell adni, vagy pedig el kell adni és vagy a bérjövedelemből, vagy pedig a tőke kamataiból kell az akkori kiskorúakat nevelni. T. Képviselőház! Az örökség tárgya, az 1240 katasztrális hold (birtok, papírkoronában 5.325,000.000 koronát tett ki, átszámított értékében körülbelül 450.000 pengőt. Mint említettem, a végrendelet akként szólt, imperatíve benne volt, hogy a birtokot vagy bérbe kell adni, vagy eladni. Szilassy Zoltán, a hivatalos gazdasági szakértő, akit kiküldtek, szakértői szemléje alapján megállapította, hogy a birtoknak hiányos a felszerelése, az okszerű gazdálkodás megkezdéséhez jelentékeny mennyiségű élő- és holt felszerelés szükséges és ezt írásban is lefektette, 604/IV. ez, 1926-ban készített jelentésélben. A házi kezelést a gyámügyi törvények általában tiltják és csak akkor engedik meg, ha az illető kiskorú és gyámolt vagyonát képező földbirtoknak megvan a kellő gazdasági felszerelése. Azonban noha a hivatalos szakértő megállapította, hogy ebben az esetben a gazdaság nem rendelkezik megfelelő instrukciókkal, intsrumentumokkal, a székesfővárosi árvaszék házi kezelésbe engedte venni a birtokot. A házi kezelés első intézkedése az volt, hogy nagyobb összegű kölcsönnel terhelték meg a kiskorú vagyonát és elkezdődött az a gazdálkodás a székesfővárosi árvaszék gyámhatósága és jóváhagyása mellett, amely ma odáig vezetett, hogy cLZ ti kiskorú gyermek, aki most lett nagykorú s egy krajcárt sem kapott a jövedelemből, — mert hivatalosan mindig azt állapították meg, hogy nincs egy fillér jövedelem sem — ma ott tart, hogy csak napok kérdése, hogy kidobják a földjéből az utcára s még ezenfelül megmarad 120.000 pengő adóssága, az 1240 kat. hold föld pedig elúszott. Ő egy krajcárt sem kapott, mert kiskorú volt, Budapest székesfőváros árvaszéke pedig olyan gazdálkodást tűrt és engedett meg, amely mellett lehetővé vált, hogy az a tekintélyes vagyon, amely hivatalos becslés szerint is 450.000 pengőt ért, teljesen eltűnjön s a legbizonytalanabb jövőbe kergesse ezt a szerencsétlen kiskorút, akinek egyetlen bűne az volt, hogy akkor Budapest székesfőváros területén lakott. Merem ugyanis állítani, hogy ha kint Pestvármegye területének bármely részén lakott volna s a pestvármegyei árvaszék gyámhatósága alá tartozott volna, akkor ilyen eset nem fordulhatott volna elő. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a
